Kisalföld logö

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 32°C Még több cikk.

A Káptalandomb rejtett kincsei

Húsz évvel ezelőtt, 1989 őszén nyílt meg a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, amely főként a XV. századból származó egyedülálló liturgikus tárgyak, ötvösremekek mellett közel 80 ezer könyvet, 140 ősnyomtatványt őriz.

Születésnapját új kiállítással ünnepli az intézmény, ahol megmutatják – többek között – gyűjteményük valamennyi kódexét, eddig be nem mutatott kincseiket is. A tárlat különlegességeiről Kiss Tamás igazgató mesélt.

˝A kiállítás legkorábbi darabja az a kézzel írott XI. századi miselaptöredék, amely a Tihanyi alapítólevél-lel egykorú. Mezei László professzor feltételezése szerint Nyugat-Magyarországon íródott, így rátekintve képet kapunk a korai írás- és könyvkultúráról. A miselaptöredék a térség egyik legértékesebb művelődéstörténeti emlékének számít.˝

˝Különleges a Szent Márton-iniciáléval díszített XIII. századi kódexlaptöredék is, amelyet jó néhány más darabbal számos alkalommal kértek kölcsön Európa nagy kiállításaira, így többek között Franciaországba is. A színes iniciálé az ismert jelenetet ábrázolja, amikor Márton megosztja köpenyét a koldussal. Az egyik legrégebbi, Magyarországon található Szent Márton-ábrázolás, amely hajdan valószínű, hogy valami szentek legendáit tartalmazó kötetben szerepelt."

˝Igazi unikum az a kötet, amelyet »győri korvina«-ként emlegetnek. Mátyás király könyvtárának egyik legkorábbi darabja volt, amit minden bizonnyal az uralkodó is kézbe vett, olvasott. A bőrkötéses, pergamenre másolt, Firenzében készült mű Róma középkorban fellelhető emlékeit mutatja be. Szerzője Flavius Blondus pápai titkár, aki korának művelt humanistája volt és kiválóan ismerte az Örök Város épületeit, szobrait, csatornáit, a hozzájuk fűződő anekdotákat. Külön érdekessége, hogy bejegyzései Vitéz Jánostól származnak.˝

XI. századi miselap.
XI. századi miselap.

˝Kódexeink közül az egyik legkülönlegesebb, az úgynevezett Zalka-antifonálé, amely az 1400-as években íródott Nagyváradon, és Magyarország ma ismert legnagyobb könyvemléke. A közel hetven kilogrammos énekeskönyv pergamenre íródott. Tréfásan megjegyzik róla, hogy egy egész csorda benne van, hiszen a 354 oldal 354 állat bőréből készült. Egy-egy lapja 78-szor 54 centis. Azért ilyen nagy, mert amikor az énekkar körbeállta, távolabbról is jól látták a kottát és a szöveget. Az írott része Nagyváradon, a díszítése valószínű, hogy Prágában készült. Azért viseli Zalka János püspök nevét, mert ő restauráltatta a XIX. században.˝

XIII. századi kódexlaptöredék.
XIII. századi kódexlaptöredék.

˝Fontos kódexgyűjteményünkben az a szépen díszített, XV. századi breviárium, amely Liszti János győri püspöké volt. Egyik első lapján az ő püspöki, valamint a korabeli magyar címer látható.˝

A tárlat nyelvtörténeti szempontból számottevő kötete az a XVI. századi, szentbeszédeket tartalmazó könyv, amelynek jelentőségét elsősorban nem a kora, hanem sokkal inkább az utolsó oldalán található bejegyzés adja. Ez egy viszonylag korai nyelvemlék, egy szép imádság, amelynek egyik sora – Idvezlegy szentseges Mária – szinte tökéletesen olvasható.

Egyébként könyvtárunkban számos olyan értékes kötet található, amelynek bejegyzései arról tudósítanak bennünket, hogy kik használták, kik birtokolták azt a bizonyos kötetet, illetve képet adnak a korabeli olvasási szokásokról is.

˝Az ünnepi kiállítás kincstári részeinek tárgyai közül először azt a reneszánsz miseruhát említeném, amely szintén Mátyás korához, a király személyéhez kötődik. Az 1480-as években, Firenzében készült, ahol a reneszánsz uralkodónak nagyon jó kapcsolatai voltak. Az ottani nagy műhelyekben másolták például a kódexeit is. A miseruha gyönyörű indadíszítésű, alján, egészen lent Mátyás király hollós címere látható, amely a kutatások szerint később, a XVII. században került rá. A miseruhát Mátyás ajándékozta a győri egyházmegye valamelyik püspökének, valószínű, Dóczy Balázsnak.˝


˝Gyűjteményünk legkorábbi ötvöstárgya a németjárfalvi monstrancia. Az egy centi híján egyméteres gótikus úrmutatón legfelül Krisztus alakja látható, középen a Napba öltözött asszony, Szűz Mária jelenik meg, kétoldalt pedig Szent Klárát és Szent Orsolyát látjuk. Európai értéke a különleges művészi kivitelezésben és a korában rejlik. Eredetileg a pozsonyi klarissza apácák féltve őrzött kincse volt. II. József szerzetesrendeket feloszlató rendelete után a Moson megyei Németjárfalu templomának vették meg. Innen Várady Lipót Árpád győri püspök 30 ezer koronáért szerezte meg a győri székesegyház számára a XX. század elején.˝

Püspöksüvegek
Püspöksüvegek

˝A kéthelyi templomból került a kincstárba az a XIV. századi hordozható oltárkövünk, amely néhány éve a Zsigmond-kiállítás egyik jelentős darabjaként szerepelt. A középkorban a sok utazás miatt terjedt el, hogy valamelyik szent ereklyéjét rejtő, felszentelt oltárkövet vittek magukkal, amelyen a pap misét mutathatott be akár útközben is. Egy hasonlót találtak Augsburgban, amelyről kiderült, hogy ugyanabban a műhelyben készült, mint a kéthelyi, még az ezüstlemezes betűkkel írt latin szöveg is megegyezik rajtuk.˝

˝Kincstárunk büszkélkedhet az ország legjelentősebb reneszánsz kehelygyűjtményével, ugyanis az országban az egyházi kincsek nagy része a törökdúlás idején elpusztult. Az egyik legszebb és legrégebbi kehelyünk ugyanazzal a technikával készült, mint a Szent László-herma. Az úgynevezett sodrott zománcos technika erdélyi magyar mesterek nevéhez fűződik. Nemes- fém drótokat fontak össze, abból alakították ki a motívumot és abba cseppentették bele a zománcot. Így adta ki a formát, a díszítést."

Zalka-antifonálé.
Zalka-antifonálé.

˝A kiállításon látható püspöksüvegeink közül a Bornemissza Pál erdélyi püspöktől származót említeném. Érdekessége, hogy váza az Anjou-korból, a XIV. századból származik, amelyet később reneszánsz módon »átépítették«. Ez a reneszánsz díszítés látható ma is. Egyedülállóan gyönyörű, igazgyöngyökkel kivarrt felület, amely annyira sűrű, hogy a szövetet szinte látni sem lehet. Súlya miatt – két és fél, három kilogramm – is jelentős darab.˝

˝Bár sokkal későbbi korban, a XVIII. században élt, de meghatározó kincstárunkban Zichy Ferenc püspök hagyatéka, akinek nevéhez, munkásságához – többek között – a barokk győri belváros és a székesegyház megépítése fűződik. Jubileumi tárlatunkon – egyebek mellett – egy jelentős bécsi műhelyben készült díszes pásztorbotja és oltárkeresztje látható.˝

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Erotika a klipekben

A popénekesek klipjeiben, fellépésein olykor fontosabb a túlfűtött erotika, mint az énektudás. Ádok… Tovább olvasom