Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Húsvét: Jézus feltámadt

A húsvéti ünneplés részeként a húsvéti gyertya mindig a szentély vagy az oltár közelében áll.

Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, amikor az egyház afölött örvendezik, hogy Jézus feltámadt, s ezáltal minden embert megmentett a bűntől. Erre emlékezve vasárnap országszerte miséket, istentiszteleteket tartanak.

A húsvét ünnepében Isten emberre vonatkozó terve mutatkozik meg a kereszténység tanítása szerint, mégpedig az, hogy elnyerje az üdvösséget, azaz örökké éljen. Jézus a saját példáján mutatja meg, milyen az új, megszentelődött ember - mutat rá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárságának sajtóanyaga. A húsvétvasárnap hajnali ünnepi mise az V. századra vezethető vissza. A szertartás során a szentlecke után a XI. századtól kezdődően éneklik a sequentia elnevezésű miseéneket, amely a feltámadt Krisztusnak, a kereszténység "húsvéti bárányának" a dicséretéről szól.

A húsvéti ünneplés részeként a húsvéti gyertya mindig a szentély vagy az oltár közelében áll. A húsvéti gyertya Jézusra, a "világ világosságára" emlékezteti a híveket. Az Ószövetségben a zsidó húsvét eledele a bárány volt, amelynek hiba nélkülinek kellett lennie. Mindez arra emlékeztette a zsidó vallású embereket, hogy az egyiptomi fogság végén bárányvérrel jelölték meg az ajtófélfákat, hogy az egyiptomiak elsőszülöttjeire lesújtó Isten a zsidó emberek házait megkímélje. Ahogy a húsvéti bárány megmentette a zsidóságot az egyiptomi fogságból, úgy mentette meg Jézus az egész emberiséget a haláltól a kereszténység tanítása szerint. Ezért nevezi a kereszténység Krisztust Isten bárányának. Ezt a jelképet a húsvéti étkezés is tovább élteti: sok helyen bárányt vagy az arra emlékeztető sonkát esznek.

Az egyház húsvétkor hajnali szertartás keretében megszenteli az ételt. Húsvétkor Jézus feltámadását kiemelten ünnepli a katolikus egyház nyolc napon keresztül, az örömöt többek között a mise végi áldáshoz kapcsolódó alleluja fejez ki. Húsvéttól kezdve egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia. Húsvét nyolcada a húsvétvasárnappal kezdődik, és a következő, úgynevezett fehérvasárnappal, "az isteni irgalmasság vasárnapjával" zárul.

Olvasóink írták

  • 8. totel 2010. április 05. 09:33
    „http://www.azigazijezus.hu/php/page.php?2”
  • 7. totel 2010. április 05. 09:30
    „Jézus nem volt zsidó !!!!!!”
  • 6. tber 2010. április 05. 00:17
    „Kedves 1.
    Elhiheted a keresztény világ legnagyobb vallási ünnepe a húsvét, mivel az áldozat (az eukarisztia) és a feltámadás a kerszténység alaptétele és innen eredeztethető a a kereszténység mint vallás. Tehát nem a születés, hanem az áldozat és a feltámadás az ami a kerszténység mozgatója ezért ez is a legnagyobb ünnep. Ettől függetlenül ez nem csorbítja a születés fontosságát de nem ebből származik az őskeresztény vallás.

    Kedves 4.
    A Pilatust tisztázni kívánó résszel a kifogás annyi hogy teljesen téves, mivel a krokodilokkal teli mdencébe lökött embert sem a belökő öli meg hanem a krokodilok, de azért a belökő is gyilkosnak számít. Judás sem menthető, pedig nem Jézus megöletése vezérelte.
    Egyébként a római katonák feszítették keresztre Jézust, még az ecetes szivacsot is ők adták neki mikor szomjas volt. Egyébként zsidó hit az ószövetségi a keresztény hit az újszövetségi alapokon nyugszik.
    Mivel a kiválsztott nép zsidó volt és Jézus is zsidónak született (körül is metélték az írások szerinz) ezért nehéz lenne más népet belekeverni ebbe a körbe.
    Egyébként az egyház problémáját nem a zsidók okozták, hanem a kölönböző hataloméhes egyházi és vallási vezetők együttesen. Ezért következhetett be az egyházszakadás, a reformáció stb. Egyébként nem csak katolikus embereknek fontosak a nagyheti napok.”
  • 5. háté 2010. április 04. 17:33
    „Véletlenek pedig nincsenek!---szimbolikus a jövőre, amikor a világ keresztényeit méltatlan támadások érik, főleg a zsidók részéről!

    Mise Jeruzsálemben "Az egész világ keresztényei együtt kiáltják ma: Krisztus feltámadott"

    "Idén kettős az öröm, mert a különböző egyházak pásztorai és hívei mind ugyanazon a napon és ugyanazon a helyen ünnepeljük a húsvétot" - hangsúlyozta vasárnapi miséjében Jeruzsálem pátriárkája arra utalva, hogy ebben az évben ugyanarra a napra esik a katolikus és az ortodox ünnep. "Az egész világ keresztényei együtt kiáltják ma: Krisztus feltámadott" - mondta Fuád Tval pátriárka a Szent Sír bazilikában tartott misén, amelyen felidézte a feltámadás történetét, ahogy azt az apostolok elmesélték. "Egyeseket zavarhat, hogy egymásba fonódnak a különböző rítusok ugyanabban az időben elhangzó miséi és énekei... Ez a látszólagos kakofónia azonban szimfóniává olvadhat össze, kifejezvén egységünket a hitben" - mondta.
    A Szent Sír templomon hat rítus :... Tovább olvasom >>

    114/meir--véletlenek pedig nincsenek!---szimbolikus a jövőre amikor a világ keresztényeit méltatlan támadások érik.

    Mise Jeruzsálemben "Az egész világ keresztényei együtt kiáltják ma: Krisztus feltámadott"

    "Idén kettős az öröm, mert a különböző egyházak pásztorai és hívei mind ugyanazon a napon és ugyanazon a helyen ünnepeljük a húsvétot" - hangsúlyozta vasárnapi miséjében Jeruzsálem pátriárkája arra utalva, hogy ebben az évben ugyanarra a napra esik a katolikus és az ortodox ünnep. "Az egész világ keresztényei együtt kiáltják ma: Krisztus feltámadott" - mondta Fuád Tval pátriárka a Szent Sír bazilikában tartott misén, amelyen felidézte a feltámadás történetét, ahogy azt az apostolok elmesélték. "Egyeseket zavarhat, hogy egymásba fonódnak a különböző rítusok ugyanabban az időben elhangzó miséi és énekei... Ez a látszólagos kakofónia azonban szimfóniává olvadhat össze, kifejezvén egységünket a hitben" - mondta.
    A Szent Sír templomon hat rítus : a római katolikus, a görögkeleti, az örmény, a kopt, a szír és az etióp egyház hívei osztoznak. A hagyomány szerint itt zajlottak le Krisztus passiójának utolsó epizódjai, a keresztre feszítés, a sírba tétel és a feltámadás. Az ünnepséget a lehető legalaposabban megszervezték, nehogy a különféle csoportok között súrlódások támadjanak. Jeruzsálemben amúgy is feszült a légkör a város keleti, arab részében folyó zsidó építkezések miatt.
    A Szentföldön az Olajfák hegyétől a Szent Sír bazilikáig, Betlehemtől Názáretig több helyszínen zajlottak a misék és körmenetek a templomokban és kolostorokban. A csúcspont a Szent Sír bazilikában tartott ünnepi mise volt. Incidensekre nem került sor.”
  • 4. totel 2010. április 04. 15:27
    „Jézust a zsidók ölték meg
    2010. április 02. - 20:30

    Jézus működése alatt számtalanszor került a zsidók kereszttüzébe. Hatalmas isteni bölcsessége minden esetben megmentette attól, hogy kezet emelhessenek rá, mielőtt bevégzi feladatát. Az egyházi helytelen hittanoktatás azonban mit tanít Jézus haláláról? Azt, hogy Jézust az emberi gonoszság ölte meg. Ez nem igaz. Jézust a zsidók ölték meg.

    Nem kívánok azzal foglalkozni, hogy Jézus zsidó volt-e, vagy nem. Sem azzal, hogy tanításának megkezdése előtt kitől, hol, mit tanult. Egyszerűen csak a halálának körülményeivel.

    A zsidók bizalma abban, hogy megváltójuk eljövetele meghozza számukra az áhított világuralmat, és végre bosszút állhatnak mindenkin és mindenhol a világban, minden vélt, vagy valós sérelmükért, pillanatok alatt szertefoszlott. Jézus bevonul Jeruzsálembe, pálmaágakat szórnak lába elé, és úgy köszöntik, mint nagy királyt. Két nap elég volt, hogy a zsidók rájöjjenek, a várt világuralom elmarad. Jézus nem vonult sem a zsidó vezetők elé, hogy átvegye helyüket, nem művelt csodákat, hogy az összes római egy pillanat alatt meghaljon, és kezdetét vegye a világuralmi folyamat, csodákon, varázslatokon keresztül.

    Jézus millió csodás dolgot művelt a zsidók között. Ezt még a zsidók sem tagadják. Ők, hogy mentsék bűnüket, azt állítják, hogy az ördög által művelt csodákat. Ez a gondolat defektes, ugyanis ha ördögtől vezérelt lett volna, akkor a várt csodás világuralom sem marad el, mivel az ördög az ember feletti uralomra törekszik. Az Isten nem uralkodik, hanem együtt létezik az emberrel, gyermekeit szereti, segíti. Tehát a zsidó logika alapvetően ellentmondás.

    Jézus rengeteg jótéteménnyel, csodával, tanítással bizonyította, ki ő. Mire szólította fel Jézus az embereket? Arra, hogy szeressen, dolgozzon, szerény legyen. Kell ez a zsidóknak? Olyan tulajdonságok ezek, melyek a kiválasztottság érzésével, a felsőbbrendűség átkának érzésével megátkozott zsidóság soha nem fog elfogadni. Ahhoz gyökeresen kellene megváltoznia. Majdnem annyira, mintha azt mondanánk egy négernek, fehéredj ki!

    Egy pillanat alatt a zsidó csalatkozás Jézus életére tör. Nem a rómaiak, vagy az egyiptomiak, sem más nép nem csalatkozott, pedig sok földről jöttek hallgatni Jézust. Csak a zsidók.

    Ezzel a zsidók nagyon is jól tisztában vannak a mai napig. VÉRE RAJTUNK ÉS A MI FIAINKON! Ezt kiabálták, ami annyit tesz, tisztában voltak vele, kit akarnak megölni. Nagyon is tisztában voltak vele. Pilátus igyekszik kitérni Jézus elítélése elől. Mossa kezeit, ő viszont azt jelenti ki, én nem vagyok bűnös ennek az embernek az elítélésében. És utána átadja Jézust a zsidóknak! Ez egy elfeledett, elhallgatott momentum, de nagyon fontos. A zsidók ölik meg!

    Az egyház elferdülésének, hazugságba süllyedésének az egyik jele, a zsidók mentegetése hatalmas bűnük alól. Ugyanis ekkor, az ószövetségi zsidóság kifejezte az Igazság Istenével való szembehelyezkedését, és ezzel a sátán helytartóságának felvállalását. Az egyház pedig őket mentegeti, az emberiség nyakába akarván varrni, ezt a hatalmas bűnt.

    Ezzel a kézzelfogható bizonyítékkal tisztában kell lenni azoknak, akik a harcot szellemi szinten akarják felvállalni, kivel is állunk szemben. A nagypéntek Jézus halálának emléknapja, küldetésének vége, mely átvezet a feltámadásba, ennek a misztériumnak emlékezete.

    A szellemi síkon harcoló emberek sokféleképpen fogalmazhatják meg álláspontjuk alapjait, hátterét. A katolikus vallásos embernek a nagypéntek üzenete, a feltámadás eljövetele, az áldozat és áldozatvállalás értelme, valamint a zsidó (sátáni) hovatartozás kinyilatkoztatása.

    Gyártó István - Jövőnk.info”
  • 3. okostojas007 2010. április 04. 12:30
    „feltámadás .....
    most meg
    lebukás ...
    (pedofil papok )”
  • 2. háté 2010. április 04. 11:05
    „Kár volt leírnod, tudatlanságodat.

    Jézus születése karácsonykor van.
    De Nagypénteken ---a zsidók---- kínzások,-kegyetlenségek után,-keresztre feszítették!
    Húsvét a feltámadás ünnepe, mert halála után, -harmadnapra feltámadott.

    Röviden ennyi.”
  • 1. CsabaKiraly 2010. április 04. 09:55
    „Azt hittem Jezus szuletese (karacsony) a legnagybb Kereszteny Unnep. Vagy legalabb is annyira fontos.
    Amen.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hull a csillag - Lyridák: meteorraj az áprilisi égen

Óránként átlagosan csupán 18 "hullócsillag" érkezik, időnként azonban számuk a 90-et is… Tovább olvasom