Kisalföld logö

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 22°C Még több cikk.

Zalatnay: Nem vagyok jó viszonyban a pénzzel

Portré - Az utóbbi években főként botrányaitól volt hangos a magyar sajtó, jó néhány hónapja viszont Zalatnay Sarolta megtesz mindent, hogy visszafogadja a közönség.


Sokat koncertezik, új lemezén régi dalok mai hangszerelésben hallhatók, sőt, még egy rozébort is elneveznek róla.

A Tölcsért csinálok a kezemből, Nem vagyok én apáca, Mindig kell egy barát előadójának dalain generációk nőttek fel. A hatvanas évein is túl járó énekesnő még mindig kitűnően érzi magát a színpadon, és marad is ott, amíg úgy érzi: szólnia kell a dalnak. Bár koncertről koncertre jár, dokumentumfilmmel, új lemezzel lepi meg rajongóit, magánéletét mégis inkább a visszafogottság jellemzi. Budapesti lányként a főváros zajától távolabbra, Tárnokra költözött, mellőzi a ˝vacsoracsatákat˝, és az egészséges étrend mellett sokat sportol.

Az erkölcsi győzelem lenne a fontos

– Bíróság, majd börtön, rákbetegség, édesanyja halála... Olyan csapások, amelyek önmagában is ledönthetik az embert a lábáról. Hogyan tudta ezeket a tragédiákat feldolgozni?

– Belülről, saját magam ˝építkeztem˝. Édesanyám nevelésének köszönhetem a képességet, hogy felül tudjak kerekedni a problémákon. Annak idején sok nehézségen ment át a családunk, politikai és egyéb okok miatt sok baj ért bennünket. Amíg anyu élt, megvédett, mindig mindent kontrollált. Jó érzékkel tudta megoldani a problémákat, holott soha nem volt üzletasszony. Ahogy én sem lettem jó üzletasszony. Nem vagyok jó viszonyban a pénzzel, szükséges rossznak gondolom. A pénznél nekem bármi fontosabb, ennek következtében valószínű, a pénz sem szeret engem.

– Néhány éve még a tartozásairól, óriási hiteleiről szóltak a hírek. Azóta sikerült rendezni a sorait, anyagi ügyeit?

– Sikerült, mert élünk, egészségesek vagyunk, a lányom és én is. Nem Pesten ugyan, de Tárnokon egy nagyon szép házban lakunk, sok régi barátom megmaradt. Hogy őszinte legyek, én majd csak akkor nyugszom meg teljesen, ha ez év vége felé megkezdődik a perújrafelvétel. Meggyőződésem, hogy jogtalan bánásmódban részesültem. Nekem az erkölcsi győzelem lenne a fontos. Örülök viszont annak, hogy a kollégák, a közönség klasszul visszafogadott. Mindegy, hogy mit írnak, mit mondanak az emberek, amíg úgy érzem, szólnia kell a dalnak, nem válok meg a zene világától. A zene és a színpad olyan hely, ahol úgy érzem, támadhatatlan vagyok. Amit az ember belülről, szívből ad, a hang, ami az adottsága, azzal nem lehet vitatkozni. Én ezért érzem igazán jól magam a színpadon.

– Mi az a titok, ami egy énekest akár évtizedekig a színpadon tarthat, hogy ilyen sokáig megőrizheti rajongóit?

– A mi nagy generációnkra igazán büszke vagyok. Olyan egyéniségek kerültek ki közülünk, akik divattól és trendektől függetlenül megmaradtunk. Ez elsősorban abból adódik, hogy valamennyiünk önálló egyéniség, mindannyiunknak megvan a maga jellegzetessége, sajátossága. Nem bántottuk soha egymást, jól megfértünk egymás mellett. Legyen szó rockról, dallamos zenéről, komoly dalok születtek, amik máig fennmaradtak. Ha egy előadó szívből zenél, azt megérzi a legegyszerűbb ember is. Nem kell ahhoz többdiplomás szakembernek lenni, hogy lejöjjön a színpadról, hogy valaki mindent belead-e a technikai adottságai mellett. Ha egy zenész hiteles, akkor azt a közönség elfogadja.

– Amúgy kiknek énekel szívesen? Van olyan, hogy ideális közönség?

– Nagyon vegyes. Mondhatni, hogy én legjobban a határon túli magyar közönséget értékelem, és ezt nagyon sok magyar előadóművész érzi még így. Ők sokkal büszkébbek a magyar előadókra, mint mi a sajátjainkra. Sokat járok oda, magyarabb magyarok, mint mi, és ez nem azon múlik, hogy nemzeti zászlót teszünk ki az ablakba. Szinte teljesen mindegy, hogy Ausztráliában vagy Erdélyben lépünk fel, ugyanazt a hatást érzem. Viszont a sörfesztiválok, a nagy szabadtéri fesztiválok is nagyon jó hangulatúak. Én soha nem playbackkelek, élőben énekelek, úgy gondolom, hogy ezt a közönség díjazza, mert sok kolléga nem ezen az úton jár. Az élő hang az élő hang. Az élő jelenlét során sokkal több a lehetőség arra, hogy az ember mást találjon ki, másképp énekeljen, akár jobban bevonja a közönséget.

– Egy nem mindennapi dokumentumfilm készül életéről. Mennyire engedi ebben közel a közönséget, a rajongóit magánéletéhez?

– Mivel egyszer már megírtam az életem, aztán több könyv is megjelent a témában, az, hogy mennyire engedem közel a közönséget, ez idézőjelben már az első könyvnél el lett „szúrva". Innentől kezdve már nincs visszaút. Ez a dokumentumfilm elsősorban zenei, szakmai témájú, azok szólalnak meg benne, akikkel közösen dalokat készítettünk, koncerteztünk. Olyan szakmai munkatársak jelennek meg, akikkel a pályám alatt találkoztam, együtt dolgoztam, így például a Lokomotív, a Skorpió, Presser Pici, Demjén Rózsi, az M7-es együttes, az Omega, azaz a popszakma krémje, valamint színész, énekes barátaim. Természetesen vannak olyanok, akik már nem lehetnek velünk, így Cserháti Zsuzsi, Máté Péter vagy Szécsi Pál, de nekik is szántam emlékmondatot.


Zalatnay Sarolta
Zalatnay Sarolta


Mindenkit tönkre tudnak tenni

– A bulvársajtóban megjelent hírek, pletykák mennyire zaklatják fel? Egyáltalán, hogy fogadja a kritikákat?

– A kritika nem zavar, általában megszívlelem az építő jellegű megjegyzéseket. A bulvársajtóról meg annyi a véleményem – ha már aktualitásról beszélünk –, hogy mindenkit tönkre tudnak tenni, kit így, kit úgy, lelkileg mindenképp. Itt a legaktuálisabb példa: egy ekkora világsztár, mint Michael Jackson volt, akinek megkérdőjelezhetetlen a zsenialitása és zeneisége, és egyáltalán a karrierje, bele tudott betegedni abba, hogy pedofíliával gyanúsították. Összerogyott, gyógyszerfüggő lett, és ez jelentette a végét. Nem azt mondom, hogy nem jutnak eszembe a kétéves börtönbüntetésem alatt történtek. Ezeket nem lehet kimosni az ember agyából. Kisebb helyen, kisebb kaliberrel, kevesebb ember előtt, de az embert borzasztóan megviselik a rosszindulatú pletykák.

– Visszatérését követően hol láthatja a közönség? Milyen tervei vannak a jövőre nézve?

– Sokat járok vidékre. Augusztus végén remélem, Londonban koncertezhetek, majd Floridában. Mindkét helyen főként magyarok előtt lépek fel. Novemberben lesz egy nagyszabású koncert az arénában, ahol a táncdalfesztiválosok jótékonykodnak. A már említett dokumentumfilm, az új CD-m mellett egy könyvet is találnak majd, de a díszdobozban lesz egy érdekesség is: az egyik borvidék kitalált egy nagyon könnyed rozébort, ami az én nevemet fogja viselni.

Olvasóink írták

  • 7. Baradlay 2009. augusztus 14. 07:26
    „Idiota reszelo!!!!!!!!!”
  • 6. elemér 2009. augusztus 11. 03:37
    „Amúgy kiknek énekel szívesen? Van olyan, hogy ideális közönség? Mondhatni, hogy én legjobban a határon túli magyar közönséget értékelem.

    Ezt én tisztázom, föleg akik már régóta az operencián tul vannak.”
  • 5. bika07 2009. augusztus 10. 19:06
    „Sokfelépés és reklám pénz sok embert kárpotolna”
  • 4. piskóta 2009. augusztus 10. 17:45
    „meg kéne kérdezni azokat a nyugdijasokat akiket átbaszott és hajléktalan szállón tengetik a hátra lévő napjaikat. sitre kéne neki vissza térni e”
  • 3. gyugyu1 2009. augusztus 09. 21:32
    „a kedves "művésznő"-nek nagyon rossz a memója !!! Annyira rossz a viszonya a zsével,hogy nem is akarja megadni a tartozásait !!! Si-ri közben mercivel jár, családi háza / amit kapott !!!/ olyan mint a kivánat, a hallgatóságát meg teljesen hülyének nézi !!!”
  • 2. Zsuzsa29 2009. augusztus 09. 17:05
    „Én minden jót kívánok neki!
    Erőt, energiát a talpra álláshoz!”
  • 1. lolita 2009. augusztus 09. 09:49
    „Biztos vagyok benne hogy sokan felrevezettek kihasznaltak,amiert csapdaba esett es ez kemeny büntetes volt szamara,amit talan soha nemtud feldolgozni.De erös kitartasa önbizalmahoz sok sikert neki.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Amcsi járgányok: Forró motorok, gumik, csajok - Videó

Komárom - Nemzetközi Amerikai Autó Fesztivált rendeztek a hétvégén Komáromban a Monostori Erődben.… Tovább olvasom