Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

A melegebb és párásabb éghajlat miatt csökken a munkaképesség

A Föld egyre melegebb és párásabb éghajlata miatt 10 százalékkal csökkent a legnagyobb forróságok idején az emberek munkaképessége az elmúlt hat évtized során amerikai kutatók szerint; a század közepére már 20 százalék lehet ez az arány.
Mivel a meleg levegő több nedvességet tud megtartani a hidegnél, a légkör manapság párásabb, mint régen, a munkavégzés pedig megterhelőbb a meleg hónapokban, amikor nagy a pára.

Az amerikai Országos Óceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) szakemberei a forró és párás időjárásra vonatkozó előírásokat az éghajlatváltozásról szóló előrejelzésekkel összevetve jutottak arra, hogy a munkaerő-kapacitás csökkenése 2050-re globálisan kétszerese lesz az elmúlt hatvan évben mért 10 százaléknak.

A felmelegedés szélsőséges mértéke - 6 Celsius-fokos változás - esetén a világ sok pontján igen nehézzé válna a munkavégzés - fejtette ki John Dunne, a NOAA Princetoni Egyetemen működő geofizikai laboratóriumának professzora. Amerikai példát említve azt mondta: a Sziklás-hegységtől keletre az emberek olyan hőségstressznek lennének kitéve, amelyet ma még nem tapasztalt meg a világ.

Elmondása szerint New Yorkban olyan lenne a klíma, mint manapság Bahreinben, míg Bahreinben a hőség és a pára miatt hipertermia - a szervezet esetlegesen veszélyessé váló túlmelegedése - léphetne fel még az alvó embereknél is.

Az ember hőt termelő és leadó lény. Ha nem tudja gyorsabban leadni, mint ahogy termeli, hipertermiás állapot lép fel. A szervezet jellemzően úgy adja le a hőt, hogy kevesebb hőtermelő tevékenységet végez. Az éghajlat azonban olyan forróvá és párássá válhat, hogy még egy alvó ember se lesz képes elég gyorsan megszabadulni a hőtől - magyarázták a szakemberek.

A munkaképesség fenntartásának egyedüli módja 3 Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedést. A bolygó globális átlaghőmérséklete 0,7 fokkal nőtt az ipari forradalom előtti időkhöz képest, a század közepére további 1,8 fokkel emelkedhet - mondta Dunne.

A módszerek, amelyeket néhány helyen már alkalmaznak a hőségstressz miatt - például a szieszta és az, hogy munkások este-éjjel dolgoznak a szabadban a forró nappalok helyett -, hamarosan olyan helyeken is megjelenhetnek, ahol eddig nem volt jelentős az effajta megterhelés az emberi szervezetre.

A trend valószínűsíthetően az Egyesült Államok nyugati és Európa északi részét éri el utoljára a tudósok szerint. Fontos kérdés, hogy bizonyos régiókban mennyire tudnak alkalmazkodni a hőséghez - világított rá Dunne.

Megjegyezte, a 2003-as európai hőhullám 70 ezer ember halálát okozta a kontinensen, ahol korábban szokatlan volt egy hasonló megterhelés. Indiában azonban normális egy effajta hőhullám, amely rendszerint "csak" háromezer emberrel végez.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A falási rohamokon is segíthet a viselkedésterápia

A normál súlyúak 5 százaléka és a túlsúlyosak 40 százaléka szenved rendszeres, kontrollálhatatlan… Tovább olvasom