Kisalföld logö

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 0°C | 9°C Még több cikk.

Kvark-gluon-plazma levest főztek a CERN-ben

Sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak az ősrobbanás és az univerzum keletkezése után nem sokkal létrejött anyagot előállítaniuk.

A kvark-gluon-plazma "levest" a nagy hadronütköztetőben (LHC) ólomionokkal végzett kísérlet révén tudták előállítani. Az ólomionokkal való kísérletezés mintegy három hete vette kezdetét a CERN-ben, a részecskék ütköztetésével sikerült extrém - a Nap középpontjában uralkodónál százezerszer magasabb - hőmérsékletet elérni - mondta a hét végén Jürgen Schukraft, az Alice-detektorral dolgozó részleg szóvivője.

Ilyen magas hőmérsékletnél minden anyag megolvad, és létrejön a kvark-gluon-plazma. Noha az, hogy elő tudják állítani, nem jelentett meglepetést a tudósok számára, a reakció intenzitása azonban sokkal erősebb volt a vártnál.

Az eredményeket még elemezni kell annak érdekében, hogy jobban megértsék a folyamatot. Az "ősleves" jobb megismerésétől azt remélik a kutatók, hogy hogy többet megtudhatnak az erős kölcsönhatásról, a természet alapvető kölcsönhatásainak egyikéről, amely összetartja az atommagot.

Budapesten járt a CERN főigazgatója

Új  időszámítás kezdődött az alapkutatásokban - hangsúlyozta A nagy  hadronütköztető: a sötét univerzum megvilágítása című előadásában  péntek este a Magyar Tudományos Akadémián Rolf-Dieter Heuer, az  Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) főigazgatója, aki 2009  óta vezeti a világ legnagyobb részecskefizikai kutatóintézetét.  

A német részecskefizikus oroszlánrészt vállalt abban, hogy  működésbe lépett a világ legnagyobb kísérleti berendezése, a nagy  hadronütköztető (LHC), amely Genf mellett, a francia-svájci határon,  a domborzati viszonyoktól függően 50-150 méter mélyen, egy 27  kilométeres, 3 méter átmérőjű alagútban működik. A kutatások során a csaknem a fény sebességére felgyorsított, egymással szemben haladó részecskenyalábokat ütköztetnek a kutatók, és az ütközésekkor  keletkező új részecskék fizikai sajátosságaiból következtetnek az  ütközés pillanatában fennálló körülményekre. Ezáltal az anyag szerkezetébe, illetve a Világegyetem korai fejlődési állapotába  nyerhetnek bepillantást a tudósok. Magyarország részt vett a  gyorsító megépítésében: egyrészt a CERN-nek fizetett tagdíjon  keresztül pénzügyileg járult hozzá a berendezés létrehozásához,  másrészt fejlesztési munkával kapcsolódott be a CMS, vagyis a hadronütköztető egyik nagyobb detektorának megalkotásába: a kísérleti berendezés egyik fontos alkotóelemét Debrecenben tervezték  és építették meg.   

"Folyamatosan gyűlnek a mérési adatok és felkészültünk az első váratlan eredményekre, amelyek a "sarkon túl" várhatnak ránk. Készen  állunk arra, hogy megfejtsük a fizika legfontosabb kérdéseit" -  mondta.   

Ezek közé tartozik, hogy "bevégezzék" Newton "befejezetlen  munkáját", s megválaszolják, hogy mi is az a tömeg, vagy kiderítsék  a természet "protekcionizmusának" az okát, hogy miért nincs többé antianyag. A megválaszolandó kérdések közé tartozik az ősrobbanás  titkainak megfejtése, az, hogy milyen is volt az anyag a  világegyetem létének első pillanataiban. Meg kell végre oldani a  tudomány "kínos kérdését" is, azt, hogy miből áll a világegyetem 96  százaléka.  

"Az elmúlt évtizedek kutatásainak hála megismertük a  világegyetem 5 százalékát. Az LHC-ban gyűlnek az adatok, s  hozzáfogunk az Univerzum 95 százalékának a felderítéséhez. A sötét  világegyetem fényes jövő előtt áll" - összegezte Rolf-Dieter Heuer.

Olvasóink írták

  • 1. VJack 2010. november 29. 17:50
    „Érdekes ez a sötét energia kutatás. Bár szerintem azért nem kell ezt ennyire túllihegni. Elég lenne kicsit jobban ránézni a magyar pártok elvakult rajongóira... :)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Oxigént és CO2-t találtak a Szaturnusz egyik holdja körül

Oxigént és szén-dioxidot talált a Cassini űrszonda a Szaturnusz egyik holdja, a Rhea körül, vagyis a… Tovább olvasom