Kisalföld logö

2017. 09. 20. szerda - Friderika 12°C | 13°C Még több cikk.

Rómeó és Júlia nyomán Szarajevóban - fotók

Bosznia-Hercegovinában láthatóan nyugodt, stabil a helyzet. Az országon keresztül utazva a csodás tájak, a titkokat rejtő hegyek, a völgyekben futó folyók, patakok, a rejtelmesen sűrű erdők között megbúvó falvak látványa rabul ejtik az embert. Az erdők hallgatnak, ám a kisebb települések, s a városok mesélnek a történelemről, felidézve a közel két évtizede véget ért háborúban történt borzalmakat is.
A Honvédelmi Minisztérium Sajtóosztálya szervezésében magyar újságíró delegáció tartózkodott a szarajevói békefenntartók táborában a közelmúltban. Lehetőségük volt néhány napot a nyugat-balkáni országgal ismerkedni.

A Szarajevó felé vezető hosszú úton nem érez fáradtságot, aki a tájban gyönyörködik. Az idillből azonban néha géppuskasorozatok, vagy aknavetők szaggatta házfalak látványa billenti ki az utazót. A háborút idéző romok többségét tulajdonosaik magukra hagyták, vagy mellettük új házakat építettek. Mint azt az EUFOR bosnyák történésze megjegyezte, olcsóbb, ha újat építenek, s a bontásra nem költenek pénzt.

Fotók: Tóth Gyula

Szarajevói Rómeó és Júlia
Szarajevóba érve tízemeletes panelházak falain látni a lövések nyomait, 18 évvel a háború után. Több helyen látszik, hogy vaktából, értelmetlenül lövöldöztek a boszniai szerb hadsereg katonái, akik 1992-től 1995-ig ostromolták a körülzárt várost. A tetőkre orvlövészek fészkelték be magukat, ahonnét válogatás nélkül lőttek az emberekre. Az ő hírhedtségüket őrizve nevezik a szarajevóiak ,,mesterlövészek útjának" a házak tövében vezető többsávos utat. Mára az emberek befoltozták az épületek falait átszaggató lyukakat, s a falak mögöttük nyugodtan élik mindennapjaikat a családok.

Fotók: Tóth Gyula

A lüktető életet élő város egyedülálló légkörét a történetét alakító négy vallási csoport - római katolikus, ortodox kereszténység, muszlim és zsidó vallás - által hátrahagyott kulturális javak adják.
A történelmi belvároson átvezető Miljacka folyó hídjainak külön nevezetessége van. Az Eiffel-híd a szerkezete miatt kapta a híres párizsi toronyról a nevét. A Magyarország történelmében is véres nyomot hagyó I. Világháborút kirobbantó gyilkosság miatt hírhedté vált híd Gavrilo Princip nevét viseli. A szerb diák ott gyilkolta meg az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot 1914. június 28-án. A történelmi eseményt egy, a híd közelében álló épület sarkán korabeli fotók idézik fel.

Rómeó és Júlia története is felidéződik az egyik hídnál. Egy bosnyák lány és szerb szerelme a háború idején elhatározták, hogy az átkelőn szerb oldalra mennek, s együtt élik le életüket. Amikor éjszaka útnak indultak, egy mesterlövész rájuk lőtt, a fiú haslövést kapott. A lány szerelme segítségére sietett, a lövész őt is lelőtte. Reggel egymást ölelték, amikor holtan találták őket.

A nyüzsgő óvárosi bazár hangulata feledteti a nyomasztó érzéseket. A hagyományos csecsebecsék, ruhák, ékszerek, keleti édességek mellett töltényhüvelyekből készített emléktárgyak között válogathat az utazó. A teraszokon fiatalok kávéznak, trécselnek, függetlenül attól, hogy valaki iszlám kendőt, vagy farmert visel. A bazár negyedben zsebtolvajokkal nem találkoztunk, pedig van belőlük bőven Szarajevóban. Figyelniük kell rájuk az idegeneknek.

Csontváryt is megihlette az Öreg-híd
Bosznia-hercegovina ékszerdoboza a Szarajevótól délre fekvő Mosztár. Legismertebb látványossága a Neretván átívelő Öreg-híd, a Stari Most, amelyről a város is a nevét kapta. A híd kötötte össze a városban élő boszniai horvát keresztényeket és muszlimokat. S bár stratégiai fontossága nem volt, a horvát hadsereg katonái felrobbantották 1993 novemberében. Az SFOR (Sarajevo Force) magyar műszaki csapatai és műszaki búvárai emelték ki a folyóba hullott kődarabokat 1997-ben. A híd újjáépült, 2005 júliusa óta szerepel ismét az UNESCO világörökségi listáján. S ma már - ha szerencséje, vagy kellő pénze van az utazónak - újra látványosság: a helyi fiatalok jó pénzért a mélyben hullámzó, hideg folyóba vetik magukat.

Az etnikailag még mindig megosztott városban az Öreg-hídon kívül számos látnivaló van. Mária katedrális Mostar székesegyháza. A harangtoronyban lévő harang Európa második legnehezebb harangja. Az ortodox Gyülekező templom, melyet a polgárháborúban megrongáltak, majd renoválták. Az Óváros bazár negyede, a piaccal, amely alatt a Neretva partjáról nézve Csontváry Kosztka Tivadar megfestette az Öreg-hidat.


Mátyás királyt idéző múlt
Továbbhaladva dél felé, Mostartól mintegy 25 kilométerre, az Adriai-tengerhez közel elterülő Pociteljhez érkezik az utazó. Csodálatos látvány tárul az ember elé: a hegy tetején egy vár, amit Mátyás király alapított, alatta egy mecset, a minarettel, s egy óratorony. Ma a Világörökség része mindhárom.

Hajdan itt volt a kapu a dubrovniki köztársaság és Bosznia között. Itt szedték a vámot a tenger felé igyekvőktől, és a Velence felé szárazföldön utazóktól. A hegy tetején ma már csak a romos erődítmény látható, amely valamikor azt a célt szolgálta volna, hogy a törököt megállítsa. Az építésre Mátyás király a raguzaiakkal és a pápával fogott össze. A vár alatt magasodó minaret, óratorony és a dzsámi is mutatja, az együttműködés nem hozott hosszú távú eredményt, hat évvel az építés megkezdése után, 1471-ben a törökök elfoglalták.

A háború itt is súlyos pusztítást hozott. Az 1560-as években épült Ali pasa dzsámi kupoláját szétlőtték, a minaretet pedig teljesen lerombolták, így azt újra fel kellett építeni. A megfáradt utazó ma macskaköves szűk utcákon egészen a vár megmaradt tornyáig juthat, miközben a történelemben nagy utazást tehet meg.

Fehér fejfák a borzalom városánál
A boszniai háború leghírhedtebb tragédiája a srebrenicai mészárlás. A település felé haladva szétlőtt épületek, köztük egy iskola romjai, ahol 60 embert végeztek ki, szinte ugyanott egy focipálya, ahol 800 ember lelte halálát 1995-ben. Emlékmű sehol, ma is rendeznek bajnoki meccseket a pályán.

Fotók: Tóth Gyula

Srebrenica előtt, az út jobb oldalán temető, abban több mint 8 ezer fejfa emlékeztet a jugoszláv hadsereg volt vezérőrnagya, Ratko Mladić csapatainak 1995 júniusában végrehajtott vérengzésére. A jelentéktelennek tűnő kisváros az összefüggő kelet-boszniai szerb területek közepén éktelenkedve veszélyt jelentett a boszniai szerb hadsereg utánpótlási vonalaira. A mészárlással azonban Mladić túllőtt a célon, kiprovokálta a NATO beavatkozását.

A kegyetlen módon kivégzett muszlimokra, köztük 12 éves gyerekekre 8732 fehér fejfa - s a neveket betűrendben soroló márvány fal - emlékeztet. Akit nem tudtak azonosítani, nála az iszlám zöld színe jelzi, ott ismeretlen ember nyugszik. A temetőben nyitott mecsetben emlékezhetnek a hívők, akik 18 évvel a borzalmak után is gyakran látogatnak ki kivégzett hozzátartozóikhoz.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kate Moss fotói kétmillió euróért keltek el egy londoni árverésen

Kétmillió euróért (590 millió forintért) keltek el Kate Moss szupermodell fotói a Christie´s… Tovább olvasom