Kisalföld logö

2017. 04. 25. kedd - Márk 10°C | 21°C Még több cikk.

A nők sokkal válogatósabbak, mint a férfiak?

A Parship online társkereső hálózat által megrendelt páneurópai kutatás eredményei szerint a nők sokkal nagyobb igényeket támasztanak potenciális partnereikkel szemben, mint a férfiak.

Ez utóbbiak elvárásai csak a megjelenés és a testalkat esetében nagyobbak, minden más szempontból nézve a nők sokkal válogatósabbak a férfiaknál - írja a Yahoo.

Európában a brit férfiak szerelmi elvárásai a legalacsonyabbak

A 13 európai országban lefolytatott kutatás során országonként 1000, 18 és 59 év közötti párkapcsolatban élő, illetve egyedülálló nőt és férfit kérdeztek meg arról, hogy milyen elvárásai vannak az ellenkező nemmel szemben. A felmérés során a megkérdezetteknek 32 kvalitás fontosságát kellett elhelyezni egy-egy ötfokú skálán. A válaszok alapján kiderült, hogy a nők - két szempontot kivéve - sokkal nagyobb elvárásokkal rendelkeznek az ellenkező nemmel szemben. A 32 szempont közül csak kettő, a megjelenés és a testalkat volt az, amelyekre a férfiak nagyobb hangsúlyt fektetnek, mint a nők.

Összességében a válaszadó nők körében 27 százalékkal nagyobb volt azoknak az aránya, akik magas elvárásokat támasztanak a férfiakkal szemben. Különösen jellemző ez a magasan képzett egyedülálló nőkre, akik 44 százalékkal nagyobb arányban bizonyultak válogatósabbnak az európai férfi átlaghoz képest. Ugyanakkor mindkét nemre jellemző, hogy a párkapcsolatban élők nagyobb elvárásokat támasztanak partnerükkel szemben, mint az egyedülállók. Az előbbiek körében többen sorolták fontosnak a kompromisszumkésséget, a nyitottságot és a pontosságot, de kevesebb tartották döntőnek a fizikai vonzalmat, mint a szinglik.

A kutatás adatai szerint a brit férfiak támasztják a legkevesebb elvárást partnereikkel szemben. Az olyan szempontokat, mint a képzettség, a fizetés és az erkölcsösség, csak 41 százalék minősítette döntő szempontnak. 32 százalék tartotta fontosnak, hogy a nő jól főzzön és rendben tartsa a háztartást, és 52 százalékuk várja el, hogy a nő szép legyen. Viszont 70 százalékuknak fontos a jó humor, az őszinteség, a nyitottság és az intelligencia. Bár a brit férfiak 68 százaléka fontosnak tartja a monogámiát, csak 32 százalék mondta azt, hogy a hűség döntő szempont számára. Velük szemben a brit nők 90 százaléka elvárja a partnerétől, hogy őszinte, kommunikatív és hűséges legyen. Az anyagi szempontokat nézve csak közel 20 százalékuk érzi fontosnak, hogy a férfi többet keressen, 83 százalékuk inkább az anyagi egyenlőséget részesíti előnyben. Azonban míg a nők 61 százaléka azt mondta, hogy nem randizna fukar férfival, addig az erősebbik nem képviselőinek 66 százaléka állította, hogy a spórolási képességét nagyra értékeli egy nőben. Érdekesség, hogy míg a brit nők 40, addig a brit férfiaknak csak 13 százaléka nem randevúzna munkanélküli személlyel.

A spanyol nőknek a magabiztosság, a dánoknak a nagylelkűség számít

A válaszok alapján a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a vizsgált országok körében a francia férfiak számára a legfontosabb, hogy a nő mennyire csinos. Igaz, közel ugyanilyen fontosságot tulajdonítanak annak, hogy választott vagy leendő partnerük intelligens legyen. A külső fontos az osztrák és az olasz férfiaknak is, a svédeknek viszont szinte alig számít. Míg az osztrák férfiak nagy hangsúlyt fektetnek a fizikai vonzalomra, az olaszoknak pedig nagyon számít a nő megjelenése, addig a svéd férfiakat kevéssé érdekli, hogy a nőnek milyen a ruhatára és mennyire követi a divatot. Szintén nem nagyok az elvárásai a svájci férfiaknak, például azt, hogy a nő tudjon főzni, csak a megkérdezettek fele tartotta fontosnak, viszont olyan partnert szeretnének, aki egyenlő társuk lehet az életben. Más szempontokat tartanak fontosnak a németek is. Esetükben mind a férfiak, mind a nők körében a tisztelet, az őszinteség és a pontosság a legfontosabb.

A belga nők sokkal nagyobb arányban tartják vonzónak a nagylelkűséget, mint európai társaik. A dánok az egyenlőséget, az intelligenciát és a kompromisszumkészségét emelték ki. Az írek pedig az őszinteséget és a kommunikációkészséget tartják meghatározónak. A spanyol nők sem a külső szempontok alapján mérlegelnek, körükben a legtöbben a magabiztosságot sorolták az alapvető elvárások közé. Az önbizalom ugyanakkor egyáltalán nem érdekli a norvégokat, ahogyan a pénz, a vallás és a származás sem. Ez utóbbi nem szempont a hollandok esetében sem. A vizsgált országok közül az etnikumot tekintve ők bizonyultak a legrugalmasabbnak.

A magyaroknak a külső és belső adottságok egyaránt számítanak

A TÁRKI és az Image Factory 2008 őszén megjelent közös kutatásában a fizikai adottságokkal való elégedettséget vizsgálta a magyar nők és férfiak körében. A felmérés során a kutatók kitértek arra a kérdésre is, hogy a külső megjelenés mennyiben befolyásolja a magyar férfiak és nők párválasztási döntéseit.

A válaszok alapján úgy tűnik nincsenek jelentős különbségek a két nem attitűdjei között. A férfiak és a nők körében is többségben, emellett hasonló arányban voltak azok, akik úgy vélik, hogy a párválasztás során egyformán fontosak számára a külső és a belső tulajdonságok. A férfi 67, a nők 62 százaléka válaszolt így. Ugyanakkor magasabb a nők, mint a férfiak körében azoknak az aránya, akiknek állításuk szerint csak a belső tulajdonságok számítanak: a nők több mint negyede, a férfiak ötöde érzi magára nézve igaznak ezt az állítást. Végül, a férfiak körében valamelyest többen voltak azok, akiknek elsősorban a külső számít.

A megkérdezett férfiak 13, a nők 10 százalékának fontosabb az, hogy hogyan néz ki meglévő vagy leendő partnere, mint az hogy milyen belső tulajdonságokkal rendelkezik. Az életkor előrehaladtával azonban ez a szempont veszít a jelentőségéből. Míg a húszas éveikben járó válaszadók körében 16 százalék volt azoknak az aránya, akik inkább a külső alapján ítélik meg az ellenkező nem képviselőit, addig a harmincasok körében ez az arány 13, a negyvenes és ötvenes éveikben járók körében 11, hatvanasok körében 9, a hetven év felettiek esetében pedig már csak nyolc százalék.


Az amerikai latin kisebbség nem hisz az előítélet-mentes rendőrségben

A Pew Hispanic Center kutatása szerint az Egyesült Államokban élő spanyolajkúak kevesebb, mint a fele véli úgy, hogy származása nem lenne befolyásoló tényező, ha a rendőrséggel lenne dolga – írja a Daily News online.

A spanyolajkú megkérdezettek 46 százaléka szerint a rendőrök nem előítéletesek velük szemben

A Pew Hispanic Center vizsgálata arra a kérdésre kereste a választ, hogy az USA-ban élő spanyol és latin-amerikai kisebbség tagjai mit gondolnak az igazságszolgáltatási rendszerről, valamint származásuk miatt éri-e őket bármilyen negatív megkülönböztetés a hivatalos szervek részéről. A kutatást kétezer fős mintán végezték az USA-ban élő, 18 évnél idősebb spanyolajkú lakosok körében. A téma aktualitását jól mutatja, hogy a kutatásban részt vevők 56 százaléka állította, hogy az elmúlt öt évben ő maga, vagy közeli rokona kapcsolatba került az igazságszolgáltatási rendszerrel, mint tanú, esküdt, vagy gyanúsított.

A megkérdezett spanyolajkúak 46 százaléka úgy vélte, hogy származása nem lenne befolyásoló tényező, ha a rendőrséggel lenne dolga. Ugyanez az arány a fekete bőrű népesség esetén mindössze 37, a fehérek körében viszont már 74 százalék. Mintegy 60 százalék azon spanyolok aránya, akik szerint a rendőrség tisztességes munkát végez, és így szerez érvényt a jognak. Ebben a kérdésben a fehérek 78, az afro-amerikaiak 55 százaléka képviselt hasonló álláspontot. Míg a spanyolajkúak 46 százaléka szerint a rendőrség nem túl erőszakos a gyanúsítottakkal, addig az afro-amerikaiak csak 38, a fehéreknek viszont 73 százaléka osztja ezt a véleményt.

A kutatás eredményeiből egyértelműen látszik, hogy a spanyolajkúak véleménye az igazságszolgáltatási rendszerről és ezen belül a rendőrségről a fehér és a fekete bőrű népesség álláspontja között van. Legjobban a fehér bőrű lakosság elégedett a jelenlegi helyzettel. Náluk lényegesen kevésbé bíznak a spanyolok a rendszerben, míg a feketék a leginkább szkeptikusok az igazságszolgáltatás elfogulatlanságát illetően.

A magyar rendőrök tízből nyolcszor feleslegesen igazoltatnak

A Magyar Helsinki Bizottság, a rendőrség közreműködésével készített Szigorúan ellenőrzött iratok címmel nemrégiben jelentette meg kutatási jelentését. A felmérés során a kutatók azt vizsgálták, hogy a magyar rendőrök tevékenységét milyen mértékben befolyásolja az igazoltatott személyek etnikai hovatartozása.

A magyar járőrök évente 1,4 millió embert igazoltatnak, de az eljárásoknak csak 20 százaléka esetében történik érdemi intézkedés. A kutatók megállapították, hogy a járőrök legnagyobb valószínűséggel 14 és 29 év közötti férfiakat ellenőriznek, emellett az etnikumot tekintve a romáknak sokkal nagyobb esélyük van az igazoltatásra, mint a nem romáknak. A kutatási időszakban igazoltatott személyek 75 százalékát fehérként, 22 százalékát romáként határozták meg a járőrök, míg a maradék 3 százalékot feketének, ázsiainak, arabnak vagy más nem etnikumú személynek látták.

Annak ellenére, hogy a fiatalokat és a romákat nagyobb arányban ellenőrzik, de az átlagnál körükben sem találnak több jogsértőt. A romák esetében az igazoltatások 78, a fiatalok esetében 79 százaléka feleslegesnek bizonyul. Az igazoltatások során 19, illetve 18 százalékos arányban állapítottak meg szabálysértést a rendőrök, míg előállításra mindkét csoportban 2, elfogásra 1 százalékos arányban került sor.

A magyarok rendpártiak és támogatják az igazoltatást

- A rendőrségi igazoltatással szembeni gyanakvás nem jellemző a magyarokra, akik „rendpártiak". Egy 2005-ös TÁRKI kutatás szerint a megkérdezettek 85-90 százaléka inkább vagy teljes mértékben egyetért a közterületek fokozott rendőrségi ellenőrzésével. Legnagyobb arányban (90 százalék) a diszkókban tartott rendszeres razziákkal értenek egyet a magyarok, feltehetően a feltételezett kábítószer-fogyasztás megfékezése érdekében, de ettől alig marad el a közterek, a pályaudvarok, az aluljárók (88 százalék) és az autósok fokozott igazoltatását támogatók (85 százalék) aránya sem – jellemzi a magyarországi helyzetet Sik Endre, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanára.

Ugyanakkor Sik rámutat arra is, hogy a rendőrségbe vetett lakossági bizalom más állami intézményeknél valamivel alacsonyabb, különösen az EU országok átlagához képest, de még így közepesnek mondható. Az uniós átlag bizalmi index a rendőrség iránt 10-es skálán 6,3 pontos, ugyanez Magyarországon 4,9 pontos.

Az idősek kevésbé vágynak az örök életre

A Bielefeld kutatóintézet által közétett felmérés eredményei szerint a német állampolgárok körében meglehetősen sokan vannak azok, akik a halandóság helyett az örök életet választanák. Bár a válaszadók több mint fele 90 évet tart ideális élethossznak, tíz százalékuk úgy vélekedett, hogy szívesen élne örökké – írja a TopNews.

Tízből egy német állampolgár örökké élne

A Bielefeld közvéleménykutató-intézet nemrégiben közzétett, több mint 1000 válaszadó megkérdezésével készült kutatása meglepő eredményeket mutatott ki a német állampolgárok élethossz igényeivel kapcsolatban. A megkérdezettek többsége, mintegy 56 százaléka kilencven évet jelölt meg, mint ideális élettartamot, ugyanakkor a kutatási jelentés szerint a megkérdezettek tíz százaléka, vagyis tízből egy német állampolgár szívesen élne örökké. A válaszadók további nyolc százaléka boldogan élne akár 110, két százaléka pedig 150-300 évig is. 16 százalék viszont azoknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint már azzal is elégedettek lennének, ha a 70. születésnapjukat még megünnepelhetnénk.

Az ideális életkorra vonatkozó elképzelések között egyértelmű különbség mutatható ki a megkérdezettek aktuális életkora szerint. Az örök életre áhítozók ugyanis legnagyobb arányban a fiatal, 14 és 20 éves közöttiek körében vannak jelen. Esetükben a válaszadók 20 százaléka mondta, hogy szívesen élne akár a végtelenségig. A középkorúak tekintetében ezek aránya 10, a hatvan év felettiek esetében pedig már csak 3 százalék. A kutatók vélekedése szerint az életkori igényekben tapasztalható különbség a fizikai és egészségügyi állapotra vezethető vissza. Mivel a kor előrehaladtával egyre nagyobb arányban jelentkeznek betegségek és más egészségügyi problémák, az idősebbek kevésbé érzik úgy, hogy aktuális fizikai állapotukban még sokáig szeretnének létezni.

Az életen át tartó lelki fejlődés eredménye a halál elfogadása

- Az idősek többsége valószínűleg nem csupán a fizikai állapotuk miatt nem vágyik örök életre - értékeli a kutatást Síklaki István, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese.

Síklaki szerint az egész életen át tartó lelki fejlődéshez hozzátartozik, hogy az idős korban az emberek inkább visszatekintenek a mögöttük lévő évtizedekre, ezt összegzik, s az élethez való viszonyulásukra ennek az összegző visszatekintésnek nagy hatása van. Aki úgy érzi, az élete üres volt, meddő volt, nincsenek olyan eredményei, amikre büszke lehetne, nincs olyan család, amely számot tartana rá, az nagy valószínűséggel nem fog ragaszkodni az életéhez. De az olyan idős ember is, aki termékeny életre tekinthet vissza érezheti úgy, hogy szép volt, amit akart elért, további erőfeszítésekre nincs motivációja, s a csendes, eseményekben, tevékenységben nem igazán dús idős kort könnyebb szívvel hagyja el, különösen, ha úgy érzi, a testi energiái is fogytán vannak.

Olvasóink írták

  • 2. pisti83 2009. április 28. 15:10
    „Igen ez így van! A nők sokkal válogatósbbak, mint a férfiak. De hát ezt mindnki tudja nem?”
  • 1. Becsület 2009. április 28. 08:40
    „Nem csodálom! Szeretik teleaggatni magukat ékszerekkel, szinte már giccses. De a mai helyzetben szűkül a kör, mert egyre kevesebb gazdag pali van/lesz! Mert ugye nem a fizikai állóképességet nézik, hanem a gazdagságot! Tisztelet a kivételnek!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Letartóztatták a guminővel sétáló iskoláslányt

Bajba került egy tréfás kedvű román iskoláslány Constanzában, amikor a rendőrség rajtakapta, hogy… Tovább olvasom