Kisalföld logö

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -3°C | 3°C Még több cikk.

Új magyar képregénykötet fiatal szerzőtől

Némajáték címmel önálló képregénykötete jelent meg Felvidéki Miklósnak, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) animáció szakos hallgatójának; a 21 éves szerző a hétvégi Magyar Képregényfesztivál egyik népszerű szereplője volt.

"Magyarországon képregényrajzolásból megélni nem lehet, a hazai színtér csak az elmúlt években erősödött meg kissé, és valóban sok a tehetséges alkotó. Az érdekes az lenne, ha ki tudnánk törni az országhatárokon, itthon ugyanis kicsi a piac" - mondta Felvidéki Miklós az MTI-nek.

Kitért arra, hogy a kis szubkultúrán belül még kisebb a magyar képregényeket olvasók köre. Mint hozzáfűzte, a képregényrajzolás itthon nem annyira szakma, inkább grafikusok egyfajta side-projektje, a hívő fanatikusok szerelme.

A 21 éves Felvidéki Miklós a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) animáció szakos hallgatója. Nagyon szereti a rajzfilmeket, de számára mindig is a képregény volt az első. Elmondása szerint saját gyűjteményében azon szerzők művei szerepelnek, akik inspirálták őt.

Ezek között említette a már Magyarországon is kiadott Hellboy-széria rajzolóját, az amerikai Mike Mignolát, a régi klasszikus amerikai comics-alkotók közül a Pókembert elkészítő Steve Ditkót, Hulk első megrajzolóját, a The Fantastic Fourral világhírűvé vált Jack Kirbyt, az alternatívabb Charles Burnst és Daniel Clowes-t, valamint az underground vonalhoz tartozó Robert Crumbot.

"A legnagyobb hatás talán Mignoláé, de a fiatalabbak közül Guy Davis rajzait is imádom, ő kétszer nyerte el a szakma legismertebb kitüntetését, az Eisner-díjat" - jegyezte meg Felvidéki Miklós.

Hangsúlyozta, hogy számára a rajz és a történet egyformán fontos egy képregényben, a saját esetében ráadásul mindkettőt ő jegyzi, nem is volt más választása.

"A Némajátékban részben azt a helyzetet próbáltam meg vázolni, hogy a képregényrajzoláshoz nem kell anyagi háttér, csak idő és lelkesedés. A sztori négy alkotó közös munkáját mutatja meg, ami nagyszerű dolog, igaz, én eddig nem nagyon dolgoztam csapatban. A főhős egy fehérre mázolt arcú, néma pantomimes, van egy bevezető epizód és három szereplő srác által írt rész, ezeket a negyedik illusztrálja. Mindhárom rész stílusa kicsit más, színvilágban és sztoriban is, a történet vége igazi katarzis" - idézte fel a szerző.

A Némajáték, amelyet a Nyitott Könyvműhely adott ki, Felvidéki Miklós egy gyerekkori képregénysorozatának remake-je, a főhős külsejét azonban átalakította és változott a sztori is.

"Első képregényem 17 éves koromban jelent meg egy hetilapban, miután díjat nyertem a Fumetto nemzetközi képregényfesztiválon. Onnantól fogva rendszeresen jelennek meg munkáim a PinkHellben, a Magyar Képregény Akadémia és a Magyar Képregény Szövetség hivatalos lapjában és más helyeken, Noname című sorozatom például egy férfimagazinban.

Van egy saját tabudöntögető fanzine-om, fénymásolva készülő rajongói lapom is, amelynek nemrég jött ki a második száma; ezeket fesztiválokon, börzéken áruljuk, illetve képregényboltokba kerül néhány tucat példányban" - mondta.

Terveiről szólva azt emelte ki, hogy érdekli a látványtervezés, a storyboard készítése animációs filmekhez, saját képregény megfilmesítésére viszont kevés lehetőséget lát. Tudja persze, hogy magyar alkotókat is alkalmaznak európai és amerikai stúdiók.
A 7. Magyar Képregényfesztiválra megjelent egy antológia is Call It A Day címmel, ebben finn, észt, lett és magyar alkotók képregényei szerepelnek, köztük Felvidéki Miklós rókakaraktere, Noname is.

"A következő kötet kapcsán sokféle irány felvetődött bennem, a dolog alapvetően az olvasói visszajelzéseken, az eladott példányszámon múlik, lehet esetleg a Némajáték folytatása, de akár Noname-történet is" - vetítette előre Felvidéki Miklós.

A 7. Magyar Képregényfesztivált szombaton rendezték a fővárosi Dürer Kertben. A rendezvényen holland, finn és észt alkotók is jelen voltak, akik egy képregénybajnokság keretében küzdöttek meg hazai társaikkal, "egymásnak eresztve" szuperhőseiket. Több díjat is átadtak: Kép-regény kategóriában Vass Róbertet (az Ágoston, nukleáris baromfi című munkáért), Kép-novella kategóriában Fritz Zoltánt (a Korhelyhajhászat című műért), Kép-sor kategóriában Oravecz Gergelyt (a Blossza című képregényért) ismerték el. Az év legkiemelkedőbb teljesítményéért járó Zórád-díjat Futaki Attila vehette át.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az RTL Klub műsorai továbbra is vezetik a nézettségi toplistát

A nézettségi rangsor első helyein most is az RTL Klub népszerű műsorai vannak. Tovább olvasom