Kisalföld logö

2018. 02. 20. kedd - Aladár, Álmos -1°C | 1°C Még több cikk.

400 éve halt meg Báthory Erzsébet, a csejtei rém - 18+ írás

Báthory Erzsébet grófnő a külföldön talán legismertebb, de nem a legrokonszenvesebb magyar asszony. Bár az újabb kutatások szerint politikai okokból, vagyona miatt keverték rossz hírbe, a köztudat mégis afféle női Drakulaként tartja számon.
A hírneves Báthory család ecsedi ágából származó Erzsébet 1560. augusztus 7-én született Nyírbátorban. Nagybátyja Báthory István erdélyi fejedelem, később lengyel király, unokatestvére Báthory Gábor fejedelem volt. Gyermekkorát az ecsedi kastélyban töltötte, tizenegy éves korában jegyezték el a nála öt évvel idősebb Nádasdy Ferenc gróffal.

A szóbeszéd szerint még menyasszonyként a kelleténél szorosabb kapcsolatba került egy szemrevaló parasztlegénnyel. A viszony következményét, egy gyermeket a család eltüntette, a lányt pedig - betegségére hivatkozva - az 1575-ben megült lakodalomig szigorú őrizet alatt tartották.

Nádasdy Ferenc gróf
Nádasdy Ferenc gróf


A csejtjei kastély

Erzsébet férjétől, a híres törökverő "fekete bégtől" nászajándékként kapta meg a Kis-Kárpátokban, Nyitra vármegyében fekvő csejtei kastélyt és a környező 12 falvat. A bátor, de rendkívül kegyetlen Nádasdy hosszú hadakozásai idején a nem túl előnyös külsejű, magányos és zárkózott feleség visszavonultan élt Csejtén, kapcsolatot alig néhány emberrel tartott - talán ezért is tűnhetett fel később titokzatos asszonyként a legendákban. A házasságból öt gyermek született a férj 1604-ben bekövetkezett haláláig.

A csejtjei kastély napjainkban
A csejtjei kastély napjainkban


Lányok vérében fürdött


Báthory Erzsébetről már Nádasdy életében is tudni vélték, hogy okkult tudományokkal foglalkozik, szolgálókat kínoz. Megözvegyülése után még hátborzongatóbb híresztelések keltek szárnyra: a legenda szerint egyszer ráfröccsent egy megütött szolgáló vére, s ettől szebbnek érezte bőrét. Az öregedéstől rettegő asszony úgy érezte, rátalált az örök ifjúság titkára: a lányt ott helyben megölte és megfürdött vérében.

Hamarosan a környék minden szűzét a várába vitette, ahol megkorbácsolta, kegyetlenül megkínozta őket, majd vérüket vette, sőt meg is itta vérüket, olykor egyenesen a megcsonkított testekből. Amikor birtokáról mindenki elmenekült, női szeretőjével akadémiát létesített, s végzett az ide küldött lányokkal is, állítólag hatszáznál több áldozat vére száradt a lelkén.

Az egyik tanú vallomása

"Özvegy Nádasdy úrnő egy lányt oly kegyetlenül megkorbácsoltatott, hogy patakzott a vére. A verés után pedig csalánnal bedörzsöltette, és mezítelenül, kitárt karokkal, egy karóhoz kötöztetve, szolgája által hideg vízzel öntette le" – vallotta Saáry László.


Letartóztatása, halála


A visszavonultan élő, akkor ötvenéves Nádasdynét, akit már többen bepanaszoltak az udvarnál, 1610. december 29-én tartóztatta le személyes ellensége, Thurzó György nádor. Azon nyomban eljárást indítottak ellene, amelyben a vád így szólt:

"Több leányt és szüzet és más nőket, akik lakosztályában tartózkodtak, kegyetlenül és a halál különböző nemeivel megölt és megöletett."

Báthory Erzsébet
Báthory Erzsébet


Báthoryt a csejtei vár kamrájában tartották fogva, melyet teljesen körbefalaztak, csak annyi rést hagyva, hogy az ételt-italt beadhassák neki. 1614 augusztusában érte a halál, mely megkönnyítette az ország vezetésének dolgát: egyértelmű bizonyíték nem volt Báthory Erzsébet rémtetteire – melyeket ezek hiányában is bizonyítottnak tekintettek –, így elítélni nem tudták, ám halálával erre már nem is volt szükség. Másrészt az ország közel sem stabil belpolitikai helyzete emiatt nem romlott tovább.

"Koncepciós per?"


A Thurzó által indított eljárás tanúinak vallomásai csak úgy hemzsegnek a hátborzongató részletektől, a kínzások, megaláztatások leírásaitól, s még a kannibalizmus vádja is felbukkan bennük. Ugyanakkor szabályszerű tárgyalásra - bár ezt II. Mátyás király is szorgalmazta - nem került sor, a vádlott korai halála mindenkinek kapóra jött, mert bűnösségét nem sikerült bizonyítani.

Mai szemmel nézve koncepciós perről beszélhetünk, hiszen az igazi kérdéseket fel sem tették, a vádat cáfoló iratokat és leveleket figyelmen kívül hagyták. A több száz áldozat gyakorlatilag lehetetlenség, miként a hírhedt vérben fürdés is (az emberi vér gyors alvadása miatt). A vámpírlegendák magyarázatául a parasztoknak nyújtott, vagy nyújtani kísérelt kezelések szolgálhattak, hiszen akkoriban a gyógyítás érvágásból és a sebek kiégetéséből állt.

Vérszvó, szadista szörnyeteg


Báthory Erzsébet a köztudatban vérszívó szadista szörnyetegként él, legfeljebb azon vitatkoznak, vámpírnak vagy vérfarkasnak tekinthető-e. A tárgyilagosabb történészek úgy vélik, hogy a valóban labilis idegzetű nő politikai bűnügy áldozata lett: Thurzó nádornak a nő vagyonára fájt a foga, de a Báthoryak elleni sértődöttsége is motiválhatta.

Alakja számos irodalmi mű, vers, regény és film ihletője
Alakja számos irodalmi mű, vers, regény és film ihletője


Nem egyedülálló eset Báthory Erzsébeté, több híres személyről is olyan mendemondák élnek a történelemben, hogy vérrel kerestek megoldást problémájukra. A legendák szerint az egyiptomi királyok elefantiázisát embervérrel gyógyították az orvosok. Nagy Konstantin a gyermekek véréből vett fürdőtől remélt gyógyulást bélpoklosságában. V. Sixtus pápát, mikor haldoklott, orvosai két egészséges fiúgyermek vérével akarták életben tartani.

Báthory Erzsébet alakja számos irodalmi mű, vers, regény és film ihletője volt, hiszen együtt van benne titok, vágy és erotika, szadizmus és szexualitás: a közelmúltban a cseh-szlovák Juraj Jakubisko a legdrágább közép-európai filmet rendezte róla, a francia Julie Delpy pedig görög sorstragédiaként dolgozta fel történetét.

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ehető LEGO-kockákat készített egy japán művész

Az ehető kockák csokoládéból készültek és a megszólalásig hasonlítanak az igazira. Tovább olvasom