Kisalföld logö

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 8°C | 11°C Még több cikk.

Nagy-Britannia 2011: az évtized esküvője - Láttad? - galéria

A munkaszünetté nyilvánított áprilisi pénteken egymillióan tódultak London utcáira.
Nagy-Britannia elmúlt évére az utókor elsősorban két esemény miatt fog emlékezni. Az egyik, Vilmos herceg esküvője máris megkapta az évtized menyegzőjének kitüntető címét, a másik, a telefonlehallgatási ügy azonban mindenképpen az utóbbi évtizedek legsúlyosabb brit belpolitikai és sajtóbotrányává fajult, és következményei egyelőre megjósolhatatlanok.

Vilmos herceg, II. Erzsébet királynő unokája, Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia április 29-én esküdött örök hűséget polgári származású kedvesének, Kate Middletonnak London ősi koronázó templomában, a Westminster-apátságban. A brit alattvalók és a világ számára a hercegi esküvő történelmi eseményt jelentett, ez volt ugyanis mindössze a harmadik ilyen jellegű ünnepi esemény Nagy-Britanniában a II. világháború óta. Vilmos nagymamája, vagyis a 85 esztendős II. Erzsébet királynő - akkor még maga is csak a trón várományosaként - 1947-ben, szintén a londoni Westminster apátságban mondta ki a boldogító igent a száműzött görög uralkodói családból származó vőlegényének, Fülöp hercegnek.

Az uralkodói házaspár elsőszülött fia, Károly herceg - Vilmos édesapja - 1981-ben, a világtörténelem addigi leglátványosabb és legnyilvánosabb trónörökösi menyegzőjén, a hatalmas londoni Szent Pál székesegyházban vette feleségül Diana Spencert, a kisnemesi családból származó óvónőt. London utcáin annak idején 600 ezren ünnepelték a frigyet - David Cameron jelenlegi konzervatív brit miniszterelnök például tinédzserként a Buckingham-palotához vezető híres Mall sugárút járdáján aludt, hogy az első sorból láthassa a pár hintóját a nevezetes napon -, és a szertartást a világ képernyői előtt 800 millió néző kísérte figyelemmel. Vilmos és Kate Middleton - azóta Katalin cambridge-i hercegnő - esküvője azonban minden tekintetben felülmúlta a hercegi szülők 30 évvel korábbi menyegzőjét.

Fotó: MTI


A munkaszünetté nyilvánított áprilisi pénteken egymillióan tódultak London utcáira, és a jeles eseményt óvatos becslések szerint is kétmilliárd tévénéző figyelte egyenes adásban világszerte. Az addig is közkedvelt hercegi pár az esküvő után gyakorlatilag globális szupersztárrá vált, és ennek közvetlenül mérhető politikai következményei is vannak. A legutóbbi kimutatások szerint ugyanis például Ausztráliában - amelynek több más nemzetközösségi tagállamhoz hasonlóan jelenleg is a mindenkori brit uralkodó az alkotmányosan elismert államfője - az utóbbi hónapokban gyakorlatilag marginalizálódott a köztársasági mozgalom, amely nem is olyan régen még meglehetősen erőteljes befolyású politikai szerveződésként követelte a válást a brit koronától. Éles kontrasztban áll azonban a tavaszi esküvő fényével a nem sokkal később kirobbant telefonlehallgatási ügy sötétsége. A brit közéletet pillanatok alatt teljesen elöntő botrányt a News of the World, Rupert Murdoch ausztrál-amerikai sajtómágnás globális újság- és médiabirodalmának legnagyobb - az ügy kipattanása óta felszámolt - vasárnapi bulvárlapja okozta. A nyár elején kiderült ugyanis, hogy a lap - exkluzív információk reményében - néhány éve feltörte és lehallgatta egy elrabolt és meggyilkolt angol kislány, a 13 éves Milly Dowler mobiltelefonjának üzenetrögzítőjét, miközben a rendőrség még kereste az akkor már halott Millyt.

A News of the Worldről ráadásul korábban is tudott volt, hogy nem riad vissza mobiltelefonok feltörésétől; a lap egykori udvari tudósítóját, Clive Goodmant és az általa felbérelt magándetektívet, Glenn Mulcaire-t - akit most ismét őrizetbe vettek - négy évvel ezelőtt már rács mögé küldték a királyi család mobiltelefonjainak feltöréséért és lehallgatásáért. A 80 éves Murdoch a Milly-ügy kipattanása után maga ismerte el fizetett hirdetések formájában közzétett bocsánatkérésében, hogy a brit politika és a közélet szereplőit kíméletlenül és folyamatosan elszámoltató lapja "csődöt mondott", amikor saját magát kellett volna elszámoltatnia súlyosan etikátlan információszerzési módszereiért. A Murdoch-sajtótól évtizedek óta rettegő - éppen ezért kegyeit kereső - brit politika válasza nem sokáig váratott magára. David Cameron a hatalmas felháborodást kavaró botrány kirobbanása után szinte azonnal független testület létrehozását rendelte el "a brit sajtó etikájának, kultúrájának, az általa alkalmazott módszereknek", és különösen a nyomtatott sajtó szabályozásának felülvizsgálatára.

A konzervatív párti brit kormányfő a vizsgálóbizottság életre hívását bejelentő nyár közepi sajtóértekezletén annak a véleményének adott hangot, hogy a brit sajtó jelenlegi önszabályozási rendszere nem működik, ezért teljesen új szabályozási rendszerre van szükség. A vizsgálóbizottság november közepén látott munkához. A testületet vezető magas rangú bíró, Sir Brian Leveson megnyitó beszédében leszögezte: a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető eleme a demokráciának, e szabadságot azonban mások jogainak figyelembevételével lehet csak érvényesíteni, ezért a vizsgálatnak meg kell találnia az egyensúlyt a "robusztus mértékben szabad sajtó iránti vágy" és az egyén jogai között. A vizsgálat valószínűleg jövő szeptemberig eltart; addig a brit sajtó és a közvélemény is feszülten várja annak a kérdésnek az eldöntését, amelyet Leveson bíró megnyitójában így fogalmazott meg: a sajtó alapvető fontosságú ellenőrző szerepet tölt be a közélet minden területén, de most arra kell választ találni, hogy "ki ellenőrzi az ellenőröket".

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tanév közben kényszerülnek Linuxra váltani az iskolák

Az NFM nem finanszírozza tovább a Microsoft szoftvereinek bérlését az oktatásban, azok helyett nyílt… Tovább olvasom