Kisalföld logö

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 33°C Még több cikk.

A földi lemeztektonikai mozgásokat utánozza a Jupiter holdja

A Jupiter jeges holdján, az Európén lemeztektonikai aktivitást fedeztek fel amerikai kutatók, akik eredményeiket a Nature Geoscience folyóiratban ismertetik.
Az Európé a Jupiter negyedik legnagyobb holdja. A bolygótól 670 900 kilométerre található égitest 13 óra 15 perc alatt kerüli meg a Jupitert. A hold átlagos átmérője 3121,6 kilométer, szilikátalapú kőzetekből álló felépítése a Föld-jellegű bolygókéhoz hasonlít, felszínét jég borítja.

Az Idahói Egyetem és a Johns Hopkins Egyetem geofizikusai a NASA Galileo űrszondája által 1995 és 2003 között a Jupiterről és holdjairól készített felvételeket elemezték, hogy tanulmányozzák az Európé felületét keresztül-kasul átszelő barázdákat és árkokat, az úgynevezett líneákat. Összesen 134 ezer négyzetkilométeres területet vizsgáltak át, és rekonstruálták a felvételek alapján a geológiai képződményeket.

Végső soron a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy két jéglemez mezsgyéjén eltűnt egy húszezer négyzetkilométeres terület. Magyarázatuk szerint a lemezhatárok mentén úgynevezett szubdukciós zóna alakult ki, hasonlatosan ahhoz, mint amikor a Földön egy óceáni kőzetlemez másik óceáni kőzetlemeznek ütközve mélyen behatol a Föld köpenyébe. Ilyesféle jelenség játszódhatott le az Európén, ahol az egyik jéglemez a másik alá "bukhatott". Ezt valószínűsíti, hogy a hold felülete a Naprendszer egyik legfiatalabb felszíne, így az égitesten magas lehet a tektonikai aktivitás.

"Véleményünk szerint Európé felületén a magasabb hőmérsékletű, áramló jég felett törékeny, aktív, lemezszerű szerkezetalakult ki" - hangsúlyozzák az amerikai geofizikusok, rámutatva, hogy a Földön kívül Jupiter jeges holdja lehet az egyetlen égitest a Naprendszerben, amelyen lemeztektonikai aktivitás figyelhető meg.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Föld evolúciós történetét írták át ír és indiai kutatók

A kutatásból arra következtetnek, hogy az oxigéntermelő életformák hozzávetőleg 3 milliárd éve… Tovább olvasom