Kisalföld logö

2018. 06. 23. szombat - Zoltán 12°C | 20°C Még több cikk.

Van élet a Marson?

2003 óta kutatja egy magyar kutatócsoport a marsi élet lehetőségeit. Feltételezésük szerint pár milliméteres, folyékony vízréteg van a Mars sarkvidékein található sötét bazaltdűnék alatt, amelyet apró organizmusok is használhatnak - írja az Index.hu.



„Az emberiséget mindig is foglalkoztatta, egyedül vagyunk-e, van-e élet a Földön kívül máshol. A magyar kutatócsoport nem talált ugyan kis zöld emberkéket a vörös bolygón, de új utat nyitott a marsi élet felfedezésében" – mondta Andrew Sors, a Collegium Budapest Institute for Advanced Study igazgatója szerdán. Ez az intézmény ad otthont a Mars Asztrobiológiai Csoport és az Európai Űrügynökség (ESA) által támogatott, héttagú magyar kutatócsoportnak, amely a marsi élet lehetőségét vizsgálja.

„2001-ben radikális áttörés következett be a marsi felszín vizsgálatát illetően: felmerült a felszíni víz és a szezonális élet lehetősége. Nem mondom, hogy igazunk van, de a hipotézis tesztelhető. Az azóta napvilágot látott adatok 99 százaléka alátámasztja az akkor felmerült hipotéziseket, talán a belátható jövőben oda lehet menni, és kézzelfogható bizonyítékokat hozni a Földre" – mondta a sajtótájékoztatón Szathmáry Eörs, evolúcióbiológus.

Megfelelő hőmérséklet, UV-védelem, kémiai ellenállás
A Marson a száraz légköri és felszíni viszonyok miatt a sarkvidéki területek kedveznek a vízjég, és esetlegesen a folyékony víz megjelenésének. A megfelelő hőmérséklet a felszínen a napsugárzás a sarkvidéken a helyi tavasz és nyár idején dél körülre tehető, amikor nagyjából nulla fok van. Ez a hőmérséklet már felmelegítheti a kőzetszemcséket.

A következő feltétel az UV-sugárzás elleni védelem. A ritka légkör miatt a Mars felszínét erős ultraibolya sugárzás bombázza, ami elől 1-2 mm vékony szilárd kőzetréteg nyújthat védelmet, vagy maguknak a felszínen élő mikroszervezeteknek az UV sugárzás ellen kifejlesztett védőberendezkedése (szűrőpigmentes védőburok vagy belső sejtkémiai védelem), miközben a fotoszintézishez szükséges fénymennyiséget át kell engednie magán. A Mars kellemetlen felszíni kémikáliáit is ki kell küszöbölni az élethez, ezek között a hiperoxidok a legártalmasabbak, amelyek lebontják a szerves anyagot. A sötét bazalthomok dűnéken kevesebb van a bolygón elterjedt vöröses, erősen oxidált porból.

E tényezők alapján a Mars sarkvidéki területein található dűnék ideálisak a mai felszíni élet szempontjából. A magyar kutatócsoportnak sikerült az északi és a déli féltekén is tavaszi folyásnyomokat azonosítani a bolygón.

Milyen az élet, ha van élet?
A kutatás részeként extrém körülményeket is kibíró földi életformákat is tanulmányoztak a magyarok. Ha van élet a vörös bolygón, akkor a földi sivatagokban, sarkvidékeken élő organizmusokhoz hasonlóak lehetnek. Pócs Tamás biológus az úgynevezett kriptobiotikus kérget, mint életközösséget és élőhelyet vizsgálja, amely bolygónk forró sivatagos és fagyott jeges területein egyaránt előfordul. A benne lévő élőlények a kőzetek felszínén élnek vagy felső néhány milliméter vékony rétegében az ásványszemcsék közötti mikroszkopikus teret töltik ki. A kőzetanyag szemcséi védelmet nyújtanak az erős ultraibolya sugárzás és a kiszáradás ellen, ugyanakkor elegendő fényt engednek be a fotoszintézishez. Mindez analógia lehet az esetleges mai Mars-felszíni életre.

A kutatócsoport az Astrobiology és az Icarus folyóiratokban publikálta eredményeit.

Teljes cikk az Index.hu-n.

Olvasóink írták

  • 1. Arvisura 2009. május 03. 11:45
    „Ha valakit bővebben érdekel a téma, annak érdemes felkeresni ezt a honlapot: http://aranylaci.freeweb.hu/
    Itt nem csak a földön kívüli élettel, hanem más egyéb érdekes témával is találkozhat az érdeklődő.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Villantott Beyoncé Budapesten - fotóval!

Az énekesnő egy kissé merész ruhát kapott magára, ami alól könnyedén kivillant a bugyija. Mindezt… Tovább olvasom