Kisalföld logö

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 24°C Még több cikk.

Egyetemisták mérései szerint is földrengés pusztíthatott az ókori Savariában

Az ELTE geofizikai terepgyakorlaton lévő hallgatóinak műszeres mérései is alátámasztották, hogy a Vashegy lábától Szombathelyig a föld mélyén egy törésvonal húzódik.
Az ELTE geofizikai terepgyakorlaton lévő hallgatóinak műszeres mérései is alátámasztották, hogy a Vashegy lábától Szombathelyig a föld mélyén egy törésvonal húzódik, így akár igazak is lehetnek az ókori Savariában pusztító földrengésről szóló krónikák - közölte Kovács Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének tudományos segédmunkatársa az MTI-vel.

Az ELTE hallgatói két héten át végeztek terepgyakorlat keretében műszeres méréseket többféle - elektromos, szeizmikus és mágneses - módszerrel is Vaskeresztesen, Felsőcsatáron, a Pinka folyó mentén, illetve Vép és Szombathely környékén. A kutatásban a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának oktatói is bekapcsolódtak - fűzte hozzá.

A mérések eredményei nem igazolják, de alátámasztják, hogy kialakulhatott az ókorban az említett földrengés, a törésvonal miatt geofizikai szempontból ennek adott volt a lehetősége. Miközben a Kőszegi-hegység még az Alpok része, Győr alatt ugyanaz a hegység már négyezer méter mélyen húzódik, a vizsgálat ezért arra is kiterjed, hogy találhatók-e a területen olyan törésvonalak, amelyek akár máig is aktívak lehetnek - mondta Kovács Gábor.

A tudományos segédmunkatárs szerint a mai Szombathely lakóinak nem kell tartaniuk az ókorihoz hasonló erejű földrengéstől, de az aktivitásra utalhat például a néhány évvel ezelőtt a Körmenden észlelt rengés, amely valószínűleg ugyanezekhez a törésvonalakhoz köthető.

A mérésekkel azt is vizsgálták, hogy jégkorszakok és a köztük lévő melegebb periódusok alatt hogyan változtak a vizsgált területen a vízfolyások.

Ma nagyjából észak-déli irányba folyik a Pinka, a Répce, a Gyöngyös majd elfordulnak keleti irányba. A folyásirány a szerkezeti mozgásoktól, az erózió hatásaitól is függ, éppen ezért nagyon valószínű, hogy például a Pinka és a Gyöngyös, miután átjött a Vas-hegyen és a Kőszegi-hegységen, nem dél felé folyt, hanem délkeleti irányba, sokkal nagyobb energiája volt, és az Alpokból lehordott kavicsokat szétterítette - magyarázta Kovács Gábor.

Találtak a hallgatók különböző teraszszinteket a Pinka és a Gyöngyös mentén, ezeket feltevése szerint a klímaingadozásokhoz lehet kötni. Amikor nedvesebb volt az éghajlat, a folyók inkább "bevágódtak", völgyeket hoztak létre, amikor pedig szárazabb volt, kiszélesítették a völgyeket.

Egy másik kérdés volt, hogy amikor a Pannon tavat feltöltötték az Alpokból, Kárpátokból lejövő folyók, milyen lehetett a domborzat, sík volt, vagy éppen egy hullámos dombvidék, amelyet több száz méter magas meredek peremek szabdaltak. Utóbbi valószínűsíthető, de az még kérdéses, hogy kialakulásuk a törésvonalakhoz köthetők, vagy a jégkorszak idején, valamint a jégkorszakok után lévő hatalmas folyók mélyítették-e ki a felszínt - fejtegette a tudományos szakember.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bizonyítékok: megtalálták III. Richárd földi maradványait?

Brit régészek szerint erős közvetett bizonyítékok utalnak arra, hogy III. Richárd angol király földi… Tovább olvasom