Kisalföld logö

2017. 10. 21. szombat - Orsolya 9°C | 16°C Még több cikk.

Mozi, sztárok, csillogás: Hollywood 125 éves

Százhuszonöt éve, 1887. február 1-jén jegyeztette be birtokát Hollywood néven egy Los Angeles-i telekkönyvi hivatalban Harvey Wilcox.
Százhuszonöt éve, 1887. február 1-jén jegyeztette be birtokát Hollywood néven egy Los Angeles-i telekkönyvi hivatalban Harvey Wilcox. A földdarabról akkor még senki nem sejtette, hogy később világszerte egyenlő lesz a film fogalmával. Az MTVA-Sajtóadatbank anyaga:

A mai Hollywood területén évszázadokig gyümölcsöskertek, banán-, ananászültetvények, narancsligetek borították a lankákat. Az első épületet, egy vályogházat 1853-ban építette itt egy állattenyésztéssel foglalkozó mexikói, bizonyos Don Thomas Urquidez. Nopalerának (ahogy a helyet hívták) még évekkel később is csak tíz lakosa volt, igaz ekkoriban még Los Angeles is kisvárosnak számított.

A helyzet 1887-ben kezdett megváltozni, amikor az ingatlanügyletekből meggazdagodott kansasi Harvey Henderson Wilcox itt vett birtokot, s azt Hollywoodként jegyeztette be. A név eredetéről máig vitatkoznak: egyesek szerint a környéken burjánzó kaliforniai magyal (holly) ihlette, mások szerint egy már létező városkáról, avagy egy barátja birtoka után választott nevet. Az viszont biztos, hogy a település gyorsan fejlődött, kikövezték a főutcát (ez ma a Hollywood Boulevard), amelyen naponta néhányszor még a Los Angelesből érkező villamos is végigzötyögött. Egyre több gazdag üzletember költözött ide, 1900-ra felépült a posta, a templom, az első szálló. Hollywood 1903-ban önálló település lett, 1910-ben azonban csatlakozott a viharos gyorsasággal fejlődő Los Angeleshez, így annak anyagi támogatásával megépülhetett a vízvezeték.

Az amerikai filmgyártás a közhiedelemmel ellentétben New Yorkban kezdődött. A producerek azonban hamar felfedezték Hollywoodot, ahol a sok napsütés lehetővé tette, hogy egész évben külső helyszínen forgassanak, ráadásul egy helyen megtaláltak síkságot, folyót, hegyet, sőt olcsó munkaerőt is. A producereknek a költözésre volt még egy ok: szerettek volna minél távolabb kerülni Edisontól, aki szabadalmai révén a filmiparban is komoly pozíciókkal rendelkezett, sőt az ő cége készítette az első cselekményes filmet is.

Az első hollywoodi stúdiót 1909-ben építette William Selig ezredes, s példáját egyre többen követték: 1912-ben 15 bejegyezett filmcéget tartottak nyilván. Az itt készült első film a Monte Cristo grófja volt, amelyet 1908-ban Chicagóban kezdtek forgatni, de már itt fejeztek be. Az 1910-es évek végétől Hollywood a filmgyártás központja és a kasszasiker biztosítéka lett, az ide települt stúdiók mellett gombamód nőttek ki a földből a bankok, éttermek, klubok és filmpaloták.

Az aranykor a 40-es évekig tartott, amikor egy trösztellenes törvény különválasztotta a filmkészítést a forgalmazástól, majd nem sokkal később megjelent a televízió. Ma már költségvetési okokból egyre több film készül külső helyszínen, s előretörtek a független filmgyártók is. Hollywood persze ma is az amerikai filmgyártást jelenti: az álmokat, a sztárokat és a hatalmas gázsikat. A jelképet és mítoszt a Hollywood felirat testesíti meg a Los Angeles fölött emelkedő dombokon. Nevezetes még a Hollywood Bowl nevű természetes amfiteátrum, a Hírességek sétánya (Walk of Fame), ahol a járdán csillagok örökítik meg a szórakoztatóipar nagyjainak nevét, a Kínai Színház nevű mozi előudvara, amely számos filmcsillag láb-és kéznyomát őrzi, s vele szemben az Oscar-gálák helyszínéül szolgáló Kodak Színház. Lelkes lokálpatrióták 2002-ben elérték, hogy népszavazást írjanak ki a település önállósodásáról, de a voksolás közönybe fulladt, így Hollywood továbbra is Los Angeles része.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pornós lett a tanárnőből: kedvenc szerepe, amikor ˝tanulók˝ rohanják le

Megelégelve a névtelenséget és az általános iskolai tanári fizetést, a 28 éves Ioana Botezatu nem… Tovább olvasom