Kisalföld logö

2017. 09. 20. szerda - Friderika 12°C | 14°C Még több cikk.

Megkezdték Zrínyi egyetlen magyar várának feltárását

A hét elején megkezdődött a költő és hadvezér Zrínyi Miklós egyetlen magyarországi, évszázadokig elfeledett várának feltárása Zala és Somogy megye, valamint Horvátország határán.

A zalai Belezna és a somogyi Őrtilos közigazgatási területének határán, a Horvátországot Magyarországtól elválasztó Mura folyó közelében folyik az ásatás, amelyet a két település önkormányzatának, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, valamint a két megye múzeumi igazgatóságának együttműködésével sikerült elindítani.

A feltárást vezető Padányi József, a nemzetvédelmi egyetem tanára vadregényes területre kalauzolta el az MTI tudósítóját. Az 1661-ben épült földvár környéke mára ugyanis sűrű erdővé változott, holott a korabeli leírások szerint itt még akkor alig állt néhány fa. A vár területe az erdőben egy dombtetőn található, s mint a feltárás vezetője elmondta: Zrínyi Miklós tudását dicséri a vár helyzete. Két oldalról a Mura vízfolyása, egy oldalról egy felduzzasztott halastó védte, így az őt támadó törökök csak egy irányból, egy szűk 300 méteres sávban tudták megközelíteni.

A kiváló stratégiai elgondolás ellenére Zrínyi-Újvár mindössze három évig állt, a törökök 1664-ben elfoglalták és elpusztították. Így majdnem 350 éven át csak sejteni lehetett, hogy hol állt, s csak az utóbbi néhány évben sikerült pontosan beazonosítani a helyét.

A hét elején elkezdett ásatásokon a nagyjából kétezer négyzetméteres várudvar feltárásán dolgoznak a régészek az egyetem hallgatóival, oktatóival és közmunkásokkal kiegészülve. Néhány ásónyomnyi mélységben már több ponton is sikerült megtalálni a padozat szintjét, amelyet a döngölt agyag és a várat elpusztító tűz után maradt elszenesedett deszka- és gerendadarabok jeleznek. Szép számban kerültek elő téglák is, amelyek az udvaron álló istállók, legénységi szállás és más épületek helyét jelölik ki.

Padányi József azt mondta: a mostani feltárással az épületek helyzetét tudják leginkább megállapítani, ez alapján később nagyobb mélységben is folytatódhat a feltárás. Mielőtt a munkát elkezdték volna, készítettek földradaros felvételeket, hogy a lehető legígéretesebb pontokon induljon az ásás.

A gödrök szélén jobbára téglavörös földet halmoztak fel a kutatók. A leírások szerint úgy készültek a vár és az épületek falai, hogy az agyagos talajba gödröket ástak, ebbe gerendákat állítottak. Ezeket fonatokkal fogták össze, amelyeket agyaggal tapasztottak tömörré. Miután az ostromban felégették a várat, a tűzben az agyag vöröses színűvé égett ki, ez takarja be a maradványokat.

Orha Zoltán, a Göcseji Múzeum régésze megmutatta: néhány nap alatt már számtalan cserép- és csonttöredék került a felszínre, üvegdarabokat is találtak, valamint a várépítés során használt szögeket és számos puskagolyót is kifordítottak a földből. A leglátványosabb az a 8-10 kilogrammos üreges ágyúgolyó, amelyet valószínűleg robbanótöltettel láttak el, de nem robbant fel, így egészben feküdt az egykori padozaton. Kályhacsempék és edénytöredékek garmadája került még elő, de leginkább az egykori kút tartalmára kíváncsiak a kutatók.

Padányi József felidézte, hogy a forrásként használható török utazó, Celebi leírása szerint Zrínyi-Újvár kútjába az egyhónapos véres ostrom után a törökök beszórták a védők bomlásnak indult holttesteit. Ezért is szeretnék megtalálni a kút pontos helyét, amit egyelőre csak sejtenek. A vélt helyszínen ugyanis eddig csak az egykori vár hulladékait találták meg, de a remények szerint a mélyebb rétegek rejthetik a védők maradványait.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Növelte szerződésszámát a Fundamenta

Az első félévben 68 ezer lakástakarék-szerződést kötött a múlt év első félévi 65 ezerrel szemben a… Tovább olvasom