Kisalföld logö

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 6°C | 14°C Még több cikk.

No smoking! Törvény az újévi fogadalmakért

Könnyebb lesz megfogadni a dohányosoknak idén újévkor, hogy leteszik a cigarettát.

Egy január elsején életbe lépő törvénymódosítás megtiltja a nyilvános, zárt helyeken való dohányzást, amitől többek között a cigarettafogyasztás visszaesését is várják a szakemberek. Persze vannak, akiknek nem tetszik az új szabályozás, a vendéglátósok a forgalom visszaeséséről, mások több millió ember igényeinek figyelmen kívül hagyásáról panaszkodnak.

Miközben Európa többi országában az elmúlt évtizedben számos törvényt hoztak a dohányzás visszaszorítása és a dohányfüstnek való kitettség csökkentése érdekében, sokáig úgy tűnt, Magyarországon elképzelhetetlen bármilyen radikális változtatás. A nyilvános helyeken való dohányzás betiltása először még az előző kormányzati ciklusban merült fel, de néhány hangzatos nyilatkozat után a téma gyorsan feledésbe merült. Idén év elején aztán a Fidesz vette elő újra a passzív dohányosok ügyét és februárban tizenöt Fideszes képviselő törvénymódosítási javaslatot terjesztett az Országgyűlés elé a nyilvános helyeken való dohányzás szabályozásának szigorítása érdekében. Parlamenti többség ide vagy oda, egy darabig úgy tűnt, a módosító javaslatok özönében a törvény végül annyira fel fog puhulni, hogy az eredeti elképzelésekből semmi sem marad. A törvénymódosítást végül egy hónapos halasztással és kisebb, a betarthatóságát nem érintő változtatásokkal mégiscsak elfogadták, ám annak hatályba lépését rögtön el is halasztották fél évvel a Nemzeti Adó és Vámhivatal tanulmánya miatt, ami hatalmas költségvetési kiesést prognosztizált a tiltás hatására.
A vendéglátó és szórakozóhelyek tulajdonosainak folyamatos ellenkezése és az erős dohánylobbi ellenére végül Európa egyik legszigorúbb dohányzásellenes törvénye született meg, ami azt jelenti, hogy legkésőbb áprilistól örökre elfelejthetjük a füstös kiskocsmák romantikus toposzát.

Az áprilisi időpont nem elírás, bár hivatalosan januártól nem lehet rágyújtani a kocsmákban és szórakozóhelyeken, a három hónapos türelmi időszak miatt a törvény betartását ellenőrző ÁNTSZ április elsejéig csak figyelmeztet, büntetést viszont senkire sem fognak kiszabni. Ahogy arról az Index korábban beszámolt, a vendéglátóhelyek többsége nem is tervezi, hogy április előtt kitiltják a dohányzókat, az alpesi levegőjű kiskocsmák elterjedésére tehát egy darabig még biztosan várnunk kell.

A jó szándék nem elég

Angliában az emberek 76%-a támogatta a tiltást, a törvény hatályba lépése után végzett felmérés szerint a törvény betartása 98%-os volt. Törökországban még ennél is többen, az emberek 92%-a támogatta a törvényt, a támogatottság még a rendszeresen dohányzók körében is 77%-os volt. A lengyel állampolgárok fele is helyesli a tiltást.

Egyelőre még az sem biztos, hogy az intézkedés hatásos lesz. Görögországban például hiába van érvényben több mint egy éve Európa egyik legszigorúbb dohányzásellenes törvénye, a görög vendéglátóhelyek egyszerűen nem tartják be az előírásokat, az általános engedetlenség pedig akár Magyarországon is gondot okozhat. Demjén Tibor, az OEFI-n belül működő Dohányzás Fókuszpont egyesület vezetője szerint viszont emiatt nem kell aggódni, a törvény megítélése az első néhány hónap után még a dohányzók körében is javul, bár jelenleg is több mint 50 százalékuk ért egyet a tiltással. Ezt a vélekedést támasztja alá az Origami Group felmérése is, ami szerint a lakosság többsége támogatja a dohányzás betiltását a vendéglátóhelyeken, de még a kocsmákban és bárokban is. Egy a közelmúltban közölt másik felmérésben a megkérdezettek 40 százaléka teljesen egyetértett a törvénnyel, minden második válaszadó viszont túlzónak tartotta a mostani intézkedést.
Az Origami Group által 2010 végén végzett felmérés szerint a magyar felnőttek túlnyomó többségét (87%-át) zavarja a dohányfüst, 80 százalékuk pedig örülne annak, ha betiltanák a dohányzást a vendéglátóhelyeken. Ez a szám akkor válik érdekessé, ha hozzátesszük, a felmérésben megkérdezettek egyharmada aktív dohányos volt. A dohányzás betiltása a bárokban és kocsmákban már nem részesült ilyen egységes fogadtatásban, ezt csak a megkérdezettek 56 százaléka támogatta, az aktív dohányosok 57 százaléka és a 18-30 év közötti korcsoport 60 százaléka pedig ellenezte a tiltást.



Nemzetközi tapasztalatok alapján az emberek általában támogatják a korlátozó intézkedéseket, Berlinben például 2009-ben népszavazást rendeztek a dohányzási tilalom vendéglátóhelyeken történő feloldásáról, ám a szükséges 7%-kal szemben mindössze a szavazók 2,5%-a voksolt igennel a kezdeményezésre. Bajorországban 2010-ben szintén a népszavazás eredményei alapján történtek szigorítások.

Az ÁNTSZ a tilalom megsértése esetén egészségvédelmi bírságot fog kiszabni. Az új szabályozás bevezetése után, három hónap türelmi idő leteltével, 2012. április elsején kezdődik a bírságolás a törvényt megsértők esetében. Az ÁNTSZ eltekinthet a bírság kiszabásától, ha az adott intézmény vezetője, üzemeltetője, a rendezvény szervezője, a munkáltató, illetve akit a közforgalmú intézmény szabályzata erre kijelöl, a tilalmat megsértőt felszólította a dohányzás befejezésére, vagy ha ennek nem tesz eleget, az intézmény elhagyására. Az egészségvédelmi bírságot, mely 20 és 50 ezer forint közé eshet, illetve a helyszíni bírságot, mely maximum 30 ezer forint lehet, az ÁNTSZ számlájára kell befizetni. Az ÁNTSZ az így befolyt összeg felét havonta átutalja az egészségügyért felelős minisztérium költségvetési fejezetének, mely dohányzás-megelőzésre, a dohányzásról való leszokást támogató programokra, egészség-megőrzési célokra, valamint az egészségügyi ellátás színvonalát fejlesztő programokra használható fel. A beszedett összeg egynegyedét a bírságot kiszabó ÁNTSZ számlájára kell utalni, melyet a hatósági felügyelet fejlesztésére és a népegészségügyi hatósági munka támogatására kell fordítani.

A törvény betartását az ÁNTSZ fogja ellenőrizni, a közegészségügyi felügyelők egyelőre csak figyelmeztetnek, de ahol szükséges oda a türelmi idő lejárta után újra visszatérnek ellenőrizni. Az Egészésgügyi Minisztériumnál hangsúlyozták, a fő cél nem a büntetés, hanem az egészséges környezet megteremtése a zárt légterű helyiségek levegőminőségének javításával.

Nem várt vendég a tiltás

A teljes tiltás elleni egyik leggyakrabban hangoztatott érv a vendéglátóhelyek forgalmának drasztikus visszaesése. A Századvég alapítvány felmérése szerint, amit a Magyar Vendéglátók Ipartestülete által rendezett áprilisi konferencián mutattak be, a tulajdonosok fele forgalomcsökkenésre számít a tiltás bevezetése után, egy 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia által készített másik felmérés szerint pedig a tiltás hatására 10%-ot meghaladó mértékben is csökkenhet a vendéglátóhelyek bevétele, 28-30%-uk pedig kénytelen lenne lehúzni a rolót. Ez a tanulmány egyébként szintén az MVI felkérésére készült, hitelességét pedig némileg rontja, hogy az MTA egy héttel később elhatárolódott a benne foglaltaktól.

Demjén Tibor elismerte, hogy a vendéglátóhelyek kezdetben forgalom-visszaesésre számíthatnak, de a tilalom hosszútávon nem lesz hatással a forgalomra. "Az év során ennek a [visszaesési] folyamatnak a dohányzás korlátozására visszavezethető komponense megszűnik. Amennyiben más egyéb tényezők nem játszanak majd szerepet, akkor a szezonális korábbi állapotra jellemző forgalom áll vissza." A szakemberek többsége a Demjén által is felvázolt forgatókönyv megvalósulását várja, bár vannak olyan hangok is, akik szerint a forgalomvisszaesés csak ürügy a vendéglátósoknak, hogy a tiltás ellen lobbizhassanak. Félix Péter, a Füstirtók egyesület elnöke szerint a vendéglátósok valójában a dohányipari reklámpénzek elapadásától félnek, ami évi félmillió forint bevételkiesést jelent.

Külföldön fenékig tejfel

Külföldi tapasztalatok szerint nincs ok az aggodalomra, a tiltás egyik EU-s országban sem járt együtt a vendéglátóhelyek forgalmának jelentős visszaesésével, a legrosszabb esetben is csak rövidtávú és csekély mértékű (2%-os) bevételkiesés jelentkezett. Dr. Jonathan T. Tomlin amerikai közgazdász szerint ugyanakkor alapos kutatások több esetben is arra az eredményre jutottak, hogy a cigarettastop negatív hatással van a vendéglátóipar forgalmára. Érvelését valamelyest gyengíti, hogy a kutatást Indiában végezte, az eltérő kulturális szokások miatt pedig ezekből az eredményekből aligha lehet következtetni a Magyarországon várható hatásokra. A dohányzási tilalom hatásairól készült felméréseket egyébként érdemes óvatosan kezelni, egy 2003-ban közzétett tanulmány például közel száz kutatási anyag átvizsgálása után arra a megállapításra jutott, hogy az összes olyan tanulmányt, amely szerint a dohányzás tiltása negatív hatással van a vendéglátóiparra dohánycégek finanszírozták. Ezzel szemben a legkidolgozottabb tanulmányok egyike sem állapított meg negatív hatást sem a forgalomra, sem a dolgozókra nézve.

Horvát ellenpélda

Horvátországban a dohányzás 2009-es áprilisi betiltása után négy héttel a kisebb helyeken 30-50%-os bevételkiesést tapasztaltak – mondta Kresimir Tomic, a Horvát Kereskedelmi és Iparkamara képviselője a már említett, áprilisi konferencián. A tiltást emiatt fél évvel később felfüggesztették, a 2010 áprilisában életbe lépő újabb korlátozás pedig már jóval enyhébb volt az eredeti intézkedéseknél. A horvát iparkamara szerint az intézkedés nem csökkentette a dohányzást az országban, de a vendéglátóhelyek forgalmának drasztikus visszaeséséből és abból, hogy a leszokási hajlandóság ezzel együtt nem csökkent, arra lehet következtetni, hogy a horvátok a törvény életbe lépése után egyszerűen átszoktak a vendéglátóhelyeknek arra a kisebb hányadára, amik rendelkeztek kerthelyiséggel, majd mielőtt a hideg idő beköszöntével kénytelenek lettek volna visszatérni a füstmentes, zárt kocsmákba, a törvényt eltörölték. A horvát példa ugyanakkor megerősítheti azoknak a vendéglátósoknak az aggályait, akik szerint a tiltással leginkább a kerthelyiséget üzemeltető helyek járnak majd jól – legalább is rövidtávon.

A vendéglátósok pesszimista hozzáállása általánosan megfigyelhető jelenség, egy Németországban készült felmérés szerint a dohányzási tilalommal szembeni előzetes várakozások a vendégek és a tulajdonosok esetében is negatívabbak voltak, mint a ténylegesen megfigyelt hatások. Ott a vendéglátóhely-tulajdonosok 30%-os bevételkieséstől tartottak, de a valóság később nem igazolta félelmeiket.

Aktív védelem a passzív dohányzással szemben

A vendéglátóhely tulajdonosok arról érthető módon nem beszélnek, hogy a törvénymódosítás egyik legfontosabb törekvése éppen az ő alkalmazottaik védelme, vagyis hogy munkájából fakadóan senki se legyen kitéve a passzív dohányzás okozta ártalmaknak. Jelenleg a beltéri helyeken dolgozók negyede van kitéve dohányfüstnek a munkahelyén, közülük 20-ból egy több mint napi 5 órán keresztül, ami nagyjából olyan, mintha 10 szál cigarettát szívna el naponta. Szakemberek szerint a passzív dohányzás 25-31 százalékkal növeli a szívinfarktus kockázatát, ami a tiltást bevezető országokban 3 hónapon belül mérhetően csökkent. A magyarországihoz hasonló, szigorú szabályozást bevezető országokban mindenhol a mutatók javulása volt tapasztalható, mind az aktív, mind pedig a passzív dohányzásra vonatkozóan, Írországban például mintegy tíz százalékkal kevesebb volt az infarktusok száma egy évvel a tiltás után és a dohányzás mértéke is 3,5 százalékkal csökkent. Angliában a tiltást követő évben 1200-al kevesebb sürgősségi kórházi felvétel történt infarktus miatt, a dohányzás megszüntetését megkísérlők aránya pedig 300 ezerrel nőtt. Spanyolországban a légzőszervi tünetek 71,9 százalékkal csökkentek a dohányzásmentes vendéglátóhelyek dolgozói esetében. A teljesség kedvéért tegyük hozzá, hogy a 2010 óta szintén szigorú tiltást alkalmazó Görögországból eddig nem érkeztek igazán pozitív eredmények, ám ez valószínűleg a törvény alacsony szintű betartásának köszönhető.

A szabályozás nem csak a passzív dohányzásból fakadó problémákra lesz jó hatással, az Egészségügyért Felelős Államtitkárság szerint közép és hosszútávon javulni fognak a dohányzás okozta megbetegedési és halálozási számok is, főként az olyan, a dohányzással fokozottan összefüggésbe hozható betegségek tekintetében, mint a hörgőrák, elzáródásos érbetegségek, légúti betegségek, gyomor- és nyombélfekély.
Van miből fogyni

Az egész világon a statisztikák szerint nagyjából 1,3 milliárd ember dohányzik rendszeresen. Az elmúlt évszázadban körülbelül 100 millió ember halt meg a dohányzásra visszavezethetően, a WHO számításai szerint ez a szám a 21. században 1 milliárd körül fog alakulni, ha nem történik hatékony beavatkozás. A dohányzás felelős az összes tüdőrák okozta halálozás 90-95 százalékáért és az összes rákos megbetegedés által okozott halálozás 30-35 százalékáért.
A WHO 2011-ben közölt adatai szerint egy 40 éves dohányos egész életében nagyjából 20-56 ezer USD-t költ el cigarettára. Ez forintra átváltva és korrigálva az amerikai és a magyarországi cigaretták árának különbségével nagyjából 2,5-6,5 millió forint közötti összegnek felel meg.

Magyarországon az emberek 38%-a dohányzik, ami jóval magasabb az EU 29%-os átlagánál. Az EU tagországai közül csak Görögországban és Bulgáriában dohányoznak ennél többen. Magyarországon a 30 és 39 közötti korcsoportban minden második ember dohányzik, de ez a mutató a 18 és 29, valamint a 40 és 49 év közötti korcsoportban is 40% felett van. Ami ennél is megdöbbentőbb, hogy a 12 és 14 év közötti lányoknak 7, az ugyanilyen idős fiúknak pedig 12%-a dohányzik. Hazánkban 18 percenként meghal egy ember a dohányzás következtébn, évente pedig mintegy 28-30 ezren halnak meg dohányzás miatti megbetegedésekben. A korábban említett 350 milliárd forint bevétellel szemben, amihez a költségvetés jut a dohánytermékek adójából, nagyjából 450 milliárd forint bevételkiesés számolható a dohányzás direkt és indirekt költségei miatt.

Nem mindenki jár jól

Magyarországon mintegy 16 millió szál cigarettát gyártanak évente, ebből a BAT adatai szerint 13 milliárd szálat belföldi kereskedelem céljára értékesítenek. A magyarországi mezőgazdasági művelésű területek 11%-án folyik dohánytermesztés (ez mintegy 6000 Ha), ami 25 ezer ember megélhetését biztosítja. A dohánytermékek jövedéki és forgalmi adójából tavaly közel 350 milliárd forint bevétele volt a költségvetésnek, a cigaretta árának adótartalma 74% volt.

Bényei Illés, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének elnöke tavasszal az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a törvénymódosítás 25 ezer család megélhetését veszélyezteti, mivel ennyien foglalkoznak Magyarországon a dohány termesztésével. A dohánytermesztők aggodalma valóban nem tűnik alaptalannak, a WHO szerint a dohányipar bevételei 5,5-14 százalékkal csökkennek a tiltás bevezetése után és a Dohányzás Fókuszpontnál is a leszokási hajlandóság növekedésével és a cigarettafogyasztás visszaesésével számolnak. A MADOSZ elnökét most újra megkérdeztük, mire lehet számítani a törvény bevezetése után, korábbi álláspontján pedig némileg finomítva azt mondta, egyelőre nem lehet számszerűsíteni, mekkora kiesésre számíthatnak a dohánytermesztők, mivel a Magyarországon termelt dohány 70 százalékát sem teszi ki a hazai cigarettakereskedelemnek, a külföldre exportált terményt pedig a mostani szabályozás egyébként sem érinti. Erről szerettük volna megkérdezni a Philip Morris és a British American Tobacco magyarországi képviselőit is, ők azonban nem válaszoltak kérdéseinkre. A tiltás külföldön mindenhol a dohányzás csökkenését eredményezte, kérdés, hogy más EU-s országokhoz hasonlóan a magyar emberek is hajlamosabbak lesznek-e letenni a cigarettát a törvénymódosítás hatályba lépése után. Ennek megállapítására egy darabig még biztosan várnunk kell, hiszen az áprilisig tartó türelmi idő miatt jövő őszig senki sem fogja kényszerítve érezni magát, hogy nemdohányzó helyre menjen szórakozni.

Számháború

A gazdasági válság kellős közepén az egyik legfontosabb kérdés természetesen az volt, mennyivel fogja megterhelni a központi költségvetést egy ilyen radikális intézkedés. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 32-58 milliárd forintos idei hiányt prognosztizáló felmérése állítólag még kormánypárti körökben is kiverte a biztosítékot, valószínű, hogy a hatályba lépés fél éves kitolása is ennek köszönhető. Pedig nem mindegyik számítás ilyen borúlátó, az OEFI szerint például a tiltás legfeljebb 7 milliárdos kiesést jelentett volna az idei költségvetésben, ráadásul a NAV tanulmánya a visszafogottabbak szerint is komolytalan volt.

Külföldi példák is arra engednek következtetni, hogy a tiltásnak nem lesznek súlyosabb makrogazdasági hatásai, aminek miértjére a WHO 2009-es jelentése ad választ. Eszerint a bevételek csökkenése a dohányiparban együtt jár azzal, hogy a leszokott dohányosok a cigarettára költött pénzt más fogyasztási cikkekre fogják költeni. Ez érinti a munkahelyeket is, hiszen a mezőgazdaságban, iparban, értékesítési területen várható csökkenést ellensúlyozni fogja a foglalkoztatás növekedése más szektorokban, amelyek éppen a leszokott dohányosok máshol elköltött pénze miatt számíthatnak a fellendülésre.
Demjén Tibor szerint a költségvetésben keletkező lyukat a jövedéki adó emeléséből lehet befoltozni, ami Magyarországon jelenleg egyébként is alacsonyabb, mint a legtöbb európai országban. A jövedéki adó emelése a dohányzás visszaszorítására is jó hatással lehet, amerikai tanulmányok szerint a dohányt terhelő adó 10 százalékos emelése 3-5%-os fogyasztás csökkenést eredményez, holland kutatók ennél valamivel alacsonyabb, 2-4%-os csökkenést mértek.

Nem csak a pénz számít

A törvénymódosítást nem csak a gazdasági érdekek mentén érte kritika, a MADOSZ szerint például az intézkedés milliók igényeit hagyja figyelmen kívül, a kulturált dohányzás feltételeinek megteremtéséhez pedig nem a teljes tiltás a megfelelő eszköz. Ez a gondolat visszatérő eleme volt a törvénymódosító indítvány benyújtását követő vitáknak, a tavaszi parlamenti szavazás előtt két KDNP-s képviselő, Harrach Péter és Rubovszky György is elsősorban ezt kifogásolták a tervezetben. Az eredeti törvénytervezet még kormánypárti körökben is megosztotta a képviselőket, több módosító indítvány is Fideszes oldalról érkezett. Kupcsok Lajos nyújtotta be például azt a módosító javaslatot, amely szerint azok a szórakozóhelyek, amiknek túl nagy problémát jelent a bejárattól számított 5 méteres korlátozás betartása, a bejárathoz közelebb is kialakíthassanak dohányzásra kijelölt helyeket. Az egészségügyi bizottság ezen kívül is tett néhány kisebb engedményt a törvény elfogadásának biztosítása érdekében, így került be a végleges változatba, hogy a szállodákban korábban kialakított szivarszobák tovább üzemelhetnek és a három hónapos türelmi idő kiszabása is ennek köszönhető.

Fontos a megelőzés is

A Füstölgők Társasága sem ért egyet a törvénnyel, szerintük a tiltás helyett inkább a megelőzésre kéne helyezni a hangsúlyt. A társaság nevében nyilatkozó S. Takács Zsuzsanna kérdésünkre úgy fogalmazott: "A dohányzásról leszoktató akciók mellett/helyett hatékonyabb lenne a fiatalkori dohányzás megelőzésében, ha lenne egy átfogó ez irányú stratégia, és a stratégia eredményeképpen rendszeresen és nem ad hoc módon segítenék, támogatnák a fiatalokat abban, hogy ne szokjanak rá a dohányzásra."

Pedig létezik átfogó stratégia, a Dohányzás Fókuszpont egyesületnek például külön megelőzési programja van óvodáknak ás általános iskoláknak, valamint felnőttek számára is. Emellett ők készítették a ciki a cigi kampányt is, ami elsősorban a fiatalabb korosztályt célozta.
A fiatalok dohányzása szintén gyakran előkerülő téma volt a törvénymódosítás kapcsán, ami nem is meglepő, hiszen a legtöbben kamaszkorban, 15 és 20 éves koruk között szoknak rá a cigarettára. A Füstölgők Társaságának álláspontja szerint a törvény miatt csak emelkedni fog a gyermekek passzív dohányzása, hiszen a cigaretta kitiltásával egyre többen lesznek azok, akik otthon gyújtanak rá. Ez szerencsére nem tűnik valószínűnek, külföldi tapasztalatok szerint a dohányzás tiltása a nyilvános helyeken éppen arra ösztönzi a dohányosokat, hogy otthon se gyújtsanak rá a lakásban. A WHO szerint az utóbbi időben nőtt azon dohányosok száma, akik otthon nem dohányoznak, valamint eltolódás érzékelhető a részleges korlátozásokat bevezető háztartások felől a teljesen dohányfüst-mentes otthonok felé. Ez azért fontos, mert a dohányzást engedélyező otthonokban élő fiatalok kétszer nagyobb valószínűséggel szoknak rá a cigarettára, még akkor is, ha a szülők nem dohányoznak. Az itthoni helyzetről Demjén Tibor adott nekük tájékoztatást, aki elmondta: "A 13-15 év közötti fiatalok között azoknak az aránya akik olyan háztartásban élnek, ahol az ő jelenlétükben dohányoznak 2003-ban 84 százalék volt. Ez az arány 2008-ban 43 százalékra csökkent." A biztató eredmény még így is jóval magasabb, mint az EU más országaiban, ahol csak a háztartások 38 százalékában engedélyezett a dohányzás és ezek közül is 24 százalékban az csak bizonyos helyiségekre vonatkozik.

A törvénymódosítással összehangolva az egészségügyi államtitkárság is bejelentette újabb népegészségügyi kampányát, a „Ne szívj tovább!"-ot, melynek célja, hogy az emberek hagyják abba, vagy el se kezdjék a dohányzást. Bővebb információ a neszivj.postr.hu weboldalon.

Nagyra nőtt kiskapuk

Az 1999-ben megalkotott A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény majdnem minden helyen lehetőséget hagyott dohányzásra kijelölt hely létrehozására, ez pedig szinte nullára redukálta a törvény gyakorlati használhatóságát. Egy átlagos budapesti kocsma vagy étterem alapján aligha lehetne megmondani, hogy a vendéglátóhelyek jelenleg is kötelesek lennének külön helyiséget üzemeltetni a dohányzó és a nemdohányzó vendégek részére. A mostani törvénymódosítás benyújtói éppen csak annyi engedményt voltak hajlandók tenni, amennyi feltétlenül szükséges volt ahhoz, hogy a módosítás biztonságban átmenjen a Parlamentben, valószínűleg ők is látták, hogy a kiskapuk az egész törvény használhatóságát veszélyeztethetik.
Az EU tagországok dohányzásra vonatkozó politikájukat a WHO 2003-as keretegyezménye és az Európai Unió Tanácsának 2009-es ajánlásai alapján igyekeznek meghatározni, ennek megfelelően minden ország szabályozása a dohányfüst-mentes környezet megteremtése felé halad. Magyarország a mostani törvénymódosítással nagyot ugrik előre, az eddig a közterületeken való dohányzást a legenyhébben szankcionáló országok közül egyből a legszigorúbb intézkedéseket alkalmazó országok közé lépünk. Nagyjából hasonlóan szigorú szabályozás van érvényben jelenleg Írországban, Spanyolországban, Görögországban és Nagy-Britanniában. 2011. évi XLI. Törvény

2012. január elsejétől tilos dohányozni a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, az aluljárókban, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, a játszótereken, valamint a játszóterek ötméteres környezetében, de az önkormányzat további tiltott helyeket is meghatározhat. Tilos dohányzóhelyet kijelölni a közforgalmú intézmények és a munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, a vonatokon pedig megszűnnek a dohányzókocsik. A dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól legalább öt méterre lehet kijelölni, kivéve azoknál a vendéglátóhelyeknél, ahol erre csak kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség. Továbbra is rá lehet gyújtani a szabadtéri szórakozóhelyeken és a kerthelyiségekben, szabadtéren sem lehet kijelölni azonban dohányzóhelyet közoktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, illetve egészségügyi intézményekben. Zárt légtérben csak dohánytermék-bemutatók alkalmával és a szállodák szivarszobáiban lehet dohányozni, de a szivarszobákban ételt és italt nem lehet felszolgálni és biztosítani kell a helyiségek megfelelő szellőzését.
A zárt légterű dohányzóhelyiség csak büntetés-végrehajtási intézményekben és pszichiátriai intézetekben alakítható ki a fogvatartottak, illetve a betegek számára úgy, hogy biztosítva legyen, hogy dohányfüst a többi helyiségbe nem jut be.

Dohányzási tilalom a budapesti aluljárókban

A türelmi idő egy hónapja alatt összesen 600 felszólításra került sor, 2011-ben 23 helyszíni bírságot szabtak ki az FKF dolgozói, feljelentés pedig 43 esetben történt.

A törvénymódosítás intézkedései közül Budapesten már eddig is érvényben volt néhány: 2010-ben az aluljárókban, idén februárban pedig a tömegközlekedési eszközök megállóiban és a játszótereken tiltották meg a dohányzást. A rendeletek betartását ellenőrző Fővárosi Közterület Felügyelet adatai szerint a tiltás sikeres volt, mióta a budapestiek megszokták a korlátozásokat, munkatársaiknak alig kellett büntetéseket kiszabni.

Dohányzási tilalom a BKV megállókban

A 30 napos türelmi idő alatt 971 felszólításra, figyelmeztetésre került sor, 14 esetben szabtak ki helyszíni bírságot, feljelentést pedig 17 esetben tettek. A közterület-felügyelő 3-20.000 Ft helyszíni bírságot, a szabálysértési hatóság 50 ezer forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki. A feljelentések esetében az ügy a lakhely szerinti önkormányzat szabálysértési hatóságához kerül.

Hogyan tovább

A nyilvános helyeken való dohányzás betiltása komoly lépés az egészségesebb környezet megteremtése felé, de további intézkedésekhez is bőven találhatunk ötleteket más országok törvényhozásában. Reális elképzelés lenne például olyan díj bevezetése a gyártók számára, amely fedezi a dohányzás okozta egészségügyi költségeket, vagy a dohánytermékek reklámozásának a vásárlás helyén való megtiltása. Az Európai Unió mostanában szeretné elérni, hogy a gyártók semmilyen aroma hozzáadásával ne tehessék vonzóbbá terméküket a fogyasztók számára, a cigarettamárkák egyediségét biztosító logók és színek betiltásának ötlete pedig már Magyarországon is felmerült. A Dohányzás Fókuszpont szerint a következő szabályozási terület a gyerekek és fiatalok védelme lehetne az autóban történő passzív dohányzástól. Ez az elképzelés már a mostani törvénymódosítás kapcsán is felmerült, azonban a Lex Tvrtko néven elhíresült javaslatot végül gyorsan elvetették, mivel az vélhetően jelentősen csökkentette volna a törvényjavaslat támogatottságát. A jövedéki adó emelésére viszont már idén biztosan sor kerül, ez pedig minden bizonnyal véget fog vetni a cigaretták árának elmúlt félévben tapasztalt csökkenésének.

Olvasóink írták

51 hozzászólás
  • 51. Pistike 2012. január 06. 10:44
    „zhall

    Te magad írtad: "Aki nem szívja,vagy zavarja a füst,ne is akarjon itt dolgozni.Ahányan vagyunk dohányzunk,senki miatt nem fogunk rendszereket bevezetni!!!Aki nem bírja a füstöt otthon marad!Kész!"

    Akkor, most ki a végtelenül intoleráns?”
  • 50. dünnyögő 2012. január 01. 17:34
    „Ez az igazi politika. Úgy szívatni az embereket, hogy eltiltják a szívástól.
    Lehet,hogy jobb lett volna valami érdemi munkát végezni a parlamentben a költségvetéssel kapcsolatban.
    Ez nem az, de legalább ehhez szakértő módon tudnak hozzászólni. A komoly ügyekbe úgy sem engedi Viktor a beleszólást.”
  • 49. zoli78 2012. január 01. 14:27
    „Kanadában a "horror képek" hatására kb. ~30%-kal esett vissza a fogyasztás.”
  • 48. kaszi_89 2012. január 01. 13:43
    „Én, mint dohányos aláírom, hogy valami szabályzásra szükség volt. Okés! Étteremben speciel én sosem gyújtottam rá, csak a kijelölt helyeken stb. Sőt még buszmegállóban sem,ha sokan voltak ott vagy ha gyerek stb. DE az, hogy ha beülök valahova egy kávéra, egy italra stb. a barátaimmal és nem szívhatok el mellé kényelmesen egy cigit ez durva. Ok, nem dohányosoknak joguk van füstmentes helyhez. és a dohányosok jogai?:D de okés, legyen úgy, hogy zárt térbe ne lehessen cigizni, de a "poén" hogy a teraszon SEM lehet. Nem minősül szórakozóhelynek a kocsma, a kávézó, a pub stb. ergo a helytől 5méterre lehet rágyújtani. A teraszon sem lehet. Több vendéglátós ismerősömet megkérdeztem erről, és valóban ez a helyzet. Na ez durva. :D kikérem a kávémat és kisétálok vele 5méterre a kávézótól? vicces...! megint átvettünk külföldről valamit, csak a hátterét nem! máshol is szépen működik ez..de létrejöttek a fűtött teraszok, meg úgy általában a teraszok..ahol Lehet cigizni! sőt ha nincs terasz bejárat mellett biztosítanak hamutálat stb. h rágyújthass. ITT még ez se lesz. Úgyhogy csodálatos! és vicces h pl a kocsmában dolgozó pultosokat meg akarják védeni a füsttől:D poén h a legtöbb dohányzik... és ők napi 8-12-14órában állnak a pultba, pörgés van..nem lesz ideje kimenni rágyújtani..pláne nem 5méterre a helytől! szal azért vannak itt abszurd dolgok! Még ha alapvetően vmi intézkedés nem ártott, de nem ilyen! Nem akartam megbántani senkit,de ez az én véleményem!”
  • 47. zhall 2012. január 01. 13:35
    „Pistike!
    Kétféle kommentelő létezik:Az egyik általánosságban a saját véleményét nyilvánítja ki,a másik pedig antiszociális viselkedéssel vádol meg személyeket akiket nem is ismer,és végtelenül intoleráns mindenféle számára negatív jelentésű viselkedési formával.

    Feltételezem te a második kategóriába tartozol...”
  • 46. niccolo 2012. január 01. 13:18
    „Kedves dohányosok!Huzzatok a fejetekre egy felfújt lufit és abba fujjátok a füstöt,tovább élvezhetitek a büdös füstöt. Nem zavarnátok mást. Az én melóhelyemen is cigiztek naponta ruhát lehetet mosni,evés közben arcunkba fújták a füstöt! De már az udvaron szivják,télen-nyáron,éjjel-nappal. Megérdemlik.”
  • 45. nymisi66 2012. január 01. 13:06
    „monika13

    Jó a kezdeményezés, érdekes lehet, hogy ezt milyen módon tudná/akarná a törvény, és a nem dohányzók megtorpedózni.
    Igen is, legyen "füstös" kocsma, és ezt kívülről lehessen látni, és döntse el mindenki saját maga, hogy akar, vagy nem oda bemenni.
    A következő majd az lesz, hogy a SAJÁT kocsimban nem gyújthatok rá, vezetés közben....de nem akarok tippeket adni...
    Szerintem kicsit átestünk a ló túlsó oldalára ezzel a törvénnyel.”
  • 44. Dwatson 2012. január 01. 12:12
    „Sok rovarölőszer hatóanyaga a nikotin.Nem tudom,mit szólnának a dohányosok hozzá,ha egy étterembe bemennék vegyvédelmi ruhában,permetezőgéppel,és befújnám uyaolyan koncentrációval,mint amilyent ők csinálnak a fűstjűkkel?Lenne felháborodás az biztos,de én azzal nyugtatnám őket hogy nekem ez a szenvedélyem,nekem ez jár!”
  • 43. tricse 2012. január 01. 11:41
    „17 páctivald
    Az igazságtalanság és a "vannak az egyenlők között egyenlőbbek" vagy a kivételezések érintenek! Fájón!”
  • 42. Pistike 2012. január 01. 11:28
    „38. zhall

    Két féle dohányos létezik:
    Az egyik az intelligens, aki nem füstöl más orra alá.
    A másik típus az erőszakos, primitív, aki szerint ha ő cigizni akar, akkor nem érdekli, hogy a közelében lévők is szívják a füstöt. Senkinek semmi köze hozzá, neki ez kijár. Jártában keltében dobálja, gyúrja el csikkjeit, nem törődve a környezettel és azt gondolják, hogy nekik ez kijár, a nemdohányzók meg tűrjenek.

    Feltételezem te a második kategóriába tartozol...”
  • 41. Scul 2012. január 01. 11:06
    „Én végtelenül örülök ennek a rendeletnek!már nagyon elegem van abból,hogy bárhova megyek,mindenhol füstszagú leszek.Nem tudok beülni egy kávézóba,egy étterembe,sehová! A hajam a ruhám teljesen beszívja,nem beszélve arról,hogy az orromat fújom azt követően megállás nélkül!Kismamaként meg főleg megérzi az ember!!!!!!Hiába van szeparált hely,az ugyan úgy átterjed!Mi ez,ha nem kirekesztés?Zhall,szóval ha te vigyázni szeretnél magadra,és kismama vagy,akkor húzd le a redőnyt és maradj otthon?A nemdohányzóknak eddig semmi alternatívájuk nem volt azon kívül,hogy megfosztották őket attól,hogy bárhova mennek élvezhessék nyugodtan és egészségesen az életüket!!!A dohányosoknak csak egyet kell tenni,két lépést tenni az ajtón kívül 5 percre!!!!!Önző,és szánalmas amit egy-két dohányos megenged magának!Üzenem nekik,hogy akkor menjenek kohóba vagy szénbányába dolgozni, szívjanak ott!”
  • 40. révfaluiszúnyog 2012. január 01. 10:57
    „Végre ismét európaibbak leszünk! Kemény tiltás a népesség több mint egyharmadának! Megtiltják minden vendéglátóhelyen a dohányzást. Két, részben összetartozó kultúrát szétválasztanak: nincs több szivar az ebéd után, nincs több cigi a fröccs mellé a talponállóban.
    Mert nem elég az elkülönítés, száműzni kell őket. Mert most éppen ők a társadalom ellenségei. Zavarnak másokat, tönkreteszik magukat és még azt is elvárják, hogy az egészséges hamburgerfalók, chipsrágcsálók és energiaitalt szopogatók egészségügyi hozzájárulásából gyógyítsák őket. Hallatlan!
    Megérkeztünk egy igazi képtelenséghez, ami várható volt, hiszen nálunk óriási kultúrája van a seggnyalásnak. Most a brüsszeli a legbüdösebb, így azt szeretjük.
    Sorolják az indokokat. Tudjuk már, akit az utcán megcsap a dohányfüst, már az is ún. "passzív dohányossá" válik. Ennek veszélyességét óriásira növelik, éppúgy, mint minden népbutító divatkampányban. Ez nagyjából az egyik fő indok. A másik a dohányos védelme, és a gyógyításának költségessége. És található még számtalan érv, főleg a fórumozó okostojások által megfogalmazva.
    Ami az első érvet illeti: természetesen az elkülönített helyiségekkel (amit lehet szigorúbban venni), vagy a jó elszívással, légcserével a probléma megoldható lenne. De a füstmentes sovinisztáknak ez nem elég, mert ők totális győzelmet akarnak.
    Ami a második érvet illeti, az annyira égbekiáltóan hazug, hogy sokan gondolkozás nélkül elfogadják. Hazug, mert csak ezzel az egészségkárosítással foglalkozik, a töméntelen mással nem. Különösen nem foglalkozik azokkal, amit álságosan nem tekint annak. Pl. azt a rengeteg élelmiszer-szemetet, amit egy felvágottas pulton, vagy egy italsoron láthat az ember. Nem foglalkoznak vele, mert abban "engedélyezett" adalékok, színezékek, aromák, meg ki tudja, mi minden van. (Hogy miért engedélyezett, s hogyan lesz engedélyezett, az egy hosszú történet lenne.) De nem foglalkoznak sem a mikrohulllámú sütővel, sem az elektromos áram (transzformátorok, vezetékek) hatásaival. És sorolni lehetne.... A harcos füstmentes retteg, amikor futás közben a kocsmaablak előtt elszaladva, megcsapja a kiáramló füst. Retteg a passzív dohányzástól. És fut a világváros belvárosában, mert ma éppen nincs szmogriadó.
    Ami az egészségügyi költségeket illeti, sok mindent én sem szeretnék fizetni. Pl.egyetlen élsportoló baleseti kezelését sem. Különösen nem az egyetemi tanárok jövedelmének sokszorosát megkereső futballistákét. De nem szeretném a szívinfarktust túlélt rohanó vállalkozó lábadozását sem finanszírozni. Miért nem ment el portásnak, az nyugis lett volna.
    De képtelen világunkban mindig egy valami van kipécézve, majd elpusztítva. És mindig olyan "toleránsok" által, akik amúgy semennyire sem toleránsak. Mert ugye az természetes, hogy a borozóban, ahol a nagy többség dohányozna, azt meg kell tiltani, mert olyan is bemehet oda, aki ezt nem szereti. Mert őt avarja. Hogy benn iddogáló, füstölgő népet mi zavarja, az nem érdekes. Mint ahogy az sem érdekes, hány ember halt bele, ment tönkre mentálisan, egészségileg abban a folyamatban, melynek során Magyarország eladta szinte teljes állami vagyonát, miközben az államadóssága legalább hatszorosára nőtt. Nyilván a fröccsöző füstölgőknek ehhez semmi köze. Esetleg kárvallottak, ami a füstmentes aktivistát nem érdekli. Majd ő megmondja, füst helyett welness kell. A nagy dolgok mellékesek. A lényeg, a kávézó különtermében se lehessen elszívni egy cigit egy kávéhoz, a kocsmában a fröccshöz.
    Mert ők védik az egészséget. És isszák a kólát.
    Menjenek ki a kocsmából (vendéglőből) az utcára, hangzik a verdikt. (Már ameddig az utcán engedik a szmogot szennyezni dohányfüsttel.) Az, hogy ez milyen megalázó és röhejes, azt nem értik a toleráns, füstellenes soviniszták. (Hogy miért röhejes? Olaszországban láttam egy kisebb tömeget. Átfúrtam magam, s bementem a vendéglőbe. Páran ücsörögtek benn, de nem volt szabad asztal. Mert szinte az összes vendég az utcán cigizett. Egyébként fagy volt.) Nem értik, ezzel a fáradtsággal azt is lehetne mondani egy kocsmában (ahol ők vannak kisebbségben), menjenek ki levegőt venni.
    Nem, nem mondunk ilyet. De a problémára, ott, ahol valóban létezik, más megoldást kell találni. Lehet, mert van.
    És nem kellene tűrni birkaként semmilyen szabadság elvételét, az utcára terelést.”
  • 39. Lone_wolf.. 2012. január 01. 10:48
    „Betarthatatlan hülyeség.Úgyis bagózni fog mindenki.”
  • 38. zhall 2012. január 01. 09:20
    „Nálunk dohányzó munkahely van.Aki nem szívja,vagy zavarja a füst,ne is akarjon itt dolgozni.Ahányan vagyunk dohányzunk,senki miatt nem fogunk rendszereket bevezetni!!!Aki nem bírja a füstöt otthon marad!Kész!”
  • 37. Agent 2012. január 01. 08:20
    „35.
    "miért nem jó a szeparált megoldás?"

    Mert az éttermek kivételével máshol nem működik (éttermekben is sokszor csak látszatmegoldás).
    Viszont - én el szeretnék menni sörözni egyet, anélkül, hogy felfüstöljenek dohányos embertársaim és itt jön a lényeg: nem nekem vannak extra elvárásaim, melyek szerint nem kívánom más füstjét szívni, mert ez az alap. Hanem a dohányosok részesültek eddig jogtalan előnyben, hogy füstölhettek bent "mindenki nagy örömére".”
  • 36. Agent 2012. január 01. 08:17
    „32.
    "Egyébként Anglia Anglia,ez itt Magyarország,ott jól keresnek megélnek,nos itt egyik sem!Ne hasonlítgassuk!!!!"

    Ez egy teljesen új indok, eddig még nem hallottam: tehát, aki jól keres és "megél", az el tudja fogadni, hogy csak kint gyújt rá, aki pedig - mint írod se nem keres jól, sem nem él meg (:)) (azért cigarettára futja:)) - annak pedig jár, hogy összefüstölhessen mindenkit? Valószínűleg nem ettől függ, viszont összefüggés van egy ország lakosságának erkölcsi és "anyagi" átlagszínvonalát tekintve, mert mintha a jobb módban élő országokban nem dobálnák el a szemetet az utcán, stb...

    Ide tartozik az is, hogy amikor olyasvalamit csinálsz, ami egyrészt egészségkárosító, másrészt nem csak magadat mérgezed vele, akkor felelős vagy azért, hogy másokat ennek a hatásaitól megóvj: tehát - kimész és ott szívod el, nem pedig kifogásokat keresel, hogy "bezzeg az autók is füstölnek", meg "diktatórikus a törvény", elfogadod - miután megértetted a lényeget.

    Füstmentes boldog új évet (végezetül azért tegye fel a kezét az, aki függetlenül attól, hogy dohányos-e vagy sem, szereti, ha a ruhái, haja büdös füstszagú).”
  • 35. pamutzokni 2012. január 01. 07:05
    „A nem dohányzókból meg csak egy fajta van: ha ő nem teszi, ne tegye senki sem.
    Ismételten: miért nem jó a szeparált megoldás???”
  • 34. vendéglős 2011. december 31. 22:18
    „20 éven keresztül dohányoztam, de már 6 éve leszoktam. Úgy tapasztalom, hogy a dohányosoknak 2 típusa létezik. Az egyik az intelligens, aki nem füstöl más orra alá, otthon sem mérgezi családját, nem büdösíti lakását, ha ennek az egészségtelen szenvedélyének akar hódolni, akkor félrevonul. A másik típus az erőszakos, primitív, aki szerint ha ő cigizni akar, akkor nem érdekli, hogy a közelében lévők is, akár gyerekei, terhes felesége is szívják a füstöt, aztán meg csodálkoznak mitől asztmás a gyerek? Senkinek semmi köze hozzá, neki ez kijár. Jártában keltében dobálja, gyúrja el csikkjeit, nem törődve a környezettel.
    Az itt hozzászólók között is sokan azt gondolják, hogy nekik ez kijár, a nemdohányzók meg tűrjenek! Volt több olyan tapasztalatom, hogy étteremben a szomszéd asztalnál többen dohányoztak, mi pedig a gyermekünkkel ebédelni szerettünk volna, nem a füstjüket szívni!”
  • 33. Dwatson 2011. december 31. 19:54
    „Közterületen régóta tilos alkoholt fogyasztani,pedig azzal az ember nem mérgez másokat,akkor miért kell szívnom a járdán az előttem haladók füstjét,nem a járdán dohányzással kellett volna kezdeni?Kocsmákból,éttermekből lehettek volna füstösek és füstmentesek,és mindenki eldönthetné hogy hova megy be.Egy helyen kétféle helyiséget nem lehet kialakítani,mert a füst óhatatlanul átszáll az ajtónyitásakor.”
  • 32. ildancs20 2011. december 31. 18:40
    „Nos én dohányzom, törvény ide-oda, hülyeségnek tartom! Adjanak lehetőséget a vendéglátó egységeknek, hogy maguk dönthessék el dohányzók akarnak lenni vagy sem! Tele a hócipőm ezzel a hülyeséggel,mert hogy a dohányos többe kerül az EÜ-nek! Tévedés,különben vissza kérdezek akkor mire fizetek?vagy ha vki betegen születik őt ássuk el? Mindenki jól tudja hölgyek/urak más és más összegbe kerül az EÜ-nek mindenki!!! Nem akarom végig zongorázni, pro és kontrával ezt a dolgot! De hiszek az egészség védelmében, ne érje az én füstöm a nem dohányzót,buszmegállóban... nem gyújtok rá! De egy kávé,sör mellett szar nap után sokat melózva stresszelve had szívjam el! Egyébként gratula ezentúl valóban kint szívjuk mi dohányosok, majd arra leszek kíváncsi discókból ki masírozva a környéken lakók mennyire díjazzák majd a hangokat,vagy a kocsmák teraszán!!! Egyébként Anglia Anglia,ez itt Magyarország,ott jól keresnek megélnek,nos itt egyik sem!Ne hasonlítgassuk!!!!”
51 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Munkaszüneti nappá nyilvánították a Valentin napot

Legalábbis Peruban. Az intézkedés célja a belföldi kereskedelem és idegenforgalom fellendítése. Tovább olvasom