Kisalföld logö

2017. 09. 23. szombat - Tekla 9°C | 18°C Még több cikk.

Pszichiáter az öngyilkosságról - felfelé jutni sokkal nehezebb

A volt kormányszóvivő, Daróczi Dávid öngyilkossága döbbenetes, és sajnos nem példa nélküli. Mindenki okot keres, pedig nincsen ok. Minderről dr. Varga Gábor pszichiáterrel beszélgettünk.


– Az öngyilkosság sajnos része a történelmi, kulturális örökségünknek. Hogyan hat a társadalomra, ha egy közismert ember vet véget az életének?

– Az ismert emberek öngyilkossága nemcsak azért jelent fokozott veszélyt a többiekre, mert mindenki értesül róla, hanem azért is, mert feloldhatja az öngyilkossággal kapcsolatos indulatokat. Ha valaki egy krízisközeli állapotban azt látja, hogy sikeres emberek is a meghívott halállal lépnek ki az életből, akkor esetleg számára is kevésbé lesz életidegen az öngyilkosság gondolata. Sajnos végigkísérhető a minta átvétele korábbi időkről: Széchenyi után Teleki László, majd később Teleki Pál, Juhász Gyula után József Attila, utána Latinovits, Domján Edit után Szécsi Pál. És mind a szépségkirálynő, Molnár Csilla, mind Domján Edit szuicid példájának volt követője a nem közismert emberek köréből is. A nyelvünk is azt mutatja, hogy túl sokat foglalkozunk a szuicidiummal, azt mondjuk: ˝öngyilkos költségvetés˝, vagy egy leesett zsemlére, hogy ˝öngyilkos lett˝. Kimutatták azt is, hogy egyetlen nyelv sem tartalmaz annyi tagadást, mint a magyar. Melyik nép kéri még úgy a kávét, hogy ˝nem kaphatnék...˝? Tele van a kultúránk bizonytalansággal.

Az örökségre ugyanakkor az is jellemző, hogy az önmaguk ellen fordulók segélykiáltásait nem halljuk meg, vagy a segítségre szoruló érzi gyengeségnek, hogy ˝cry for helpet˝ küldjön. Tréningeken példaként szoktam felhozni a ˝Kossuth Lajos azt üzente...˝ című dalt. Vajon miért kell nekünk mindig kétszer üzenni?

dr. Varga Gábor
dr. Varga Gábor


– De azt is tudomásul kell venni, hogy az ember környezete nem szakemberekből áll. Mit tehetnek a hozzátartozók?

– Azt kell tudni, hogy a krízis nem ugyanaz, mint a konfliktus, és nem oldjuk meg azzal, ha piszkálunk valakit, hogy ˝szedd már össze magad˝. Külső segítség nélkül ez nem hidalható át, és nem múlik el, nem lehet rajta átlépni. A külső segítség lehet szakember, de lehet a lelkész vagy egy hozzáértő szomszéd is. Ennek az állapotnak a tünetcsoportja mindenkinél – talán a tudathasadás és az időskori demencia kivételével – ugyanaz. Egy-két hónappal a szuicidium előtt megfigyelhető a bezárkózás, az érzelmek beszűkülése, az energia, az érdeklődés, a gesztikuláció hiánya. Ezt a környezet is látja. Egy-két héttel az öngyilkosság előtt megjelennek a fantáziák. A krízisbe került beteg többféleképpen végiggondol egy öngyilkosságot, és erről néha jeleket is ad. Például úgy fejezi ki magát: ˝inkább felakasztom magam, mint hogy elmenjek a vizsgálatra˝, ˝vonat elé megyek, ha megbukom˝. A harmadik stádium közvetlenül az agressziót előzi meg: valaki a sínekhez áll, és hallgatja, hogy zakatol a vonat. És aztán az agresszió eltarthat sokáig, de állhat néhány percből is. Ahogy mondani szokták: akkor leszünk öngyilkosok, ha az agresszió egyetlen tárgya már csak mi vagyunk. A beteg megnyugszik, mindenkivel megbékél, ˝visszaviszi a kölcsönkönyveket˝, és akkor fordul maga ellen. Ha az agresszió közben sikerül megzavarni – valaki betoppan a lakásba, megszólítja az utcán, vagy ő hívja fel a lelkisegély-vonalat –, akkor áthidalható ez az állapot.


– Daróczi Dávid esetében mindenki az okokat keresi. Lehetséges, hogy az ok éppen a sikerében rejlik?

– Okok nincsenek. Az biztos, hogy a pszichiátria legnagyobb kihívása ma az identitásválság, és aki felfelé jut a társadalomban, az rengeteg identitáskérdéssel küszködik, akár a már említett szépségkirálynő. Talán furcsa, de a felfelé mobilitást éppen ezért sokkal nehezebb is pszichésen feldolgozni, mint az ellenkezőjét. Mert ha valaki egy ilyen szegénységből indul el, rengeteget tanul, majd eljut odáig, hogy a kormányfő személyi titkára lesz, az naponta új szerepre készül. Állandóan kérdések gyötrik: mi vagyok én? Újságíró? Kormányszóvivő? Kommunikátor? Ehhez jön még esetében az etnikai hovatartozás is, mivel egy kisebbség képviselőjeként, a többségnek megfelelve, ezeket a feszültségeket még nehezebb feldolgozni. Viszont aki lefelé bukik, például egy privatizált gyár volt vezetőjeként, inkább azt a konklúziót vonja le, hogy ˝pechem volt˝.

Ezzel pedig máris kívülre helyezi az okot. Viszont ahogy Daróczi Dávid családja is írta: teóriákat nem érdemes felállítani. Soha nincs közvetlen ok, nincsen ok-okozati összefüggés ilyen esetben. Legfeljebb történhet valami, ami krízishelyzetben lendületet ad ennek a lélektani folyamatnak, s ami miatt mások esetleg az italhoz vagy a drogokhoz nyúlnak, megint mások pedig külföldre mennek, és kilépnek a környezetből.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Oroszországban lelassult az új autó eladások csökkenése

Oroszországban jelentősen lelassult az új autók eladáscsökkenése éves szinten márciusban - közölte… Tovább olvasom