Kisalföld logö

2017. 09. 20. szerda - Friderika 12°C | 14°C Még több cikk.

Álláspiaci kitekintés: egy pályakezdő rémálmai

Az álláskeresés kemény menet. Különösen pályakezdőként. Átlagos lány, átlagos képességekkel, nyelvismerettel. Kiábrándító, olyan kiábrándító, mert ilyenkor még alanyunk tele van illúziókkal. Persze én nem állítom, hogy a megfelelő állás megtalálása reménytelen, csak át kell esnünk a kezdet buktatóin.
Én is csak egy átlagos lány voltam. Tele álmokkal és tervekkel. Aztán belekerültem az élet legnagyobb csapdájába: álláskereső lettem.
Átlagos lány, átlagos képeségekkel, egy nyelv kommunikációs szintű ismerete, érettségi plusz egy felsőfokú szakképzettség. A szakmájában ugyan telített a piac, de sok minden belefér talán, van esélye.

Hol is próbálkozzon? Először is természetesen az interneten, hiszen mostanában sok cég hirdet állásokat ott. Sajnos a legtöbb internetes portálon csupán olyan munka van, amihez egy átlagos ember kevés. A divatos nyelvek tehát az angol, a német és világnyelvi társai, mára elavultak, helyettük sokkal szívesebben fogadják a horvátul, lengyelül, és szlovákul tudókat. Ahol nem nyelvi problémába ütközünk, ott az a kitétel buktatja meg az álláskeresésünket, hogy az állások nagy részéhez 3-5 év gyakorlat szükséges, de hát ugye pályakezdőként ezt sem kapjuk az üzletekben.

Kérdem én, honnan legyen valakinek szakmai tapasztalata, ha nem tud elindulni sehonnan? Az elvállalható állások nagy része telemarketing, ingatlanközvetítés, valamint adminisztrációs munka.

A telemarketing az emberek nagy részénél eleve kizárva, hiszen a túlnyomó többség nem sokáig bírja idegekkel, ha napi 6 órában szidják őt és a legtöbb felmenőjét.

Az ingatlanközvetítés első gondolatra jó, csak a legtöbb ilyen állás nem ad fix keresetet, valamint a cégen belül dolgozó emberek is egymás ellen dolgoznak.

Az adminisztrációs munka jól hangzik.

Számtalan adminisztratív, valamint asszisztensi munkakörre beadott pályázatom után az a tapasztalat, hogy ilyeneket pusztán egy gyógylámpáiról közismert cég hirdet, és az asszisztensi pozíció nem más, mint a tanuló értékesítő. A fent említett cég engem öt különbözően megfogalmazott, más-más portálon feladott hirdetéssel palizott be, és mindről kiderült, hogy csupán kezdő értékesítőket keresnek.

Természetesen egy-két hónap eltelte után az ember lejjebb adja az álmait, és a „mindegy milyen, csak pénzt kapjak érte" felkiáltással keres állást. Természetesen így már mindenkinek nagyobb esélye van, de azért történnek itt is túlkapások, pl. a mosogatói álláshoz szükséges fényképes önéletrajz. Hogy itt se menjen egyszerűen, természetesen itt is belefuthatunk kamu, illetve átverős hirdetésekbe. Marketing osztály munkatársaiként pl. napi 8 órában kellett volna kuponokat árulnom az utcán, valamint megesett, hogy egy meghirdetett állásra már a meghirdetéskor volt ember, és ezt kendőzetlenül el is árulták nekem.

A sok csapda álláshirdetés után, természetesen az ember lelkére nehezednek azok az elutasítások is amelynél nem a tényezők, hanem pusztán a szerencse játszott közbe. Már természetesen ahol vannak olyan szívélyesek és válaszolnak, mert bizony a legtöbb cégnél nem szokás válaszolni a beküldött jelentkezésre. Természetesen rossz érzés az elutasítás, de még rosszabb érzés, mikor él benned a remény, hogy talán még nem döntöttek a jelentkezésem sorsáról, holott nagy valószínűséggel az önéletrajz már rég a kukában pihen.

Vannak az álláskeresésnek alternatív megoldásai is, legalábbis a fejünkben léteznek, ám mikor elkezdjük megvalósítani őket, rájövünk, hogy ezek ellen már rég felvérteződtek a cégek.

Van ugyebár, hogy besétálunk a kiválasztott céghez, és megmondjuk, hogy itt szeretnénk dolgozni. Próbálkoztam ezzel, is, de sajnos a legtöbb esetben túl sem jutsz a portán, nem hogy valaki olyannal tudj beszélni, akinek tényleg hatáskörében áll ilyen dolgokról dönteni. Ahol meg mégis, ott csak azt a választ kapod, hogy figyelje az internetes portálokat, mert ha állásuk van x-en vagy y-on hirdetjük meg. Telefonszámot rendszeresen nem találni alternatívaként az álláshirdetésekben, valamint legtöbbször a cég neve sincs feltüntetve, hogy netán utána tudjunk nyomozni és valami hatásossal előrébb kerülni az általunk betölteni kívánt pozícióhoz.

Hónapok után, minden illúzió és remény nélkül azért találni olyat, amivel az ember leadott igényei kiegyeznek. Ahol nem kell tudni fejen állva énekelni, miközben 3 nyelven beszélsz, és óhéberül imádkozol, ahová megfelelsz úgy, ahogy vagy, és a munka is korrekt.

Summa summarum, egy átlagos képességekkel rendelkező embernek pályakezdőként szinte lehetetlen az elhelyezkedés. A munkaerőpiac telítettsége miatt a különleges képességek kerülnek előtérbe, valamint a kétkezi munkások keresnek jól, amivel nincs is semmi baj, csak mi álmodozók veszítjük el az illúzióinkat.

Olvasóink írták

  • 9. Ninetta 2009. december 03. 14:22
    „6-nak igaza van! Szakmát kéne szerezniük a mai fiataloknak, aztán az alatt gyakorlatot is szereznének, aztán lenne mit csinálni! Szakma, emberek, szakma! És azt sem lehet félvállról venni, mert egy villanyszerelőt pl. elég hamar minősít az, ha megb..sza az áram!”
  • 8. Agent 2009. december 03. 13:37
    „"Átlagos lány, átlagos képességekkel"
    ez elég lehet TALÁN amikor a munkaerőpiaci helyzet is "átlagos", namármost ettől meglehetősen messze vagyunk.”
  • 7. kefefejű 2009. december 03. 13:24
    „5re:
    "...nem akarok elmenni ennyi papirral" Talán ha nem lenne annyira büdös a kétkezi munka... A siránkozás egyszerűbb. Diploma, nyelvvizsga, számítógép. 30 éve ez még jelentett valamit. Ma már minden hülye rendelkezik ezekkel.”
  • 6. kefefejű 2009. december 03. 13:22
    „Átlagos pályakezdő = semmihezt nem értő, elavult (alap)elméleti tudással és nulla gyakorlati érzékkel rendelkező, sok haszontalan végzettséget összeszedő fiatal.
    "A divatos nyelvek tehát az angol, a német és világnyelvi társai, mára elavultak" Hát igen. Azt kellene tanulni amire VALÓBAN igény van. És ez nem csak a nyelvekre vonatkozik. Az egyetemek-főiskolák ezerszámra ontják azokat a végzett "diplomásokat" akikre az ég világon semmi szükség nincs. És rengeteg pénzbe kerül a tanításuk. Meg utána az eltartásuk is...
    Kőműves, villanyszerelő, autószerelő, szakács, stb. Ezek mind hiányszakmák. SZAKMÁK, amikhez nem elég egy díszes diploma. Csak hát nálunk ugye mindenki dolgoztatni szeretne, dolgozni meg senki sem. Tapasztalat.
    De azt gondolom, hogy abba még egyetlen frissdiplomás sem halt bele, ha nem rögtön felsővezető lesz, hanem mondjuk alulról kezdi a ranglétrát. Bár ebben egy kicsit jobban el lehet fáradni, mint az egésznapos semmittevésben...”
  • 5. Esther 2009. december 03. 12:57
    „Hat en is 22eves palyakezdö vagyok, egyetemi diplomaval, ket nyelvvizsgaval,szamitogepes vizsgaval. Ausztriaban lakom. es itt nemcsak az a problema hogy palyakezdö, hanem hogy nem igazi osztrak.pedig addig ra sem jönnek, hogy nem vagyok osztrak mig meg nem mondom,mert eleg jol beszelek.mosogatonak,meg takaritonak vagy "zimmermädchen"-nek nem akarok elmenni ennyi papirral. en meg a naiv almodozo vagyok:)lehet kesöbb en is lejjebb adom:)sok sikert addig is a többi allaskeresönek:)”
  • 4. ZenGesner 2009. december 03. 10:41
    „Nekem az a "kedvencem", amikor megkérdezik a pályakezdőt, van e gyakorlata. Erre én meg azt szoktam mondani, hogy nincs, mert gyakorlat nélkül sehova sem vesznek fel. A legtöbb munkáltató ezután csak hümmögni szokott. Vagy mellébeszélnek.”
  • 3. Agent 2009. december 03. 08:08
    „1. mégis élsz nem?
    Nekem enyhén szólva túlzott a "nem" és a "nincs" szavak száma a cikkben, elhiszem, hogy nem könnyű, de akkor sem így kell hozzáállni.
    "A divatos nyelvek tehát az angol, a német és világnyelvi társai, mára elavultak" ez így marhaság, inkább mondanám azt, hogy követelmény a két nyelv ismerete (ami nem nyelvvizsgapapírt jelent, hanem azt, hogy szóban/írásban megfelelőt tud nyújtani a jelentkező), ezek közül az egyik mindenképpen az angol.
    Azt pedig el kell fogadni, hogy piacképtelen/telített piacú szakma/végzettség esetén vagy meg kell tanulni mást, vagy pedig teljesen alap szintről kell elkezdeni felfelé kapaszkodni, bizony kétkezi munkával, semmi kivetnivaló nincsen ebben.”
  • 2. gall 2009. december 03. 07:29
    „Mollly,hogy milyen igazad van!”
  • 1. Molly 2009. december 03. 06:21
    „Drágám!Nem csak pályakezdő nem tud elhelyezkedni,de egy 40-és 50-év közötti sem.
    Főleg úgy,hogy van egy nyolc éves gyermeke és még nem lehet egyedül hagyni a lakásban.Mondjuk ha délutános és éjszakai munkára osztanának be.De szeret az illető dolgozni és még azt a lehetőséget sem kapja meg,hogy segítségére legyen a munkahely és dolgozhasson az az Anyuka.
    Arról nem is beszélve,hogy az az 55-éves férfi sem tud elhelyezkedni akinek bizony nincsenek kötöttségei .
    Mindenhol falakba ütközik,vagy majd visszahívják amiből persze semmi sem lesz.
    Van egy fiú is az ismerőseim közt aki a 26-évével sem tud elhelyezkedni.Amikor felvették az Audiba próba után elbocsájtották.Pedig ha van munkahelye ezerrel dolgozik.
    Na meg a kétkezi munka bére ne azt hidd kedves,hogy olyan sok.A nyolc órás munkámra kaptam nettó 83-ezret.
    Szerinted ebből meg lehet élni?
    Mert szerintem nem.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csokimikulás kóstoló: Túlesni a télapókon

A véleményünk egy év alatt se változott, csokimikulást csak ellenségünknek adjunk december 6-án. Tovább olvasom