Kisalföld logö

2017. 05. 29. hétfő - Magdolna 13°C | 27°C Még több cikk.

Folytatódik a neandervölgyi-vita

Nem sokkal a parázs vitát kiváltó, néhány hetes tanulmányok után - melyek azt vitatták, hogy a neandervölgyiek és az anatómiailag modern emberek (Homo sapiens sapiens) genetikailag 500 ezer évvel ezelőtt váltak el egymástól - egy új kutatás azt állítja, hogy mindkét hominida utódai hasonló ütemben fejlődtek.
Christopher Dean brit kutató és kollegái nagyfelbontású, képalkotó technológia segítségével pillantottak be két neandervölgyi örlőfog belsejébe. A fogakat Franciaország nyugati részén, a Chaise-de-Vouthonnál találták meg. A leletek legalább 130 ezer évesek.

A kutatók árulkodó tarajakat és mintákat kerestek, melyek úgy vélik megmutatják egy gyermek fejlődését, születésétől kezdve egész gyermekkorán át. A csapat azt állítja, hogy a H. sapiens és a neandervölgyiek fogai hasonló idővonalakat tárnak fel a felnőtté válás során. Vizsgálatuk azt vetíti előre, hogy a neandervölgyieknél már 6,8 évesen megjelentek az állandó örlőfogak.

A fogak által kiváltott vita még 2004 áprilisára nyúlik, amikor spanyol paleontológusok azt állították, hogy a neandervölgyiek 15 évesen váltak felnőtté, míg a H. sapiens csak 18-20 évesen, ami így azt mutatja, hogy a neandervölgyiek az emberektől "különböző fajt" képviseltek.

Forrásaik metszőfogak, nem pedig örlők voltak, és számos neandervölgyi - 130-28 ezer évesek - leletből származtak. Mindez újabb vitát váltott ki, mert más szakértők azt állították, hogy az őrlőfogak jelentik a mércét a hominidák fejlődésének vizsgálatában.

Megint mások ugyanakkor azt állították, hogy a korai felnőtté válás nagyon jól illeszkedik az egyik, a neandervölgyiek hanyatlását magyarázó elméletbe. A neandervölgyiek kisebbek voltak a H. sapiensnél, ám nagyobb volt agyuk. Európában, Közép-Ázsia egyes részein, és a Közel-Keleten éltek mintegy 170 ezer évvel ezelőtt, egészen addig, míg 28000-30000 ezer évvel ezelőtt el nem tűntek, ha a gyér fosszilis maradványokat tekintjük irányadónak.

Az egyik hipotézis szerint a neandervölgyieket a H. sapiens " pusztította" el. Egy másik elmélet szerint a két hominida olyan hasonló volt, hogy egymás között szaporodott, ami azt jelenti, hogy ma is hordozunk neandervölgyi géneket. Egy harmadik elmélet azt állítja, hogy a neandervölgyiek képtelenek voltak alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, mely jelentősen leszűkítette táplálékot nyújtó területeiket. Végül a még életben lévő neandervölgyiek egy utolsó menedékbe, Gibraltárra kényszerültek, ahol lassan kihaltak.

Amennyiben így volt, a korai felnőtté válás elősegítette a faj hanyatlását, mivel azt jelentette, hogy a korán felnőtté érő hominidák táplálékigénye nagyobb lehetett egy egyébként csökkenő egyedszámú populációban, mely ráadásul az élőhely zsugorodásával nézett szembe. Dean azonban nem fogadja el ezen elméletet, mondván, hogy csak a neandervölgyiek hanyatlásának éveiből származó fogak mutathatják meg, hogy a hominidák tényleg egyre növekvő demográfiai nyomással néztek-e szembe.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pénzhiány miatt mérgezik meg az oroszlán kölyköket

Egy állatkertben megmérgezik a ritka, abesszin oroszlánkölyköket, mivel a park nem tudja eltartani… Tovább olvasom