Kisalföld logö

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -6°C | 1°C

Emberi jellegzetességek a hosszúszárnyú bálnák agyában

A hosszúszárnyú bálnák agysejtjei olyan jellegzetességeket mutatnak, amelyek csak az ember-, a főemlősök, illetve néhány más cetféle agyának sejtjeihez hasonlítanak - állapította meg egy amerikai kutató csoport.
Ez feltehetően azt jelenti, hogy ezek a nagytestű tengeri emlősök jóval intelligensebbek, mint ahogyan eddig feltételezték róluk, és feltehetően ez megmagyarázza magatartásuk néhány olyan vonását, amely eltér a többi emlősétől. A kutatók régóta tanulmányozzák a hosszúszárnyú bálnák bonyolult kommunikációs rendszerét, csoportalakítási és együttműködési hajlamaikat, eszközhasználatuk és kialakult szokásrendszerük átadására való képességét.

Patrick Hof és Estel Van der Gucht a New York-i Mount Sinai egyetem orvosi fakultásán vizsgálatai során egy orsóneuronnak elnevezett sejtcsoportra bukkant a hosszúszárnyú bálnák agysejtjei között, mégpedig az agykéregnek azon a részén, ahol e sejtek az emberek és a főemlősök agyában is megtalálhatóak. Bár az orsóneuronok funkciója egyelőre nem ismert pontosan, feltételezhető, hogy kapcsolatban vannak a tanulással és a külvilágból érkező ingerek felismerésével, bizonyos szintű értelmezésével.

A hosszúszárnyú bálnák agykérgében a tudósok vizsgálódásuk során több szigetszerű sejtstruktúrát is felfedeztek, amelyhez hasonló sejtegyüttest már más, nagyméretű aggyal rendelkező cetfélék agyában is azonosítottak. Feltételezéseik szerint e szigetcsoportok a neuronok közötti hatékony kapcsolattartás biztosítását szolgálják. A kutatók álláspontja szerint az orsóneuronok az emberszabású majmok, az előemberek és az emberek agyában körülbelül 15 millió évvel ezelőtt jelentek meg, kisebb emlősöknél ilyen típusú sejteket nem találtak.

A cetfélék agyában viszont az orsóneuronoknak már jóval korábban, mintegy 30 millió évvel ezelőtt kellett kialakulniuk. Ezt a kutatók egy része azzal magyarázza, hogy a 30 millió évvel ezelőtt létrejött sejtstruktúra csak a legnagyobb agyméretű élőlények - tehát a cetek után évmilliókkal a főemlősök, illetve az ember - agykérgében maradt fenn, a másik vélekedés értelmében viszont a törzsfejlődés során két ízben is kialakult: először a cetfélék, később pedig az emberszabású majmok, illetve a főemlősök agyában.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mangóval a cukorbetegség ellen

Naponta egy mangó a jövőben megvédheti az embert a cukorbetegségtől és a magas koleszterinszinttől -… Tovább olvasom