Kisalföld logö

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 13°C | 22°C Még több cikk.

Ortutay Gyula-centenárium: koszorúzás és emlékülés

Megkoszorúzták Ortutay Gyula (1910-1978) néprajztudós síremlékét születésének 100. évfordulóján, szerdán a Kerepesi temetőben Budapesten, délután pedig emlékülést tartanak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE).
Ortutay Gyula, az ELTE egykori rektora, igazgatója, egyetemi tanára síremlékénél elhelyezett koszorúkon az ELTE Bölcsészettudományi Karának Néprajzi Intézete, valamint az egyetem rektora és szenátusa felirat olvasható. Az emlékülést délután Hudecz Ferenc rektor nyitja meg, beszédet mond Hiller István oktatási és kulturális miniszter. Andrásfalvy Bertalan Ortutay öröksége címmel, Voigt Vilmos Ortutay Gyula az ELTE Néprajzi Intézetében címmel tart előadást az ELTE Központi Épületében.

Az ELTE BTK Folklore Tanszékén Dezső Tamás dékán leplezi le Ortutay Gyula fejszobrát, a Néprajzi Intézet Könyvtárában fénykép- és dokumentum-kiállítás várja az érdeklődőket. Az ELTE BTK Kari tanácstermében Erdélyi Zsuzsanna emlékezik a néprajztudósra, majd levetítik a Magyar Televízió 1975-ben sugárzott kétrészes Ortutay-portréfilm egyes részleteit. Szegeden csütörtökön rendeznek emlékülést, Szabadkán pedig csütörtökön 18 órai kezdettel nyílik emlékező fényképkiállítás a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar kiállítótermében.

A többi között a Magyar Tudományos Akadémia, a Néprajzi Kutató Intézet, a Magyar Néprajzi Társaság és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat is megemlékezik a centenáriumról. Ortutay Gyula Szabadka (1910. III. 24.-Budapest 1978. III. 22.) állami díjas művelődéspolitikus, néprajztudós, akadémikus fiatalon részt vett a baloldali fiatal értelmiségiek mozgalmában, egyik szervezője volt a Magyar Történelmi Emlékbizottságnak. 1945 után a Magyar Központi Híradó Rt. elnökévé nevezték ki, 1947-1950 között vallás- és közoktatásügyi miniszter volt.

1957-1963 között az ELTE rektoraként, 1967-től haláláig az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának igazgatójaként dolgozott. Kiváló néprajztudós volt, főként a folklórt, ezen belül a népmesét és a népballadát kutatta, Európa-szerte ismert folklorisztikai iskolát alapított. Õ volt a főszerkesztője az Ethnographia című folyóiratnak és a Magyar Néprajzi Lexikonnak, 1949-1978 között pedig elnöke a Magyar Néprajzi Társaságnak. Legismertebb szakmunkája a Székely népballadák, a Kis magyar néprajz és A magyar népművészet.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fekete Dávid - felnőtt a tinisztár?

A héten a TV 2 népszerű műsorában, a Mr. és Mrs.-ben versenyzett Fekete Dávid és barátnője, Laura. A… Tovább olvasom