Kisalföld logö

2017. 09. 19. kedd - Vilhelmina 12°C | 17°C Még több cikk.

Az első számú célpont - avagy miért gyilkolnak amerikai elnököket?

Fél évszázaddal John F. Kennedy meggyilkolása után a mai napig újabb és újabb összeesküvés-elméletek látnak napvilágot arról, miért is kellett meghalnia 1963. november 22-én az Egyesült Államok 35. elnökének. Hegedűs Péter győri kutató-történész erre is választ ad Az első számú célpont, avagy miért gyilkolunk amerikai elnököket? című könyvében, amely hamarosan az amerikai könyvpiacra kerül.
– Hogyan kerül egy győri történész könyve az amerikai könyvpiacra?
– Miután megírtam a könyvet, felhívtam Azurák Csaba újságírót, hogy régi ismeretségünk révén ajánljon valakit, aki segít kiadni. Tőle kaptam meg Tarjányi Péter, az ismert bűnügyi szakértő címét, akinek jelent már meg külföldön írása. Ő elolvasta, és nagyon tetszett neki a könyv. Lektoráltatta Végh József klinikai szakpszichológussal, és lefordíttatta angolra is. Jó apropó volt hozzá a Kennedy-gyilkosság 50. évfordulója is. Innen már ment minden a maga útján, csak a magyar kiadás akadozik a kiadó komolytalan ajánlata miatt.

– Mit látott meg az amerikai kiadó a könyvében?
– A könyv attól egyedülálló, hogy a világon ez az első, amely az összes felkutatható merényletet és merényletkísérletet ismerteti, amelyet az amerikai elnökök ellen elkövettek vagy elterveztek. Ezen túl azt is vizsgáltam, hogy kit mi vezet ahhoz, hogy fegyvert fogjon az Egyesült Államok első emberére, milyen lényeges és meghatározó hasonlóságok fedezhetők fel a merénylők között – családi háttér, személyiségjegyek stb. Az utolsó fejezetekben ezeket elemzem, ezért az FBI magyarországi szakemberei is érdeklődtek a könyv iránt.

Hegedűs Péter győri kutató-történész. Fotó: H. Baranyai Edina
Hegedűs Péter győri kutató-történész. Fotó: H. Baranyai Edina

– Milyen olvasói csoportot célzott meg?
– Jellegénél fogva leginkább a férfiakat, a bűnügyi és pszichológiai szakembereket érdekelheti a téma, de a krimi mindig is népszerű marad kortól és nemtől függetlenül.

– Megtudjuk a könyvből, hogy miért gyilkolunk amerikai elnököket?
– Azt tudjuk meg a könyvből, hogy mik a visszatérő jellemvonások ezeknél a merénylőknél. Úgymint a csonka családban való felcseperedés, iskola- és munkakerülés, társadalmi kitaszítottság, megalázottság, átlagosnál magasabb intelligencia...

– Statisztikailag az amerikai elnökök nagyobb merényletveszélynek vannak kitéve, mint más nemzeteknél?
– Jelentőségüknél fogva valóban nagyobb veszély fenyegeti az amerikai elnököket, mint például a dánokét, de ebből is látszik, hogy a merénylők haragja nem a személyük, hanem a „hivataluk" ellen irányul. Ők csak fel akarják hívni magukra a világ figyelmét, és ha csak egyetlen pillanatra is, de ki akarnak lépni a szürke zónából. Azt akarják, hogy beszéljenek róluk, hogy észrevegyék őket.

– Miért hozza még mindig lázba a világot a Kennedy-gyilkosság?
– Ennek alapvetően két oka van: az egyik, hogy a világ legbefolyásosabb emberéről van szó – éppúgy, mint annak idején Julius Caesar –, a másik, hogy rengeteg titokzatosság lengi körül az esetet. Ráadásul a bűnügyről szóló jelentést 75 évre titkosították, ami csak olaj a tűzre az összeesküvés-elméleteket gyártók szemében.

– Mi az, amit biztosan tudunk a gyilkosságról?
– Amit biztosan tudunk, hogy gyilkosság történt. A viccet félretéve, elég sok bizonyíték van arra, hogy Oswald valóban lőtt, de abban már én sem vagyok teljesen biztos, hogy egyedül cselekedett, és abban sem, hogy ő adta le a halálos lövést.

– Mi az, amit sose fogunk megtudni?
– Bármi, bármikor előkerülhet, akár egy rejtőzködő Oswald-levél, hogy miért, esetleg kinek a megbízásából tette. A történész kedvenc mondása is lehetne a „Soha ne mondd, hogy soha!".

Ötven évvel ezelőtt, 1963. november 22-én a világ hírműsorai megrázó képeket sugároztak John F. Kennedy tragikus haláláról. 12.30-kor éppen az Elm Streetre hajtottak rá, ám mielőtt beértek volna egy v
Ötven évvel ezelőtt, 1963. november 22-én a világ hírműsorai megrázó képeket sugároztak John F. Kennedy tragikus haláláról. 12.30-kor éppen az Elm Streetre hajtottak rá, ám mielőtt beértek volna egy viadukt alá, egy lövés dörrent. Az elnök a torkához kapott, de a következő pillanatban újabb találat érte. A legközelebbi kórházban azonnali műtétet hajtottak végre rajta, de ezekkel a sérülésekkel esélye sem volt a túlélésre.

– Létezik a Kennedy-átok?
– Ha úgy érti, hogy a Kennedyekkel mindig történik valami, akár lehetne is, hiszen JFK bátyja lezuhant a háborúban, az egyik öccsét lelőtték, a másik halálos balesetet okozott, a fia szintén lezuhant a magánrepülőjén, de hát nagy a család... És akkor létezhetne például Gandhi-átok is, hiszen meggyilkolták Mahatma Gandhit, Indira Gandhit és a fiát, Radzsiv Gandhit is. Én nem hiszek az átkokban, bár elég nehezen halad ez a könyvkiadás.
– Mi volt a legabszurdabb összeesküvés-elmélet, amit a gyilkosságról hallott?
– Huh, elég sok képtelen verziót hallottam már, de talán az vezeti a listát, hogy a saját öccse lövette le, hogy a helyébe léphessen. Elvégre már nem a római császárok korában élünk.

– Sírját szerdán közösen koszorúzta meg az Obama és a Clinton család. Ennek mi a politikai üzenete?
– Nem hiszem, hogy ennek a gesztusnak különösebb politikai üzenete lenne, hacsak az nem, hogy mindannyian a demokraták közül kerültek ki. Talán szerencsésebb lett volna, ha az összes volt elnök családja ott van a ceremónián.

Az első gyilkossági kísérletet magyar kivándorló fia követte el

Aki nem tudta megölni

Nem a halálos merénylet volt az egyetlen kísérlet az Egyesült Államok elnökének meggyilkolására.

Richard Paul Pavlick még az indián háborúk alkonyán, 1887-ben látta meg a napvilágot az Egyesült Államok keleti partvidékén. Édesapja Magyarországról vándorolt ki Amerikába még az első nagy gazdasági válság idején.

A postás mindig kétszer csenget
Pavlick hét évtizeden át élte a hétköznapi emberek életét, és végül postai kézbesítőként ment nyugdíjba. Mogorva, kötekedő természete miatt nem nagyon akadtak barátai, de sűrűn látogatta a jobboldali politikai nagygyűléseket, ahol szenvedélyesen kritizálta a kormány bevándorlási politikáját.
Az már csak olaj volt a tűzre, amikor az ír származású John F. Kennedy szenátor 1960-ban megnyerte az elnökválasztást. A 73 éves Pavlickot iszonyatosan dühítette, hogy egy, a szeszcsempészetből meggazdagodott bevándorló sarja akarja irányítani az Egyesült Államok politikáját. Lépten-nyomon azzal hencegett, hogy ha más nem vállalkozik a feladatra, ő maga fogja megszabadítani az amerikai nemzetet az „árulótól". És Pavlick igazán elszánt volt.

Ha a hegy nem megy Mohamedhez…
Először is eladta minden vagyontárgyát, majd a megtakarított pénzen vásárolt egy furgont, valamint egy házilag elkészíthető pokolgéphez szükséges néhány kelléket: dinamitrudakat, gyújtószerkezetet, gyutacsokat és néhány kanna benzint. Azt tervezte, hogy a robbanóanyaggal megpakolja az autó csomagtartóját, majd egy adandó alkalommal belehajt az elnököt szállító limuzinba, és felrobbantja a pokoli szerkezetet. Amikor megtudta, hogy Kennedy december elején Floridába indul pihenni a családjával, rögtön odautazott.
A következő napokban Pavlick csak a megfelelő alkalomra várt, de ekkor már a titkosszolgálat is a nyomában járt. Az öregúr ugyanis feladott egy képeslapot a lakóhelyére, amelyet szerencsére egyik volt munkatársa el is olvasott. Az üzenetben az állt, hogy írója hamarosan egy jelentős tettel hallat majd magáról. A férfi jól tudta, hogy Pavlick mennyire gyűlöli az elnököt, ezért szólt a rendőröknek, ők pedig értesítették a titkosszolgálatot. Azonnal körözést adtak ki a hóbortos nyugdíjas furgonjának rendszámára.

Sok hűhó semmiért
A merénylő december 15-én betért egy baptista templomba. Amikor visszafelé tartott a motelbe, ahol megszállt, egy helyi rendőr gyorshajtás miatt megállította, és igazoltatta. Átkutatta a furgonját is, ahol megtalálta a csomagtartóban a pokolgépet, amelyet egy, a műszerfal alá szerelt kapcsolóval lehetett volna működésbe hozni. A rendőr azonnal erősítést hívott, és őrizetbe vették a sofőrt, aki semmit sem tagadott. Vallomásában azt állította, hogy azért gyűlölte annyira Kennedyt, mert pénzen vásárolta meg az elnökséget, ráadásul szégyent hozott az amerikai zászlóra.

Bírósági tárgyalásán Pavlick ügyvédje azzal védekezett, hogy védence képtelen megkülönböztetni a jót a rossztól. A vádlottat hajlott korára való tekintettel felmentették az összes vádpont alól, ám a bíró kényszergyógykezelésre ítélte.

Hegedűs Péter




hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Óriásbébit szült egy kínai anya

A baba születésekor közel hat kilót nyomott, súlyáért a kismama táplálkozását okolták. Egyelőre nem… Tovább olvasom