Kisalföld logö

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 18°C | 25°C Még több cikk.

A régésztudomány győri apostola 120 éve halt meg

Rómer Flóris régész, művészettörténész, akadémikus, a magyar régiségtudomány alapítója százhúsz éve, 1889. március 18-án halt meg.
Pozsonyban, német anyanyelvű családba született 1815. április 12-én. Szülővárosán kívül Tatán és Trencsénben tanult, így a szlovák és a magyar nyelvet is elsajátította. 1830-ban belépett a Benedek-rendbe, ahol tanulótársa Ipolyi Arnold, a régi magyar hitvilág rendezője volt. 1838-ban részt vett Tihanyban a Pisky-kódex megjelentetésének előkészületeiben, a következő évben pappá és bölcsészdoktorrá avatták.

Győrben, majd 1845-től Pozsonyban tanított magyart és latint, később fizikát és természetrajzot. Szülővárosában jelentek meg első tudományos közleményei, amelyekkel hírnevet szerzett magának, sőt egy ideig József főherceg nevelője volt. Az 1848-as forradalomban nemzetőr, később utász lett, bátorságának köszönhetően a harcok során közlegényből századossá léptették elő. Rómer nevét is Rómaira magyarosította és tanítványait példájának követésére, harcra buzdította. Mindezekért a szabadságharc leverése után nyolcévi vasban letöltendő büntetésre ítélték, közkegyelemmel 1854-ben szabadult börtönéből.

Rendje vezeklésül Bakonybélbe küldte tanítani, csak 1857-ben térhetett vissza a győri rendházba, ahol a helyi közlönyben közreadta tervszerű gyűjteményfejlesztési koncepcióját. 1859-ben jelent meg összegyűjtött jegyzeteiből nevezetes Bakony-monográfiája, amelyet egy év múlva önálló kötetben is kiadtak. Még ebben az évben a győri bencés gimnázium régiségtárából létrehozott első múzeum őre lett. 1860-ban a papi szemináriumegyházi-archeológiai tanszékének vezetője lett, 1861-ben megindította az ország első történelmi szakfolyóiratát.

Ugyancsak 1861-ben kivált a bencés rendből és Pestre költözött, ahol először az MTA kézirattárnoka, majd 1862-től gimnáziumi igazgató lett. 1867-ben Párizsban az ősrégészeti és embertani kongresszuson tartott előadást, ekkor kapcsolódott be a magyar régészet a nemzetközi tudomány vérkeringésébe. 1868-ban egyetemi archeológia tanárrá nevezték ki, a következő évben a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának igazgatója lett. 1874-ben felmentették szerzetesi kötelékéből, áldozópap, majd jánosi apát lett. 1877-ben Nagyváradon lett kanonok, ahol újabb múzeumot alapított, és létrehozta a püspöki palota híres húszezer kötetes könyvtárát, itt dolgozott egészen haláláig.

Rómer Flóris nagytekintélyű régész volt, az ő érdeme, hogy 1876-ban Budapesten tartották az ősrégészek és antropológusok VIII. nemzetközi kongresszusát. Évekig szerkesztette az Archeológiai Közleményeket, a Magyar Történelmi Társulat alapító tagja és a műemlékvédelem kezdeményezőinek egyike volt Magyarországon. Összesen 30 önálló kötete és mintegy 450 tudományos közleménye jelent meg. Többkötetes, kiadatlan, saját rajzaival illusztrált naplója a magyar régészet, művészettörténet és műemlékvédelem értékes forrása mind a mai napig.

Emléktáblája látható az Aquincumi Múzeum falán, Budán, Nagyváradon, Veszprémben és Gödöllőn utcát neveztek el róla. Győrben szobrot állítottak tiszteletére, utcát neveztek el róla és nevét viseli egy győri cserkészcsapat is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egészben lenyelt egy kiskutyát egy kígyó - elképesztő fotók

Ez a kígyó épp most nyelt le egészben egy kiskutyát egészben, bilétástul, nyakörvestül. Tovább olvasom