Kisalföld logö

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 10°C | 17°C Még több cikk.

Merkel-effekt: nő a csúcson?

A ˝több női vezetőt˝ téma időről időre, újra meg újra felbukkan mindaddig, míg jobban ki nem egyenlítődnek a nemek közti arányok.

Most hozzáértők szerint a német kancellár, Angela Merkel példája sokat segíthet ezen.

Egy kancellár ugyan nem csinál nyarat, a hivatalába újabb négy évre beiktatott Angela Merkel példája azonban mégiscsak megmozgatta Németországot: több női politikust, vállalatvezetőt és bankelnököt akarnak, kötelező kvóták nélkül. Mozgalom indult azért, hogy minél több nő juthasson a politika, a gazdaság csúcsaira. Olajat öntött a tűzre az a jelentés, amely szerint a női gazdasági vezetők arányát mutató nemzetközi táblázaton Németország az utolsók között foglal helyet. A listát a skandináv államok és Hollandia vezeti, ráadásul ezek az országok az elkövetkező évekre e téren az eddiginél is nagyravágyóbb célokat fogalmaztak meg.

Több férfi szakértő is elismerte ugyan, hogy a nők mindenekelőtt a gazdaság vezető pozícióiban világszerte meglehetősen alulreprezentáltak, de úgy vélik: kötelező kvótákkal ezen aligha lehet javítani. Azaz a gyengébb nem képviselői nem lehetnek egyfajta kvótakinevezettek, hanem bizonyítaniuk kell, hogy valóban méltók a magasabb hivatalba. A helyzet azonban a Merkel-effektusnak köszönhetően talán enélkül is javulhat.

Angela Merkel
Angela Merkel

– Ahogy eddig is, az elkövetkezőkben is nemegyszer felbukkan még a ˝több női vezetőt˝ téma a köztudatban, a nyilvánosság fórumain. Valószínűleg mindaddig így lesz, míg jobban ki nem egyenlítődnek az arányok, míg a férfiak és a nők által betöltött pozíciók összehasonlításában nem közelítenek egymáshoz jobban a számok – állítja Szörényiné dr. Kukorelli Irén, az MTA regionális központjának tudományos főmunkatársa. Felidézte, hogy már a kilencvenes évek előtt formálódott olyan politikai szándék a kelet-közép-európai volt szocialista államokban, amely előírásokat akart e tekintetben. Bizonyos számú vezető esetében meghatározta volna a nők arányát, de ezt a rendszerváltás elmosta a választási rendszerrel. Meggyőződése szerint új időszak kezdődött ebből a szempontból, egy nehezebb időszak.

Ugyanakkor örök téma marad a nők hátránya, főként a bérek szempontjából, amelyek átlagosan még mindig alacsonyabbak esetükben. Szinte minden poszton kevesebbet kapnak munkájukért, mint férfi kollégáik.

– Magyarországon ma az intézményvezetők közt kevés a nő, a polgármesterek közt is inkább csak a falvakban akad. Nagyobb városokban, amelyek vezetése komolyabb pozíciót, nagyobb pénzt is jelent, már kevés. Egyetemeken van-e egyáltalán női rektor? Inkább csak a helyettességig vihetik a hölgyek – fogalmazta meg a kutató és hozzátette: jól jönne a döntéspozíciókban a női gondolkodás, ami másféle látásmódot jelent. A női vezetési stílus szerinte is jót tenne a társadalomnak összességében, mert a férfiakétól eltérő konfliktuskezelést alkalmaz. „Békésebb lenne-e a világ? – nem tudom, de úgy vélem, gazdagabb azáltal, hogy a nők jellemzően többféleképp közelítenek meg egy-egy problémát, több alternatívára rávilágítanak a kifinomultabb női figyelemből adódóan. Az pedig magától értetődő, hogy ha mindkét nem reprezentálva van a vezetők közt, akkor jobban lehet kezelni mindkettő problémáit."

Az északi államokban vannak Szörényiné szerint is kimondottan jó példák arra, hogy nem számít, ha a női vezető családos, gyerekei vannak. Ott természetes, hogy a férfi elmegy gyesre, nálunk azért ez még ritka.

Szerinte a nőkön is múlik, hogy e téren változás következzen be, s megemlítette, hogy több női érdekérvényesítő szervezet kellene, de az ilyen kezdeményezések hamar alábbhagytak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Papadimitriu Athina érintései

A művésznő jobban ragyog, mint valaha. Új lemez, sikeres koncert, pódiumbeszélgetések, gyönyörű… Tovább olvasom