Kisalföld logö

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 5°C | 19°C Még több cikk.

Zeneszerző karácsonyra

Úgy tűnik, van helye a pátosznak a magyar könnyűzenében. Úgy tűnik, van helye annak az ósdi és bevett módszernek, amelyet a közönség megénekeltetésének hívnak. Úgy tűnik, az igényes, jól hangzó zene utat talál magának a semmit szóló egyperces slágerek korában is.
Presser Gábor hűséges volt önmagához, pedig kicsit megváltozott negyven év alatt, hűséges volt saját dalaihoz, pedig átdolgozta őket, de leginkább azokhoz maradt hűséges a Kisalföld karácsonyi koncertjén, akik kíváncsiak voltak rá és zenészbarátaira. Az estét a győri egyetemi csarnokban a jelen lévő közel ezerötszáz ember sokáig emlegeti majd, és vélhetően több Presser-lemez kerül a karácsonyfák alá, mint azt eredetileg tervezték.

A Ringasd el magad a Popfesztivál egyik legismertebb dala. Presser ráadásnak szánta. A koncert végén a közel háromperces taps meghozta a magáét, visszajött, de zenészek már nem kísérték. Egyedül, mint már annyiszor, ült oda a zongorához és csak néhány hangot fogott le, a Kisalföld hűségkoncertjének résztvevői pedig azonnal elkezdtek énekelni. Presser láthatóan élvezte a helyzetet és levegővételével vezényelte a közel ezerötszáz fős kórust. Szólt a zongora, egy-egy újabb strófánál kicsit besegített a mester, de a közönség tudta a dolgát. Amikor aztán már az eredetinél jóval többször, de méltó átéléssel énekelte mindenki, hogy „ringasd el magad, ha senki nincs ki elringasson, ringasd el magad", Pici, ahogy a zenészkörökben szólítják, levette a kezét a hangszerről. Pianót intett a tömegnek, és az ismét tudta a dolgát. Egyre halkabban, egyre visszafogottabban énekelte a refrént. Az akusztikára egyébként sem lehetett panasz az egyetemi csarnokban (lehet, csak jó hangosító kérdése az egész?), ekkor azonban szinte templomi hangok csendültek fel. Ahogy az ezerféle hang eggyé kovácsolódott a hatalmas boltív alatt, az szinte megemelkedett. Akik jelen voltak, nem csupán résztvevői voltak egy koncertnek, hanem maguk is a zene részévé váltak. Ez a fránya Presser képes erre is, nem csupán átad a saját művészetéből, de bele is húz minket, még azokat is, akik a slágereket minden időben úgy szeretnék meghallgatni, ahogy azok egyszer megszülettek.

Nem tagadom, magam is vaskalapos LGT- és Presser-rajongó vagyok. A két évvel ezelőtti Sziget Fesztiválon, amikor az LGT összeállt ismét, hát bizony berzenkedtem attól, hogy mindenbe belevittek az elégnél egy csipettel több művészetet. Nem tudtam minden ismert dalukat teli torokból üvölteni, mert váratlan zenei fordulatok bukkantak fel bennünk.

Presser Gábor Fotó: Krizsán Csaba
Presser Gábor Fotó: Krizsán Csaba

Ezért is mentem óvatosan a győri Presser-koncertre, bár nyilvánvaló volt, a Kisalföld Presser-koncertje a hűségkártyás olvasóknak, amely a győri egyetemi csarnok segítőkész felajánlásával párosulva – ingyen adták oda az épületet, köszönet érte – igazi zenei csemegének ígérkezett, csalódást nem okozhat. A nyitány kicsit elgondolkodtatott ugyan, Presser egy széket tologatva játszotta el első „dalát", de utána az események és az átdolgozott dalok elragadtak.

Micsoda zseniális fiatalokat talál magának – jegyezte meg az egyik néző a taps alatt, miközben éppen Voga Viktóriát ünnepelte a tömeg, akinek jellegzetes mozdulatai és szinte hihetetlen hangfekvése már-már önálló koncertfellépést sejtetett, hasonló nagyszámú közönség előtt. Tény, Presser tud komponálni, tud slágert írni, és arra is képes, hogy tehetséges, alázatos, elhivatott fiatalokat találjon. A koncerten ott volt a Fool Moon acapella énekegyüttes, akik egyébként kitűnő muzsikusok is, sőt, a Rettenetes emberek című dalban mint citeravirtuózok is bemutatkoztak. Vagy Kovax, aki a billentyűkön méltó partner volt a zeneszerző mellett. A jó öreg Sipeki a gitárnál (Zorán állandó zenésztársa is) vagy Borlai Gergő a dobok mögött.

Nehéz lehetett csak néhány dalt kicsemegézni a Presser-féle életműből. Az első Gyönygyhajú lánytól kezdve egészen a Hevesi Tamásnak írt Egy életen át kell játszani számig. De sikerült, nem maradt hiányérzet senkiben. Persze néhányan még szerették volna hallani ezt vagy azt, de csalódott arcokat nem lehetett látni sehol.

Az igazi hangulat az Erőgépnél indult be, aztán tartott a végső vastapsig. Bár egyes híresztelések szerint Szombathelyen nyolcszor tapsolták vissza egy kisebb koncerten Pressert, az aligha hihető, hogy ekkora kórussal ilyen szépen énekelte valaha is a „Ringasd el magad"-at. Vagy ha igen? Az sem von le semmit az este értékeiből. A tiszta hangzásból, a zene lüktető erejéből, a változás dicséretéből. Abból, miként lehet elfogadni egykori önmagunkat, zenénket, azt egy kicsit formálva, átírva. Áthangszerelve.

Presser Gábor

Akik ott lehettek a koncerten, megtudhatták, miként kezdődött el a zeneszerzői karrier. Autentikus ember, maga Presser Gábor mesélte el. Az Omegából Mihályi Tamás szólt az érettségijét éppen félbehagyó Pressernek, hogy volna egy együttes, akik az Illés után magyarul szeretnének énekelni. Csakhogy nincs még zeneszerzőjük, és hát mehetne már megmutatni, mit is tud. „Mentem, bár egy kicsit izgultam, mit szólnak majd, amikor remegve kezdem el játszani ezt" – mondta, majd néhány futamot megszólaltatott a Gyöngyhajú lányból. „Rám néztek és azt kérdezték: jobb nincs? De van. És jött a Tízezer lépés."

Azóta jóval több ez, mint tízezer lépés. Az úton győri koncert a hűségkártyás olvasóknak szánt meglepetés, amelyhez Presser Gábor és menedzsere, Zentay György segítsége is kellett minimum eggyel. Akik pedig a következő nagy lépésre kíváncsiak, menjenek el a januári Budapesti Presser-koncertre. Ott még több zenész, még több sztárvendég bűvöli majd el őket.


Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Apróvadteríték Szanyban

A hagyományos vendégvadászat első felvonására december 6-án került sor a Dózsa Vadásztársaság és a… Tovább olvasom