Kisalföld logö

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 1°C | 12°C Még több cikk.

Szeretne egy szép fát a ház elé? Kezdeményezzen!

Ha Önnek a szomszéd tömbház oldalára néz az ablaka, akkor gondolt már faültetésre. De a közterületen nem ilyen egyszerű.

Fát ültetni remek érzés, igazi jelképe a környezetbarát gondolkodásnak, némi körültekintést mégis igényel. Jobb, ha ültetés előtt számolunk azzal, hogy évek múlva nemkerülgetik-e  bosszús emberek a járdán a csúszós terméseket, és az áramszolgáltató nem nyírja-e meg fura alakúra a növekvő fát.

Nem mindegy, milyen fajt választunk, és hová ültetjük. 

A kivágott fát kötelező pótolni!

A közterületi fakivágáshoz és cserjeirtáshoz nemcsak engedély szükséges, de a kivágott növényzetet pótolni is kötelező a közterület fenntartójának. Ha az utcán engedély nélkül vágatunk ki fát vagy fűrészelünk le vastag ágakat, köztulajdon elleni vétséget követünk el. Saját telkünkön a nagytermetű cserjéket, fenyőket és gyümölcsfákat szükség esetén szabadon kivághatjuk, azonban a lombos díszfák védelmet élveznek. Ezeket kivágni még saját telkünkön sem lehet önkormányzati engedély nélkül.

Rendeletek:
- 346/2008. (XII. 30.) kormányrendelet a fák védelméről
- 125/2012. (VI. 26.) kormányrendelet (a fenti módosítása)
A közterületeken nem ültethetünk tetszés szerint fákat, még akkor sem, ha a saját házunk előtti helyről van szó. Ha a házak és az úttest közötti zöldfelületeken fát akarunk valahová, előbb a terület üzemeltetőjéhez forduljunk, hiszen közterületen engedély nélkül nem ültethetünk és főleg nem vághatunk ki fákat.

Ilyen esetben a zöldterület üzemeltetőjéhez (az önkormányzathoz vagy a megfelelő városgazdálkodási társasághoz) kell fordulni. Jó esetben pozitívan fogadják a kezdeményezést, főleg, ha mi magunk vásároljuk meg a facsemetéket. Azért is érdemes városüzemeltetési szakember tanácsát kérni, mert a helyes fafaj kiválasztásával elkerülhetjük a későbbi bonyodalmakat. Lássunk néhányat:

Akarják-e a szomszédok is?
Jobb, ha előbb megbeszéli tervét az érintett szomszédokkal, és együtt fordulnak a zöldfelület fenntartójához.

Csúszós bogyók
Nem célszerű például bogyós termésű fát ültetni olyan helyen, ahol a járdásra potyogó termés hetekre csúszóssá teszi az utat. Jó viszont, ha a parkokban, füves kornyezetben vannak bogyós termésű fák, bokrok , mert e termésekkel számos madárfaj táplálkozik (a rigók például).


Ne bántsuk a szöszös nyárfát: nem allergén!

Vannak viszont fák, amelyekről a köznépi vélekedés azt gondolja, hogy allergének, pedig ártalmatlanok. Ilyen a szöszös nyárfa, amely szép lombú, nagy árnyékot adó fafaj, de évente néhány hétre terméseit szöszös röpítővel ereszti szélnek. Ilyenkor az első esőig a környéken „habos" a fű, és szállnak a szöszök, azonban a röpítőszálak tiszta cellulózból vannak, és nem allergének.
Allergén fafajok
Nem célszerű erősen allergén pollenű fajt ültetni sűrűn lakott helyen (például nyírfát, égert).

Nem őshonos fák
A kormányrendelet tiltja az úgynevezett inváziós, nem őshonos, terjeszkedő fafajok ültetését, mint a fehér akác (Robinia pseudoacacia), amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima), cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa), kései meggy (Padus serotina), zöld juhar (Acer negundo); az első három faj kertészeti változatait kivéve.

Nézzük meg a házat, vezetékeket!
Jól gondoljuk meg, milyen növekedésű, lombazatú fát ültetünk a ház közelébe, illetve a villamos vezetékek alá! A megerősödő fa rongálhatja a házunkat, a magasra nőtt faágakat pedig az áramszolgáltató fogja a célnak megfelelő módon (vagyis csúnyán) megnyirbálni. Légvezeték alá gömbkoronájú fákat, szűk utcákba oszlopos fákat szoktak ültetni.

Van-e fény a fánknak?
Mérlegeljük a fényviszonyokat és a vízellátást is! Az átlagember azt gondoljá, hogy a fának csak föld kell; fény nélkül azonban nem lesz képes a fotoszintézisre, és satnya marad. Nem érdemes árnyékzugos helyre fát ültetni!


Miért nem marad meg a kiültetett gyökeres fenyőnk?

A karácsony után kiültetett fenyőfákkal gyakran tapasztaljuk, hogy nem maradnak meg. Ennek oka legtöbbször az, hogy a fa lombozatához képest kicsi a gyökérfelület, és főleg a hajszálgyökerek mennyisége kevés. Ha ültetni is akarunk, ne vegyünk szabad gyökerű fát, és legyünk benne biztosak, hogy a gyökérzet dús.

Mikor ültessünk?

Ősztől tavaszig bármikor lehet fát ültetni. Télen is lehet, de a fagyban sokkal nehezebb gondoskodni arról, hogy a gyökerek körül a talaj megfelelően tömörített legyen. Ez pedig lényeges, mert ha hézagok maradnak, ott könnyen elszaporodnak a gombák. Ültetés előtt ezért szokták iszapolni a fa gyökerét.

Facsemetét kaphatunk konténeres vagy földlabdás, illetve szabad gyökérrel. Ha szabad gyökerű fát ültetünk, azt inkább őszre érdemes időzíteni. Ilyenkor a facsemete eldobja télire a levelét, télen gyökeresedik meg, és tavaszra nagyobb erővel indul növésnek. A tavaszi ültetésű fáknak egyszerre kell sok energiát fordítani a gyökeresedésre és a hajtásra is. Előfordulhat, hogy a tavasszal ültetett szabad gyökeres fa kihajt, aztán váratlanul elpusztul, mivel a gyökeresedés nem volt teljes. A konténeres vagy földlabdás csemetéket biztonsággal ültethetjük tavasszal is. Sok faj esetében hasznos, ha földlabdás csemetét veszünk, mert a fák esetében fontos a gyökérkapcsolt mikrobák jelen legyenek a földben.

Az első évben a legfontosabb dolog, hogy a fa gyökeret eresszen, ezért célszerű a fát alaposan megmetszeni, hogy ne legyen sok lombja, így a növény a gyökérre központosítsa az energiáit.

Hogyan ültessünk

Ássunk egy 1 méter mély gödröt, olyan széleset, hogy a gyökér kényelmesen beleférjen (legalább 10-15 centi maradjon szabadon minden oldalról). Az utolsó fázisban, amikor már gödör alján járunk, ne is emeljük ki a földet, hanem keverjük el trágyával vagy humusszal. Fontos szabály, hogy a gyökerek soha ne érintkezzenek közvetlenül a trágyás földdel (a marhatrágya lúgos, a baromfi- és sertéstrágya savas kémhatású: a gyökérnek közvetlenül egyik se tesz jót).

A gyökereket érdemes kicsit megmetszeni, így hamar hajszálgyökereket ereszt a fa, és könnyebben ereszt megfelelő gyökérzetet.

A gödörből kiszedett földet érdemes úgy visszatölteni, hogy amit felülről ástunk ki, azt mélyebbre tegyük vissza, amit alulról, azt pedig felülre. Ennek az az oka, hogy a talaj felső rétege általában lazább szerkezetű és tápanyagokban gazdagabb. A porhanyós földet szórjuk óvatosan a fa gyökeri közé, a fát pedig időnként mozgassuk meg, hogy a föld bejusson a gyökerek közé.

A csemetén pontosan látszik, hogy meddig ért neki a faiskolában a föld. Ezt a határt tartsuk meg, ne töltsük feljebb földdel, és ne is hagyjuk fedetlenül a korábban földes részt.

Amikor már a föld visszalapátolásának kétharmadán túl vagyunk, öntsünk 1-2 vödörnyi vizet a gödörbe, és még egyszer rázogassuk meg a fát, hogy alaposan be tudja inni a gyökerek közé került föld is a vizet. Ezután töltsük vissza a maradék földet is. Az öntözéshez hagyjunk egy kis tálcát a fa tövénél. Taposással tömörítsük a földet!


hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Autóból, vonatból csikket kidobni veszélyes is!

Tovább olvasom