Kisalföld logö

2018. 02. 19. hétfő - Zsuzsanna -5°C | 3°C Még több cikk.

70 millió éves repülő emlőst találtak Kínában

Kutatók szerint, az emlősök legalább 70 millió évvel korábban népesítették be az egeket, mint eddig gondolták. Egy Kínában felfedezett fosszília azt sugallja, hogy az emlősök körülbelül ugyanakkor próbálták ki a repülést vagy még korábban, mint a madarak.
A kutatók szerint, a legalább 125 millió évvel ezelőtt élt, mókusszerű állat bundával borított bőrmembrán segítségével siklott a levegőben. A lelet azt sugallja, hogy a Mezozikumból - 248-65 millió évvel ezelőtti korszak - származó emlősök siokkal változatosabbak lehettek, mint eddig hitték.

A lény olyan szokatlan volt, hogy a tudósok szerint az emlősök teljesen új rendjébe tartozott. Az amerikai-kínai csapat szerint, a Volaticotherium antiquus - mely "ősi sikló bestiát" jelent - egy mára kihalt ősi vonalhoz tartozik, és nem volt rokoni kapcsolatban napjaink repülő emlőseivel, a denevérekkel vagy a repülő erszényesekkel.

A fosszíliát Kína belső-mongóliai régiójában fedezték fel. A leletet megőrző sziklaágyak legalább 125 millió évre vezetnek vissza, a Mezozoikumba, azon időszakba, amikor még dinoszauruszok tapodták a Földet. Csontok, fogak és lágy szövet nyoma maradt fenn. Ezzel lehetővé vált, hogy a kutatók osztályozzák a prehisztorikus állatot. A paleontológusok szerint, amikor emlősöket vizsgálnak, első helyen mindig a fogak állnak.

Az emlősök fogai négy fajtára különülnek: metszőfogakra, szemfogakra, előzápfogakra és őrlőkre. Az emlősök fogmorfológiájából a kutatók meg tudják állapítani, mivel táplálkozott az őslény. Jelen esetben éles, kampószerű fogakról van szó, melyek a csapat szerint rovarevésre szolgáltak. A növényevőkkel - mint a modern repülő mókus - ellentétben ezen ős rovarokkal táplálkozott.
A nagyításhoz kattintson a képre

A 12-14 centiméteres, 70 grammos állat méretben és alakban napjaink repülő mókusaihoz hasonlított. Bundával borított, bőrmembrán-redővel rendelkezett, mely elülső és hátulsó végtaghai között nyúlt ki. Ezen nagy membrán, valamint az állat könnyű teste azt sugallja, hogy igen fürgén siklott a levegőben, bár talán nem volt annyira ügyes, hogy repülés közben kapja el zsákmányát.

A V. antiquus megnyúlt végtagokkal rendelkezett, mint napjaink repülő emlősei, csontváza azt sugallja, hogy igen erős farka volt, mely egyfajta kormánylapátként működött repülés közben. A kutatók úgy vélik, az állat fákon élt és éjszakai életmódot folytatott. A felfedezés a V. antiquust a legkorábbi, ismert repülő emlőssé teszi. Dr. Csin Meng paleontológus szerint az állat 130-165 millió évvel ezelőtt élt.

A legkorábbi, ismert repülő madár, az Archaeopteryx körülbelül 150 millió éves, ami azt jelenti, nem elképzelhetetlen, hogy az emlősök megelőzték a madarakat a levegőben. Az ellenőrzött repülésre képes, legkorábbi denevérfosszília 51 millió éves, míg ezen felfedezés előtt a legősibb ismert, sikló emlős egy rágcsáló volt, mely 30 millió évvel ezelőtt, a kései Oligocénben élt.

A kutatók szerint a repülő emlősök fosszilis maradványai között tátongó lyukak azért alakultak ki, mert nehezen maradnak fenn a repülő lények kifinomult és kényes jellegzetességei.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A nevetés ragályos?

A kutatócsapat kimutatta, hogy pusztán a kuncogás hangja a hallgató agyának ugyanazon részére hat,… Tovább olvasom