Kisalföld logö

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -3°C | 3°C

Lukács Laci: `Nem feszítjük pattanásig a húrt´ - interjú

"Biztos vagyok benne, hogy az elején sokkal nehezebb volt velem kijönni, mint mostanában" - mondta nekünk Lukács László, a Tankcsapda frontembere.

Húsz év telt el azóta, hogy a Tankcsapda először léphetett fel Debrecenben, az Aurora előzenekaraként. Az akkor még dohos pincékben próbáló banda azóta Magyarország legnépszerűbb rockzenekarává nőtte ki magát. Lukács Laci, a Tankok 41 esztendős frontembere a mosonmagyaróvári koncert előtt mesélt a kisalfold.hu-nak barátságról, rajongókról és jövőbeli terveiről.

Idén húsz éves fennállását ünnepli a Tankcsapda. Mi változott a zenekar megalapítása óta?

Szerencsére negatív dologról nem nagyon tudok beszámolni, hála istennek a dolgok pozitív irányba változtak. Az első demótól az utolsó nagylemezig egyértelműen hallható a zenei fejlődés. Nyilván nem voltunk soha mesterei a hangszereinknek, de a Tankcsapda nem is erről szól. A dohos, debreceni pincében gitározgató srácokból népszerű, sokak által kedvelt, szeretett és elismert zenekar lett. Ez az elmúlt 20 év legnagyobb hozadéka. Egyébként a jelent össze sem lehet hasonlítani a múlttal, hisz nemhogy internet, de még mobiltelefon sem volt akkoriban.



Tankcsapda: Mire vagy kíváncsi?



Húsz év házasságból is sok. Milyen a csapattagokkal a viszonyod?
 

Ahhoz hogy együtt tudjunk dolgozni, mindhármunk részéről egyfajta toleranciára van szükség. Tiszteletben tartjuk, ha valaki fáradt, nyűgös, vagy többet ivott a kelleténél. Van olyan, hogy az év 365 napjából 250 -et együtt töltesz ugyanazzal a két-három emberrel a zenekarból, illetve a stábból. Kell, hogy a másiknak a dolgait el tudd fogadni. Azt gondolom, ezt lehet és kell is kezelni. A Tankcsapda a jó példája annak, hogy megfelelő odafigyeléssel kiválóan lehet orvosolni az időnként óhatatlanul is kialakuló emberi problémákat. Nem feszítjük pattanásig a húrt. Mindenki tudja, hogy a másik meddig bírja ezt. Azt hiszem emberi szempontból is jól működik a zenekar, ha nem így lenne, nem itt lennénk.
 
Hogyan látod magadat? Könnyű veled kijönni?

Húsz év elég hosszú idő, az ember rengeteget változik. Biztos vagyok benne, hogy az elején sokkal nehezebb volt velem kijönni, mint mostanában. Sokat figyeltem arra, hogy mi az, ami a többieket zavarja, miben tudok én változni, hogy nekik jobb legyen, de ugyanez igaz rájuk is. Ez olyan, mint amikor két kavicsot egymáshoz csiszol a folyó vize. Kezdetben mind a kettő göcsörtös, de ha hosszú évekig egymás mellett tudnak maradni, a víz egymáshoz illeszti őket. Ha nem is vagyunk tökéletesen összecsiszolódva, de jobban tudunk már egymással bánni, mint korábban.

Húsz év alatt az akkori közönség is felnőtt. Mennyire változott a rajongótábor?

A közönség összetétele nem változott. Nemcsak a Tankcsapdának, a rockzenének sem. Az emberek nem 47 évesen lesznek rockerek, és nem 16 évesen kezdenek el családalapításon gondolkodni. Nyilván sokkal több rajongója van a bandának, mint az elején. Sokkal szélesebb lett a réteg, sokkal több ember jár a koncertjeinkre. Az elején csak azok jártak Tankcsapdára, akik valóban a zenekar által képviselt stílus rajiongói voltak. Ezek mellé az emberek mellé társultak átlagemberek, természetesen a szó jó értelmében véve. A közönség azonban nem változott, ugyanazt a 2-4-et szereti, tehát hogy legyen jó hangos lábdob, és hatalmas füst.

Ha már a füstnél tartunk. A Tankcsapda egyik legnagyobb sajátossága a színpadi show.

A látványelemeket nem mindig építjük be a fellépésbe. Ennek elsősorban anyagi feltételei vannak. Ha van arra pénz, hogy felrobbantsuk a színpadot, akkor természetesen megtesszük. Persze vannak esetek, amikor nincs lehetőségünk rá, de mondjuk egy nagykoncerten a közönség elvárja, hogy a zenekar mutasson valamit. A sok látványelem nem cél, hanem eszköz.
 
Hol léptek fel szívesebben: kis klubokban, vagy nagyközönség előtt?

Ilyen különbség nincs. Vannak olyan helyzetek, amikor jobb kis helyeken játszani, de előfordul, hogy jobban örülünk a nagykoncertes fellépésnek. Ez leginkább a koncert jellegétől függ. Például óriási butaság lett volna a húszéves jubileumot kis klubokba szervezni. Szeretünk zenélni parányi helyeken, nagy helyeken, közepes helyeken is.

A koncertek jellege, minősége hangulata nem attól függ, hány ember áll a színpad előtt, hanem attól, hogy az adott koncerten a közönség meg a zenekar mennyire tud egymásra hangolódni.

Milyen élmények fűznek Mosonmagyaróvárhoz?

A Tankcsapda húszéves története során második alkalommal lépünk fel Mosonmagyaróváron. Ez nekünk önmagában már egy izgalmas dolog. Korábban egyetlen egyszer voltunk itt, 2006 decemberében.

Mik a terveid a jövőre nézve? 

Az én életem, ha nem is 100 százalékban, de nagyjából összefonódik a zenekarral. Nincs családom, feleségem, gyerekem. A Tankcsapdával való foglalatosság tölti ki a mindennapjaim túlnyomó részét. Rengeteget kell tenni annak érdekében, hogy minden úgy működjön a bandával, ahogy szeretnénk, de mi mindent meg is teszünk.

Ebben az évben kijön az új album, ami már amúgy is esedékes, hisz három és fél év telt el a legutóbbi lemez és a legújabb között. Október 2-án megkezdődik a zenekar 20 éves jubileumi turnéja, ami nagyjából 30 koncertet jelent. A koncertsorozat utolsó állomása pedig természetesen a Tankcsapda 20 évvel ezelőtti kiindulópontja, Debrecen lesz.

Olvasóink írták

  • 2. RocKet 2009. augusztus 27. 10:44
    „Motörhead koppintó bagázs, közük nincs a rock zenéhez...”
  • 1. Szaszeszka 2009. augusztus 27. 09:00
    „Fantasztikus, amit ők csinálnak! Ráadásul nagyon közvetlenek, aranyosak (személyes tapasztalat - büszke vagyok rá)”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Retrós iskolakezdés Kitával

Már csak néhány nap maradt az iskolakezdésig, és a szabályok lazulásával az oktatási intézményekben… Tovább olvasom