Kisalföld logö

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 20°C | 30°C Még több cikk.

Új rovarokat, baktériumokat fedeztek fel

Krétakori, 95 millió éves borostyánkövek zárványaiban eleddig ismeretlen rovarokat, pókokat, fonalférgeket, baktériumokat, gombákat talált egy nemzetközi kutatócsoport, amely vizsgálatairól az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb számában publikálta tanulmányát.

A borostyánra Etiópiában bukkantak, korábban az adott korszakból származó hasonló leletek csupán Észak-Amerikában és Eurázsiában kerültek elő - olvasható a Science Daily (http://www.sciencedaily.com) című tudományos hírportálon, valamint a The New York Times (http://www.nytimes.com  online kiadásában.

A tanulmány hét ország kutatóinak ötéves munkája eredményeként született meg. A tudósoknak egyebek közt 28 fosszílizálódott rovart, egy pókot, egy atkát, valamint baktériumot sikerült felfedezniük a zárványokban, de a 95 millió éve élt fa nedve a korabeli növényvilág pollenjeit is foglyul ejtette.

"E lelet révén bepillantást nyerhetünk az ősi szuperkontinens, a Gondvana ökorendszerébe, megismerhetjük a kréta időszak növényvilágát. Ekkor jelentek az első zárvatermők, amelyek hamarosan dominánssá váltak, s megváltoztatták a földi ökorendszereket. Az etiópiai leletek a változások korára világítanak rá" - hangsúlyozta Paul Nascimbene, az Amerikai Természettudományi Múzeum kutatója.

Míg a tanulmány többi szerzője magát a borostyánlelőhelyet kutatta, vagy a zárványokat, Paul Nascimbene és Kenneth Anderson, a Dél-Illinois-i Egyetem kutatója az ásványt vette górcső alá. Mint kiderült, a Gondvanán a krétakorban nőtt fák vegyi összetételében hasonló gyantát "izzadtak ki" magukból, mint később, a miocén időszaki növények, amelyek maradványaira az Újvilágban - Mexikóban és a Dominikai Köztársaságban bukkantak.

"Nem tudjuk, hogy milyen fa termelte a gyantát - talán egy korai zárvatermő, vagy egy eleddig ismeretlen tűlevelű, amelyek lényegesen különböznek az ismert krétakori nyitvatermőktől" - ismertette Paul Nascimbene.

Alexander Schmidt, a Göttingeni Egyetem biológusa szerint viszont a gyanta megváltoztatja a hangyák evolúciójáról alkotott elképzeléseket. Mindeddig a tudósok úgy vélték, hogy a hangyák Észak-Amerikában vagy Dél-Ázsiában fejlődtek ki, ugyanis az összes ismert korai lelet ebben a két térségben került elő. Az etiópiai hangya azonban biológiailag igen közel áll az északi féltekén előkerült krétakori fajtársaihoz.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rendőri tanács: Szóljon a rendőrségnek!

Tolvajok üldözése közben botlott az utcán rendőrbe egy boltos, ám amikor segítséget kért tőle, csak… Tovább olvasom