Kisalföld logö

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 9°C | 14°C Még több cikk.

A csillagok pubertáskora ismerhető meg az Orion-köd révén

A csillagok pubertáskora ismerhető meg az Orion-ködről készített legújabb felvételek segítségével.
Két infravörös űrteleszkóp, a Spitzer (NASA), valamint a Herschel (ESA/Európai Űrügynökség) által készített felvételeken a kutatók arra figyeltek fel, hogy a fejlődésben lévő csillagok felnőtté válásuk során hirtelen hol felmelegszenek, hol ugyanilyen gyorsan lehűlnek - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.

Az 1350 fényévnyire lévő "keltetőről" infravörös fényben készült felvételek fejlődésük igen korai szakaszában lévő csillagokat mutatnak - magyarázták közleményben a NASA szakemberei. A Spitzer- és a Herschel-űrteleszkópok infravörös szeme ugyanis képes áthatolni azon a vastag gáz- és porfelhőn, amely az "embrionális" állapotban lévő csillagokat veszi körül. A jövendő napok a csillagközi gázfelhőkből képződnek elsősorban a gravitáció összehúzó hatására. Az összesűrűsödő gázfelhő egyes részei saját tömegvonzásuknál fogva egyre több gázt vonzanak magukba, így egyre sűrűbbé válnak, ezek a globulák, amelyek a látható fény tartományában eltakarják a keletkező csillagot. A beérkező anyag a protocsillag körül akkréciós (anyagbefogási) korongot képez, és nagy része a protocsillagba zuhan, egy része pedig jetek (anyagkilövellések) formájában a csillagközi térbe távozik. Néhány százezer év multán a fejlődő csillagok elegendő anyagot gyűjtenek, hogy beindítsák a fúziós reakciót. A protocsillag a sűrűség növekedésével folyamatosan fölhevül, és a megfelelő hőmérséklet elérése után a legsűrűbb részen megindul a deutérium, később a hidrogén fúziója.

A Spitzer rövidebb hullámhosszon működik, mint a Herschel, a két űrteleszkóp által gyűjtött adatok ötvözetével a csillagászok átfogóbb képet nyertek arról, hogy miként viselkednek a fiatal csillagok az Orion-ködben. A Herschel 211-ben hat héten keresztül hetente egyszer pásztázta az égbolt adott szegmensét, megfigyelve a fiatal csillagok aktivitását. A csillagászati műhold a hideg porrészecskék által kibocsátott hosszú infravörös sugárzást regisztrálta, míg a Spitzer a melegebb részecskék rövidebb tartományban történő infravörös sugárzását észlelte. A kutatók azt vették észre, hogy a fiatal csillagok némelyikének a fényessége néhány hét leforgása alatt hol felerősödött, hol csökkent, az ingadozás mértéke elérte a 20 százalékot. Mivel a "hunyorgást" az infravörös sugárzást kibocsátó hideg anyag váltotta ki, a NASA tudósai arra a következtetésre jutottak, hogy az anyagnak távol kell lennie az ifjú csillagok forró "szívétől". Ilyen nagy távolságok esetén az anyag több évig, vagy akár néhány évszázadig is kering spirálpályán a csillag körül, "hunyorgásra késztetve" a születő napot, nem pedig hetekig, mint most megfigyelték. "A kivételesen érzékeny Herschel-űrteleszkóp új lehetőségeket kínál a csillagászok számára, hogy megfigyeljék a csillagok keletkezését. Nagyon izgalmas volt észlelni a csillagok fényében bekövetkező rövid idejű változékonyságot az Orion-ködben" - hangsúlyozta Nicolas Billot, a granadai rádiócsillagászati intézet kutatója, hozzátéve: a Herschel-űrteleszkóppal végzett további megfigyelések segítenek majd meghatározni, hogy valójában milyen jelenségek húzódnak meg e változékonyság hátterében.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Naponta 80 percen át láthatjuk Magyarországról a Masat-1-et

Változatlanul jól érzi magát a világűrben az első magyar műhold, a Masat-1. Tovább olvasom