Kisalföld logö

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 7°C | 12°C Még több cikk.

Berlinale: Fliegauf Bence filmje kapta az Ezüst Medve-díjat

A zsűri nagydíjával, Ezüst Medvével tüntették ki Fliegauf Bence Csak a szél című alkotását a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén.
21:20 - Fliegauf filmje nagydíjat kapott, olasz filmé az Arany Medve

A zsűri nagydíjával, Ezüst Medvével tüntették ki Fliegauf Bence Csak a szél című alkotását a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén szombaton, a legjobb filmnek járó Arany Medvét Vittorio és Paolo Taviani olasz rendezők Cesare deve morire című munkája kapta.

Fliegauf Bence a díjat átvéve úgy fogalmazott, fantasztikus embereket ismerhetett meg a film forgatásán. "Nemcsak a stábra, hanem a munkánkat segítő emberekre, például a szociális munkásokra is gondolok" - mondta a Berlinale Palast színpadán.

"Meg akarom ragadni ezt az alkalmat, hogy a díj révén az ő munkájuk is nagyobb támogatást kapjon" - fűzte hozzá. A film a 2008-2009-es magyarországi romagyilkosságok hatására született amatőr színészekkel, és szombaton már elnyerte a fesztiválon két független zsűri díját is. A Berlinale zsűrijének nagydíját, egy Ezüst Medvét az az Aszgar Farhádi iráni rendező adta át magyar kollegájának, aki tavaly Nader és Simin: Egy elválás története című alkotásával elnyerte az Arany Medvét.

Berlinale - Fliegauf Bence filmje kapta az Ezüst Medve-díjat
A Mike Leigh brit rendező vezette zsűri olasz alkotást talált a legjobbnak idén. A Cesare deve morire (Caesarnak meg kell halnia) Shakespeare Julius Caesar című darabjának modernkori feldolgozása egy olasz börtön szigorított szárnyában raboskodó foglyok és egykori rabok főszereplésével. A fivérek úgy fogalmaztak, nem számítottak arra, hogy filmjük ekkora sikert arat és eléri a nagyközönséget. "Nehéz ebben a pillanatban megszólalni" - mondta egyikőjük a színpadon.

Az olasz versenyfilm 17 másik alkotással együtt vetélkedett az Arany Medvéért, amelyre a kritikusok véleményének összesítése alapján sokan a Barbara című német filmet tartották a legesélyesebbnek. A filmnek végül "be kellett érnie" egy Ezüst Medvével, amelyet Christian Petzold kapott a rendezésért. Az alkotónak ez már a harmadik filmje volt, amely a Berlinale versenyprogramjában szerepelt.

A találgatásokra rácáfolva nem Nina Hoss, a Barbara főszereplője és nem is Léa Seydoux francia színésznő, hanem Rachel Mwanza, a Rebelle című film főszereplője kapta a legjobb színésznőnek járó Ezüst Medvét. Kim Nguyen kanadai rendező filmje egy gyerek katonáról - egy kislányról - szól. Mwanza amatőr színészként forgatta a filmet, amely az ő életének sötét pillanatait eleveníti fel. Kosztümös dráma, az En kongelig affaere (A Royal Affair) főszereplője, Mikkel Bo Farsgaard diadalmaskodott a színészek között.

A fiatal művész VII. Keresztély dán királyt alakítja az északi országból érkezett versenyfilmben, amelyben Mads Mikkelsen és Alicia Vikander voltak partnerei. Ennek a filmnek a forgatókönyve révén érdemelt ki Ezüst Medvét Nikolaj Arcel - egyben a kosztümös dráma rendezője - és Rasmus Heisterberg. A díjat a zsűri algériai tagja, Boualem Sansal neves író adta át. Érdekesség, hogy Arcelnek Lars von Trier nyújtott segítséget tanácsadóként a szkript írásában.

A testület idén az operatőri, a vágói, a zeneszerzői, a jelmez-, vagy a látványtervezői munka terén odaítélt Ezüst Medvét az operatőri területen osztotta ki, mégpedig Vang Csüan-an kínai rendező White Deer Plain című filmje operatőrének, Lutz Reitmeiernek. A szakember nem tudta személyesen átvenni a szobrocskát, mert Szaúd-Arábiában forgat. Alfred Bauer-díjat kapott Miguel Gomes, a Tabu című portugál-brazil-német film rendezője. A fesztivál alapítója előtt tisztelgő elismeréssel - szintén Ezüst Medve - a filmművészetben új utakat nyitó alkotást jutalmaznak.

A fekete-fehér, költőisége és finom humora miatt egyaránt dicsért film pénteken elnyerte a kritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) díját. Mike Leigh zsűrielnök szerint a nyolctagú testületben nagyon jó hangulat uralkodott, harmónia alakult ki, és egy nyelvet beszéltek. "Jó filmeket láthattunk, remélem, érdekes döntéseket hoztunk" - mondta. A rövidfilmek mezőnyében a portugál Joao Salaviza munkája, a Rafa kapta az Arany medvét, a japán Vada Acusi műve, a Gerehto Rabitto (Great Rabbit) pedig a zsűri különdíját, Ezüst Medvét.

A Generation Kplus nevű szekcióból érkezett a legjobb elsőfilmes munka, amely a Kauwboy című lett Boudewijn Koole holland rendezőtől. Dieter Kosslick fesztiváligazgató a seregszemle legjobb pillanatai között említette az életműdíjjal - Arany Medvével - kitüntetett Meryl Streep látogatását. Sok film foglalkozott politikai kérdésekkel - hangzott el. Kosslick külön kitért az arab tavaszt bemutató művekre.

Az idei Berlinale minden bizonnyal rekord nézőszámmal zárul vasárnap, félidőben 250 ezer látogatót jegyeztek. A seregszemle utolsó napja hagyományosan a közönségé. A fesztivál vendégei között volt Angelina Jolie, Christian Bale, Steven Soderbergh, Sáhruh Khán, Michael Fassbender, Antonio Banderas, Salma Hayek, Mads Mikkelsen és Billy Bob Thornton is.

20:26 - Olasz filmé az Arany Medve, német a legjobb rendező

Olasz film, a Cesare deve morire című alkotás kapta a legjobb filmnek járó Arany Medvét a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén szombaton, a legjobb rendező a német Christian Petzold lett, a színésznők között a kongói Rachel Mwana, a színészek mezőnyében Mikkel Bo Farsgaard diadalmaskodott.

A Cesare deve morire (Caesarnak meg kell halnia) rendezője Vittorio és Paolo Taviani. A fivérek úgy fogalmaztak, nem számítottak arra, hogy filmjük ekkora sikert arat és eléri a nagyközönséget. A film Shakespeare Julius Caesar című darabjának modernkori feldolgozása egy olasz börtönben raboskodó foglyok és egykori rabok főszereplésével.

20:14 - A zsűri nagydíjával tüntették ki Fliegauf filmjét

A zsűri nagydíjával, Ezüst Medvével tüntették ki Fliegauf Bence Csak a szél című alkotását a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén szombaton.

Berlinale - Fliegauf Bence filmje kapta az Ezüst Medve-díjat
A rendező a díjat átvéve úgy fogalmazott, fantasztikus embereket ismerhetett meg a film forgatásán. "Nemcsak a stábra, hanem a munkánkat segítő segítő emberekre, például a szociális munkásokra is gondolok" - mondta a Berlinale Palast színpadán.

"Meg akarom ragadni ezt az alkalmat, hogy a díj révén az ő munkájuk is nagyobb támogatást kapjon" - fűzte hozzá. A film a 2008-2009-es magyarországi romagyilkosságok hatására született amatőr színészekkel, és szombaton már elnyerte a fesztiválon két független zsűri díját is.

19:05 - Tarr Béla: a magyar film sokszínű és életerős

A magyar film sokszínű és életerős - mondta Tarr Béla szombaton a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale) a produceri közreműködésével készült Magyarország 2011 című alkotás bemutatóján. A mű 11 magyar filmrendező egy-egy rövidfilmjéből áll és a Berlinale rövidfilmes szekciójához kapcsolódva, versenyen kívül mutatták be.

A Berlinale szervezői a vetítést pódiumbeszélgetéssel kapcsolták össze, hogy legyen alkalom - az esemény hivatalos ismertetője szerint - "az aktuális magyarországi válsághelyzet" áttekintésére Tarr Bélával és Fliegauf Bencével, az egyik alkotóval. Tarr - aki a Torinói ló című filmjével 2011-ben elnyerte a Berlinale zsűrijének nagydíját - a vetítés előtt az alkotásról szólva hangsúlyozta: a Magyarország 2011 "nem film", hanem "személyes reakciók antológiája" a 2011-es évről.

Hozzátette: a költségvetés nélkül, nulla forintból született alkotások elkeseredés és bánat hatására készültek, hiszen amikor a rendezők hozzáláttak a munkához, a magyar filmiparban már másfél éve "senki sem tudott dolgozni".

Ezt a helyzetet a Jeles András, Kocsis Ágnes, Török Ferenc, Szabó Simon, Mészáros Márta, Forgács Péter, Siroki László, Pálfi György, Fliegauf Bence, Salamon András és Jancsó Miklós kisfilmjeiből készült alkotásban talán Pálfi György 6 perces, Nincs film című munkája mutatta be a legnagyobb egyértelműséggel; a mű egy képzeletbeli film főcíméből és vége főcíméből áll.

A filmben számos "híresség" szerepel, kaszkadőrként például Baradlay Richárd, aki Jókai A kőszívű ember fiai című regényéből ismert, és az alkotást olyan "partnerek" támogatták, mint például a "Dolly Sound System". A rendezvényen - amelyen bő 150-200, többnyire fiatal érdeklődő volt jelen a Haus der Berliner Festspiele nagytermében - a vetítés után Tarr Béla egyebek között kifejtette: "vagy otthon ülünk és sírunk, vagy csinálunk valamit". Az általa összeállított filmrendezői csoport tagjai - akik, mint mondta "a magyar film letéteményesei" - ez utóbbi mellett határoztak. Mindenki szabadon dönthetett, hogy miről forgat, a terveket nem kellett a munkát producerként összefogó Tarr elé terjeszteni és a többi rendezőt sem kellett bevonni. Fliegauf Bence hozzátette: Tarr "ellenállhatatlan kéréssel" fordult hozzá, hiszen "tényleg az van, hogyha az embert felhívja Béla, elmondja, hogy mit kell csinálni, és akkor nincs más választás, csinálni kell".

Az úgynevezett omnibuszfilm - a közös témát feldolgozó, több rendező közös munkájaként megszülető film - műfajában kísérleteztek, azt próbálták ki, hogyan lehet úgy készíteni ilyen alkotást, hogy "nem tudja senki, mit csinál a másik". Tarr Béla hangsúlyozta: a Magyarország 2011 "nem politikai akciónak készült", hanem művészeti alkotás, a művészet pedig egészen más nyelven beszél, mint a politika. "Az a legnagyobb tragédiája a művészetnek, amikor a politika fogságába esik" - fejtette ki, hozzátéve, hogy a legutóbbi magyar filmszemle is egyebek mellett azért volt "a legjobb hangulatú fesztivál a magyar fesztiválok történetében", mert még "a környékén sem" voltak politikusok és üzletemberek.

A filmszemle - amelyet az ugyancsak Tarr vezetésével működő Magyar Filmművészek Szövetsége szervezett - a Berlinben bemutatott alkotáshoz hasonlóan azt mutatja meg, hogy a magyar film "erős, sokszínű, élő, és van méltósága", hiszen pénz nélkül is képes műveket és olyan rendezvényeket létrehozni, amelyek összehozzák az alkotókat és a közönséget. Kérdésre válaszolva elmondta: a 2010 óta kialakult új filmfinanszírozási rendszer egyebek mellett azért nem megfelelő, mert "tönkretette az önkormányzatiságot", számos filmes műfajt "a televízióba kényszerített".

14:05 - Két díjat is kapott Fliegauf filmje a független zsűriktől

A film békedíjat és az Amnesty International jogvédő szervezet díját is elnyerte Fliegauf Bence Csak a szél című alkotása a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a Berlinalén szombaton. A Peace Film Prize egy ötezer euróval járó elismerés, amelyről egy kilenctagú zsűri döntött.

A testület tagjai a rangos filmfesztivál összes szekcióját "szemlézték", több tucatnyi alkotásból választották ki Fliegauf Bence játékfilmjét, amely a Berlinale versenyprogramjában szerepel.

A díj mellé járó ötezer eurót a Peace Film Award Initiative, valamint a Heinrich Böll Alapítvány és a nukleáris háború elkerülését szorgalmazó nemzetközi fizikus társaság (Internatonal Physicians for The Prevention of Nuclear War - IPPNW) adja. A 2008-2009-es magyarországi romagyilkosságok hatására született játékfilm elnyerte az Amnesty International emberi jogi csoport német szervezetének díját is. Ezt az elismerést 2005-ben osztották ki először a Berlinalén, azóta más jelentős filmfesztiválokon is átadják, és a békedíjhoz hasonlóan ötezer euróval jár.

A háromtagú zsűri - soraiban Birgit Minichmayr osztrák színésznővel, a Gnade című nagy sikerű német versenyfilm főszereplőjével - a versenyprogramban, a Panorama, a Forum, illetve a Generation nevű szekciókban szereplő alkotások közül választotta ki az általa legjobbnak ítélt művet. A díj célja, hogy általa nagyobb figyelem irányuljon az emberi jogok ügyére és bátorítsa a filmművészeket, hogy foglalkozzanak ezzel a területtel.

A Berlinale hivatalos díjairól - a legjobb filmnek járó Arany Medvéről, valamint az Ezüst Medvékről - a Mike Leigh brit rendező vezette nemzetközi zsűri dönt. A Csak a szél című magyar-német-francia koprodukciót a kritikusok az esélyesek között emlegették a szombat esti díjátadót megelőző latolgatásaikban. Fliegauf Bence filmjét "kemény és kompromisszumok nélküli" alkotásként jellemezték a lapok, amelyek kiemelték a magyar rendező munkájának minimalista stílusát, amely a film képi világa mellett a zenéjében is tetten érhető. A Csak a szél amatőr szereplőkkel készült, egy roma család - egy végül tragédiába torkolló - napját meséli el. A film producerei Mécs Mónika és Muhi András, nemzetközi forgalmazója a The Match Factory.

Olvasóink írták

  • 13. vonLichthofen 2012. február 23. 06:05
    „Batistuta, a "művész " nagyon is körültekintően választotta meg a témáját.
    Ma amikor majd minden nemzetbe mesterségesen beoltották a bűnösség és a bűntudat érzését - kivált a németekbe - akkor nagyon kevés szellemi befektetéssel mindenféle medve -dijat lehet nyerni náluk. Csak az kell, hogy a " mű " erre a bűnösségi érzésre hivatkozzon és máris nyert ügye van medvetekintetben.
    Egyébként is, hogy lehet az, hogy még néhány év után sincs itélet a romagyilkosságok ügyében?
    Ez a film-dij is bizvást odasorolható a Kertész imre /szintén egy kedvenc németországban/ u.n. művei mellé.
    Addig amig egy "alkotás" pocskondiázza a magyarokat, addig nem kell a németeknek a saját valós bűneikre gondolni.”
  • 12. háté 2012. február 20. 22:24
    „Egytől nagyon tartok! - ez a teóriára, képzeletre született film sikere, nehogy újabb és újabb ökörségeket hozzon elő! Elegem van a bemondásra készült "dokumentumként" eladott hazugságtól, mások is így kezdték.
    Végül még túlélési támogatást kapnak a film után.”
  • 11. Batistuta 2012. február 20. 00:09
    „szerintem Te a saját szövegeidet sem érted, gonzo:-) egyébként a minőségét (mi is az???) sem kérdőjelezheted meg! Fliegauf Bence filmet készített. Ennyi. Ezt sem nem hazája érdekében, sem nem ellenében tette. Művész. Érted? Mások a motivációi.”
  • 10. gonzo 2012. február 19. 19:42
    „Batistuta,értő olvasás?Segítek.Nem kérdőjeleztem meg.A milyenségére kérdeztem rá.Arra,hogy milyen magyar az,aki nem látja,hogy mit művelnek egyesek a hazája "érdekében"?
    Fröcsögő válaszoddal csak magad minősítetted.”
  • 9. Batistuta 2012. február 19. 18:12
    „Milyen alapon veszed magadnak a bátorságot, hogy megkérdőjelezd a magyarságomat, gonzo??? Ki vagy Te? ha rajtad múlik, lezárod a határokat és megposhadsz magadban. Hajrá!”
  • 8. háté 2012. február 19. 12:29
    „Szégyen!
    150 milliót egy hazugságra, a lejáratásunkra! - ha nem a kisállatokat /ugró, mászó/ tenyésztő élőlényekről szólna, ez a hír a honlapon nem is létezne.
    Pl: magyarok átverése, rabszolgasorsra juttatása kufárok részéről!”
  • 7. gonzo 2012. február 19. 12:04
    „Még mielőtt valaki esetleg félreért:maximálisan elítélem a gyilkosokat,főleg azért mert aljas,gyáva,beszari módon öltek,ráadásul ha lehet hinni a híreknek,nagyjából senkiknek nem ártó(ez nem biztos),de mindenképp nyomorgó szerencsétleneket,gyerekeket,nőket támadtak meg.Terepjárókban feszítő valódi bűnözőknek nem volt merszük nekimenni,megérdemlik a sorsukat,gyáva banda.Idióták.Ha kilőnek pár igazi cigány gengsztert,most nemzeti hősök minimum.Így szánalmas aljas gyilkosok.
    De ez csak egy nagyon kis szelete a tortának.A cigányok által napi szinten terrorizált magyarok,na az már egy nagyobb falat.De azzal nem lehet nagydíjat nyerni.”
  • 6. mekkmester 2012. február 19. 10:35
    „témája: cigánygyilkosságok Magyarországon... hát persze, hogy kitüntetik! miaz hogy, nagyon is!!!
    2. vonLichthofen - maximálisan egyetértek Veled!!!
    Fliegauf... szép név”
  • 5. gonzo 2012. február 19. 10:32
    „Batistuta nem érted,vagy csak nem akarod érteni?
    Abból van elegünk sokunknak,hogy a művész urak telefröcsögik Európát és a világot azzal,hogy ezeket a szegényromákokat itt halomra ölik,üldözik,tiszta terror az életük.És a világ el is hiszi ezt a szemétséget.
    Miközben pont a szegény magyarok élete terror és üldöztetés az ország bizonyos részein.A naponta megalázottakról,kiraboltakról,vagy csak leköpdösöttekről persze senki newm készít nagydíjas,államilag támogatott filmet.
    Téged nem zavar kicsit sem,hogy a művész urak lejáratják a hazádat külföldön?Ráadásul állami pénzen?
    A kettős mérce sem zavar?
    Hát miféle magyar vagy te?”
  • 4. Tündenéne 2012. február 19. 08:25
    „A Benedek nem volt elég jó név?”
  • 3. Batistuta 2012. február 19. 08:12
    „#vonLichthofen, advocatusdiaboli! Önök nyilván a nemzeti együttműködés rendszerének lelkes éljenzői! Szégyen, amit leírtak!!! Büszke vagyok arra, hogy egymást követő évben kapott Ezüst Medvét magyar rendező. Ha Önök szerint nem elég magyarok az érintettek, gondolkodjanak el: milyen alapon döntenek erről? Jó lenne tudomásul venni, hogy a politika és a művészet nem egy és ugyanaz! Ha egyébként nem tetszik a filmnek már a témája sem, egész egyszerűen nem kell megnézni. Ennyi! Az Önök által felvetett témákról meg csinálhat más filmet, ha akar.”
  • 2. vonLichthofen 2012. február 18. 16:44
    „Mit nyerne az a film ami a barbár módon lemészárolt tanyasi/falusi öreg magyarok tragédiájáról szólna?
    Vagy a rutinszerűen gyilkolt Palesztinokét?”
  • 1. advocatusdiaboli 2012. február 18. 14:43
    „Emberek éheznek és fagynak meg, miközben a magyar állam 150 millió forinttal támogatja Fingauf csapnivaló filmjét, amelyre a kutya sem volt kíváncsi a mozikban, ráadásul azoknak az adófizetőknek a pénzéből, akiket non-stop fasisztáznak, náciznak a filmben.

    Abszurdisztán...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fekete hatalom a divatban? - Vita az Elle cikkéről

Hetek óta zajlik a vita a tekintélyes francia női hetilap, az Elle egyik cikke körül. Tovább olvasom