Kisalföld logö

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 33°C Még több cikk.

Miért járt idén a Nobel-díj?

Rákkutatás, adattovábbítás, a klímavédelem vagy éppen a diktatórikus elnyomás elleni harc – a világ legrangosabb tudományos elismerése szinte bármilyen erőfeszítésért adható, a lényeg, hogy konkrét eredmény legyen.

Az idei év a megosztott díjaké és a női kitüntetetteké, s nem egy díjazott megosztotta a közvéleményt.

A Nobel-díjat a svéd kémikus, feltaláló, Alfred Nobel alapította, aki végrendeletében kötötte ki, hogy az azerbajdzsáni kőolajmezők kiaknázásából szerzett vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai, valamint az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel kiérdemli a díjat és a vele járó körülbelül egymillió dollárt. Kivétel a közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíj, melyet a Svéd Bank alapított fennállásának 300. évében. S hogy miért maradtak éppen a matematikusok Nobel-díj nélkül? A pletyka szerint a dinamitot és a gyutacsot feltaláló Nobel nem tudta megbocsátani házvezetőnőjének, hogy egy matematikussal szökött el tőle, míg egy másik verzió szerint szintén nőügy áll a döntés hátterében: harminc évvel fiatalabb bécsi barátnőjét, Sophie Hesst egyszer félreérthetetlen szituációban kapta rajta egy matematikussal. Állítólag ez késztette arra, hogy a Nobel-díj megalapításakor kihagyja az alapítvány szabályzatából a matematikát...


A legvalószínűbb ok azonban Nobel tudományos szemlélete, ő ugyanis soha nem részesült egyetemi oktatásban, kémiai ismereteit egy kiváló orosz kémikustól szerezte. A találmányaiból is látszik ez a szemlélet: a dinamit és a gyutacs felfedezése intuíciót igényelt, de matematikai ismeretet nem.


Fizika: nélkülük nem fotóznánk

Az idei elismerést hárman kapták megosztva: Charles K. Kao, a száloptika szakértője, valamint Willard Boyle és George Smith, akik a CCD-szenzor kifejlesztéséért kaptak díjat. Mind a két terület rendkívül jelentős, hiszen az adattovábbítás és a digitális fotózás elképzelhetetlen lenne e felfedezések nélkül. Charles K. Kao 1966-ban tette a száloptikában áttöréshez vezető felfedezését: felismerte, hogy rendkívül magas tisztaságú üvegszál használatával fénnyel akár több kilométeres távolságra is kommunikálni lehet. A másik két tudós még 1969-ben fejlesztette ki a CCD-szenzort, amely a fényt film helyett elektronikusan tudja rögzíteni – e kutatások nélkül ma más lenne az internet és nem élvezhetnénk a digitális fotózás örömeit sem. A 75 éves Charles Kao egyébként Alzheimer-kórja miatt enyhe demenciával él, s díja egy részét sorstársaival foglalkozó jótékonysági szervezeteknek szánja.

Willard Boyle
Willard Boyle


Kémia: segít az élet megértésében

A fehérjekészítésben alapvető szerepet játszó riboszóma szerkezetét és működését feltáró tudósok kapták hárman megosztva az idei kémiai Nobel-díjat. A riboszóma fordítja le a DNS-molekulában kódolt információkat, s állítja elő a fehérjéket, melyek az élő szervezetekben a kémiai folyamatokat ellenőrzik. Venkatraman Ramakrishnan, Thomas A. Steitz és Ada E. Yonath megalkotta többek között az új antibiotikumok kutatásánál is kulcsfontosságú riboszómák atomi szintű, háromdimenziós modelljét. A riboszóma működésének megértése azért elengedhetetlen az élet tudományos megértése szempontjából, mert nélküle az örökítőanyag, a DNS-molekula is csak passzív információhordozó, s a riboszómák szükségesek ahhoz, hogy a kód alapján fehérjék készüljenek a szervezetben.

Az izraeli Ada E. Yonath egyébként 45 éve az első nő, akinek odaítélik a díjat.


Irodalmi díj: politikai üzenet

A Ceausescu-diktatúra alatti emberi szenvedésekről ír műveiben Herta Müller román származású, német író- és költőnő, az idei irodalmi Nobel-díjas.


Az indoklás szerint ˝a nincstelenek világának ábrázolásáért˝ tüntették ki, a hazátlanok, a hazát keresők, az elnyomott kisebbségek sorsát festette meg. A sajtót megosztotta a hír, a francia Le Figaro hűvösen fogadta, a The Times gunyorosan, ˝Ki az a Herta Müller?˝ címmel közölt kritikát, a francia Le Figaro pedig úgy fogalmazott, hogy az idei díjazott személyének valójában csak a feministák örülhetnek. Az újságok szerint a díj egyben politikai üzenet is, s aligha véletlen, hogy a Ceausescu-rezsimnek az irodalom eszközeivel hadat üzent írónő kitüntetésére a kelet-közép-európai rendszerváltások és a berlini fal leomlásának 20. évfordulóján került sor.


Nobel-békedíj: túl korai volt?

Barack Obama amerikai elnöknek ítélték oda az idei Nobel-békedíjat. A norvég bizottság indoklása szerint az idén januárban hivatalba lépett amerikai elnöknek ˝a nemzetközi diplomácia megerősítéséért és a népek közötti együttműködés elősegítéséért tett erőfeszítéseit˝ ismerték el a kitüntetéssel. ˝Barack Obama amerikai elnökként új légkört teremtett a nemzetközi politikában. A multilaterális diplomácia ismét központi szerepet kapott, és hangsúlyosabbá vált az ENSZ, illetve más nemzetközi szervezetek munkája˝ – mondta Thorbjörn Jagland, a bizottság elnöke. A testület különösen nagyra értékelte Obamának a nukleáris leszerelés előmozdítása érdekében végzett tevékenységét, s kiemelték azt is, hogy az új amerikai elnöknek köszönhetően az Egyesült Államok ma már építőbb szerepet játszik az éghajlatvédelmi kihívások kezelésében is.


A kitüntetésről határozó bizottság korábban is próbált a díj odaítélésével még lezáratlan béketeremtő erőfeszítéseket ösztönözni és támogatni. Ilyen megfontolásból tüntették ki például 1971-ben Willy Brandt volt német kancellárt, illetve 1990-ben Mihail Gorbacsov egykori szovjet pártfőtitkárt.

Obama kitüntetése mindazonáltal megosztotta a közvéleményt: sokan úgy vélik, valós teljesítmény helyett nagyra törő terveket díjaztak, amikkel kikényszeríthetők a békefolyamatok.


Közgazdaságtan: folyamatok nagyban és kicsiben

Az idei közgazdasági Nobel-díjat az amerikai Elinor Ostrom – ő az első nő, aki ilyen díjat kapott – és Oliver E. Williamson kapta megosztva. A Svéd Királyi Akadémia indoklása szerint a két tudós rávilágított, hogy a közgazdasági elemzés módszere a legtöbb társadalmi szervezet vizsgálatára is alkalmas lehet. A gazdasági tranzakciók nem csupán a piacokon mennek végbe, hanem cégeken, egyesületeken, társulásokon, háztartásokon és más intézményeken belül is. Eddig a gazdaságelmélet ugyan részletesen feltárta a piacok értékeit és korlátait, de kevés figyelmet fordított más intézményi formákra.

Elinor Ostrom
Elinor Ostrom

Magyar születésű tudósok közül 1994-ben az amerikai John C. Harsanyi (Harsányi János) részesült megosztott közgazdasági Nobel-díjban a játékelmélet terén kidolgozott elemzéseiért.

Oliver E. Williamson
Oliver E. Williamson

Orvosi díj: a rákos sejtek halhatatlansága ellen

Az idei orvosi Nobel-díjat három olyan kutató kapta, akik felfedezték, hogyan másolódnak a kromoszómák és hogyan védik meg magukat attól, hogy az osztódások során a genetikai anyag sérüljön.

Elizabeth Blackburn
Elizabeth Blackburn

Az élő szervezetek szempontjából alapvető jelentőségű, hogy a genetikai információ megmaradjon és megfelelő formában adódjon tovább.

Carol Greider
Carol Greider

Csakhogy a sejtosztódáskor a sejtek örökítőanyagát tartalmazó kromoszómák ˝telomer˝ nevű végei megrövidülnek és a sorozatos sejtosztódások miatt ez a rövidülés egy idő után a további osztódás gátjává válhat. Emiatt a sejt elöregszik, nem képes tovább osztódni, majd elpusztul. Elizabeth Blackburn, Carol Greider és Jack Szostak kutatásai hozzájárultak az öregedési folyamatok és a betegségek kialakulásának teljesebb megértéséhez és lehetséges új terápiák kifejlesztéséhez.

Azonosították többek között a telomeráz nevű enzimet, amely a sejtosztódást követően újból visszapótolja a telomer leváló, csonkolódott szakaszát, ezzel biztosítva az egyensúlyt és gátolva az öregedést. A gond az, hogy a rákos sejtekben ez az enzim túlságosan aktív, s megakadályozza a kóros sejtek elpusztulását – ezért válnak a rákos sejtek ˝halhatatlanná˝. A telomeráz ellenben megakadályozhatja, hogy a rákos sejtek örökké éljenek.


Alternatív: csak a nevében ˝Nobel˝.

A légkör védelméért, az atomfegyvermentes világért és a szegénység okozta betegségek elleni küzdelemért osztották ki idén az alternatív Nobel-díjat. Ezt évente ítéli oda a svéd parlament, a Greenpeace és az ENSZ tagjaiból álló tíztagú nemzetközi zsűri olyan személyeknek vagy szervezeteknek, akik, amelyek példamutató gyakorlati választ adnak az emberiség legégetőbb problémáira, kimagaslót tettek a környezetvédelemért, az emberi jogokért, az életminőség javításáért. A díj nem ˝igazi˝ Nobel-díj – Nobel korában még ismeretlenek voltak az emberiséget ma fenyegető környezetvédelmi és biztonsági problémák –, 1980-ban alapították. A díjjal együtt járó pénzt nem ˝személyes használatra˝, hanem valamilyen projekt támogatására adják.


Idén a tiszteletbeli díjat – ezzel egyáltalán nem jár pénz – David Suzuki kanadai zoológus-újságíró nyerte el, aki húsz éve végez felvilágosító munkát a légkör melegedésének veszélyeiről. Két, egyenként 50 ezer euróval járó díj a kongói esőerdők megmentéséért küzdő René Ngongo biológushoz és Catherine Hamlin orvoshoz került, aki 50 éve kezeli Etiópiában női pácienseit. Alyn Ware új-zélandi aktivistát az atomfegyvermentes világ érdekében végzett tevékenységéért tüntette ki alternatív Nobel-díjjal a stockholmi alapítvány.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

˝Működnek˝ a húszéves dalok

Hódít a retroláz: utánajártunk, mi történt a 80-as, 90-es évek ünnepelt énekesnőivel. Tovább olvasom