Kisalföld logö

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 8°C | 19°C Még több cikk.

A hagyományos parasztság tündöklése és bukása

Romsics Ignác történészprofesszor könyvvel állított emléket azoknak az idős parasztembereknek, akik között gyermekkorát töltötte.

Szerkesztette a kiskunhalasi Csonka Mihály önéletrajzát, amely kis túlzással akár irodalmi szövegként is olvasható.

– Az utószóból kiderül, hogy régóta ismerte Csonka Mihály önéletírását. Miért gondolta úgy, hogy megéri a fáradságot szerkeszteni és kiadni a könyvet?

– Csonka Mihály önéletrajza és egyéb írásai rendkívül becses források. Arról, hogy hogyan éltek és gondolkodtak az uradalmi cselédek, Illyés Gyula szociográfiája, a Puszták népe hitelesen tájékoztat. Ha valaki a mezőgazdasági napszámosok mindennapjaira és mentalitására kíváncsi, elolvashatja Móricz Zsigmond A boldog emberét. Károlyi Mihály önéletrajza és Bánffy Miklós Erdély-trilógiája a földbirtokos arisztokrácia, Lesznai Anna önéletrajza a zsidó nagybérlők életébe enged bepillantást.

De mit tudunk azokról a birtokos parasztokról, akik bár cselédeket és napszámosokat alkalmaztak, de azért maguk és családtagjaik is keményen dolgoztak? A statisztikai adatokon kívül jószerével semmit. A Csonka Mihály élete és világképe ezt a hiányt pótolja. Azoknak a fiataloknak, akik történelmet tanulnak, kötelező vagy ajánlott olvasmány. De érdemes kézbe venni a XX. századi magyar történelem, illetve a magyar gazdák múltja iránt érdeklődőknek is.

– Mennyiben számít Csonka Mihály és mennyiben az ön művének a végeredmény?

– A kötet szerzője Csonka Mihály, én – mint a címlap is jelzi – a szerkesztője vagyok. Csonka Mihály mindössze négy elemit végzett, ezért szövegei helyesírási és egyéb szempontból is javításra szorultak. Ha ezt nem teszem meg, néhány elszánt néprajzoson kívül senki sem venné kézbe. Így viszont szélesebb olvasóközönségre számíthat. Kis túlzással akár irodalmi szövegként is olvasható.


– Az 1875-ben született és 1964-ben elhunyt Csonka Mihály megélte a dualizmust, harcolt az első világháborúban, megtapasztalta a Horthy-korszakot, a második világégést és azt is, hogy már túl a hetvenedik évén kuláknak nyilvánítsák és elvegyék földjei nagy részét. Mennyiben tipikus az élettörténet?

– Nagyjából minden 1870 körül született tehetősebb birtokos paraszt ezt az utat járta be. Az élelmiszer-ellátás folyamatossága érdekében néhányan ugyan felmentést kaptak a katonai szolgálat alól, de túlnyomó többségüket ugyanúgy bevonultatták, mint a felnőtt férfiak nagy részét. S a golyó nem válogatott. Sokan ott maradtak a fronton, mások sebesülten jöttek haza. Csonka Mihály a szerencsések közé tartozott. Az orosz hadifogságot túlélte és 1918 őszén egészségesen tért vissza családjához. A második világháborúban életkora miatt már nem vett részt, a házába szállásolt orosz tisztek viselkedése révén azonban ismét részesült a „kultúrák találkozásának" néhány nem mindennapi élményéből. Mindezek azonban csak epizódok voltak egy olyan élet során, amelynek alapja a föld és a föld megmunkálása volt. A tagosítás, majd a téeszesítés azonban éppen ezeket a megváltoztathatatlannak hitt alapokat zúzta szét.


– Hogyan élte meg a megpróbáltatásokat? Egyáltalán: megpróbáltatásként élte meg az életét?

– Csonka Mihály viszonylag jól tűrte a megrázkódtatásokat. Lényegében mindent fatalista módon, sorsszerűségként fogott fel, miközben sohasem tévesztette szem elől: nincs drágább dolog az életnél és fontosabb az élet továbbadásánál. Leginkább persze őt is földjeinek elvétele rendítette meg. Sorstársai közül sokan nem bírták elviselni ezt a traumát. Több százan önkezükkel vetettek véget életüknek, megugrott az alkoholisták száma, csökkent az átlagos életkor. Csonka Mihály erős egyéniség volt, ezt is fel tudta dolgozni. Ebben az írás is segíthetett neki.


– Törvényszerű volt a parasztság 1945 utáni hanyatlása?

– A gazdasági-társadalmi modernizáció elkerülhetetlen következménye volt a mezőgazdaság nemzetgazdasági és a parasztság társadalmi súlyának csökkenése. Ez elkezdődött már a XIX. század második felében, és ha lassabban is, de folytatódott a Horthy-korszakban. A világban ugyanilyen tendenciák érvényesültek. A hagyományos értelemben vett parasztság tehát mindenképpen felszámolódott volna. A kollektivizálás, vagyis a parasztság megfosztása tulajdonától azonban nem volt törvényszerű. Ez az ország szovjetizálásából következett. Enélkül kialakult volna egy viszonylag szűk, de polgárias farmerparasztság, és egy munkás mentalitású bérmunkás réteg. Az államszocializmus közel fél évszázados kitérője után ennek vagyunk a tanúi napjainkban.


– Mi volt a legmeglepőbb mozzanat, történés az ön számára Csonka Mihály életében?

– Nem volt ilyen. Csonka Mihály pont olyan volt és éppen úgy gondolkodott, mint azok az idős parasztemberek, akik között a gyermekkoromat töltöttem. A könyvvel nekik is emléket akartam állítani.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Többet árt, mint használ a CD-lemezes adatmentés?

Az értékes adatok, mint például a fényképek és házi videofelvételek CD-, DVD-lemezre mentése több… Tovább olvasom