Kisalföld logö

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -6°C | 1°C

Várszegi Asztrik, az utazó főapát

Talán Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát sem számolta össze, hogy az idei évben hány kilométert repült kontinensek és a Vatikán között. A brazíliai Sao Paulóba a kötelesség vitte, hiszen időről időre meg kell látogatnia az ottani Szent Gellért-apátságot, amely magyar alapítású és ma is a Magyar Bencés Kongregációhoz tartozik. Csak kevesen tudják, hogy jelenleg is négy magyar bencés szerzetes él és végzi áldásos tevékenységét a brazil gigapolis, a húszmillió lakosú Sao Paulo Morumbi negyedében. Az út a repülőtérről is három óra hosszáig tart az apátsághoz és iskoláihoz, ahol másfél ezer gyermek tanul.
Asztrik főapát Brazíliából hazatérve, rövid itthoni tartózkodás után a bencések római központjába, a Szent Anzelm-apátságba látogatott, ahol a bencés apátok kongresszusát tartották, melyen az öt földrész kétszázharminc bencés apátja vett részt. A sokszínű és soknyelvű kongresszus résztvevőit XVI. Benedek pápa is fogadta Castel Gandolfóban.


Magyar bencések Brazíliában

– A magyar történelmet ismerők tudják, hogy a XX. század eleje nagy szegénységet is jelentett Magyarország számára és nagyon sok magyar vándorbotot vett a kezébe, hogy Észak-Amerikában vagy Dél-Amerikában próbáljon szerencsét. Serédi Jusztinián hercegprímás arra kérte Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapátot, hogy vizsgálja meg, hogy a rendtársai közül lenne-e valaki, aki a magyarok lelkipásztori gondját Dél-Amerikában, jelesen a brazíliai Sao Paulóban vállalná.

Így 1931-ben Szelecz Arnold bencés atya volt az első misszionárius, aki kiment a magyarok közé és megszervezett egy egyházközséget, melyhez a II. világháború előtt még négy fiatal bencés csatlakozott. Egy részük a háború miatt kint rekedt Brazíliában és hozzájuk jöttek még az 1945 után kivándoroltak, és az ötvenes években létrehoztak egy szerzetesközösséget, azzal párhuzamosan elkezdték kiépíteni iskolarendszerüket.

Elemi iskolát, középiskolát és szociális képzést valósítottak meg. Magyar bencések lévén a saját hagyományaikat vitték tovább és az „Ora et labora!" (Imádkozzál és dolgozzál!) szellemében imádkozó közösség maradtak, másrészt az iskolai munkával beálltak a magyarok és a brazilok szolgálatába. Ma ez azt jelenti, hogy a Magyar Bencés Kongregációban két apátság van. A Sao Paulóban található Szent Gellért-apátság és idehaza a Pannonhalmi Bencés Főapátság, valamint az ahhoz tartozó perjelségek Bakonybélben, Tihanyban és Győrött. Jogilag ma is összetartozunk. A Szent Gellért-apátság magyar alapítású, de ma már javarészt brazil rendtársak végzik a munkát és ez lesz a jövő útja is.

A Sao Pauló-i iskolánkba az óvodától a középiskoláig ezerhatszáz diák jár és természetesen ma már nem magyar gyerekek, hanem brazilok. A sikeres és jó iskolák közé tartozik több évtizede ez a magyar alapítású iskola.

Napjainkban négy idős magyar rendtárs él a Szent Gellért-apátságban. Linka Ödön ma már nyugdíjas apát, az ő öccse Linka Sándor, akik a győri egyházmegyében dolgoztak a rend feloszlatása idején. Továbbá a győri származású Íróffyi Zsolt atya, aki sokáig az iskola igazgatója volt, negyedik rendtársunk, Kubovics Egyed atya a Felvidékről származik, nagymácsédi születésű. Valamennyien segítik az új brazil apát, Paolo munkáját.

Paolo apát úrnak magyar kötődései is vannak. 1978-ban a Pannonhalmi Bencés Főapátság bazilikájában szentelte pappá Udvardy József szeged–csanádi püspök úr. Ez nagyon erős érzelmi kötődés is a részéről Pannonhalmához.

Az ő munkájukat az óvoda, az általános és középiskola működtetése teszi ki, melyet hihetetlen aktivitással és lendülettel végeznek.

A két közösség között ma már olyan értelemben nincs átjárás, hogy tagokat cseréljünk, de tartjuk a kapcsolatot. Nekem, mint elöljárójuknak, úgynevezett prézes-apátként háromévente kötelességem hivatalból is a brazíliai közösséget meglátogatni. Ilyenkor a közösségi életük, az egyéni életük, a munkájuk, az imádságos életük áttekintéséről van szó.

Várszegi Asztrik
Várszegi Asztrik

Róma – Vatikán, apátok kongresszusa

Várszegi Asztrik főapátnak azonban nemcsak Brazíliában volt módja Paolo apát úrral találkozni. Sao Pauló-i vizitációja után néhány héttel Rómában rendezték meg a bencés apátok kongresszusát, ahol a Magyar Bencés Kongregáció két apátságát Asztrik főapát és Paolo apát képviselte.

XIII. Leó pápa azt kívánta meg, hogy a bencések is teremtsék meg a saját központi tanulmányi házukat Rómában. Ez azt is jelentette, hogy erőteljesebben centralizálta a bencés közösségeket. A bencés apátságok földrajzi területenként és nyelvenként kongregációkba tömörülnek, melyekből húsz található az egész világon. A kongregációk pedig alkotják a Bencés Konföderációt, melynek látható monostora Rómában, az Aventinus-dombon a Szent Anzelm Apátság és Kollégium.

A kollégium egyúttal az egyetemes bencés rendnek a tanulmányi háza, ahol a fiatal bencések a teológiát végzik. A Rómához való kötődésnek a magyar bencések részéről rendkívül erős gyökerei vannak. A konföderáció létrehozásában Haudek Ágoston segédkezett, Serédi Jusztinián későbbi esztergomi bíboros tanára és lakója volt a Szent Anzelm-apátságnak. Napjaink ismertebb bencés szerzetesei is tanultak vagy tanítottak itt. Asztrik főapát a kongresszus hangulatát így élte meg.

– A konföderáció négyévenként tart egy kongresszust. Ilyenkor a világ minden részéből minden apát vagy független közösséget vezető perjel köteles megjelenni. Ebben a két hétben kétszázharminc bencés közösség elöljárója volt együtt.

Az együttlét hangulata leírhatatlanul egyedi és tarka. Ausztráliától Ázsián át az afrikai rendtársak, európaiak, dél-amerikaiak képviseltették magukat. Ami összekötött bennünket, az a közös lelkiség volt, amiben élünk. Bár sokan voltunk, a fegyelemben, kedvességben, az emberek egymás iránti udvariasságban, a párbeszédre való készségben páratlan volt a találkozó. Az első számú közös nyelv az olasz volt, hiszen a legtöbben tanultak a Szent Anzelm-apátságában, de a második a spanyol volt, mert bármilyen meglepő, a bencés konföderáció negyven százaléka spanyol ajkú, és jelentős volt az angol és a francia nyelv szerepe is. Az afrikai apátokat németül vagy törzsi nyelven szólították meg a missziós apátok. A hihetetlen bábeli zűrzavar élménye mellett a kölcsönös szóértés volt a jellemző.

Az apátkongresszusnak vannak teológiai, lelkiségi előadásai és mindig szerepelnek a bencés rendet egészében érintő gyakorlati kérdések, amelyek napirendre kerülnek. Most például ilyen volt az egyetemi fakultás tanári ellátása, a fiatalok beiskolázása, a felsőoktatási intézmény fenntartásával és a jövőtervezéssel kapcsolatos feladatok.

A bencés közösség spirituális aranyfedezetének az Istennel való bensőséges kapcsolatát tekinti, valamint a keresztény közösség minőségét. A közösség nyitott kell hogy legyen arra a világra, amelyben él. A szolidaritás is elsőséget élvez a szegények és elnyomottak irányába. Valamint az ökumené is fontos hangsúlyt kapott a római apátkongresszuson, hiszen jelen voltak más felekezetek képviselői is. Így a moszkvai patriarchátus, a konstantinápolyi patriarchátus, a román ortodoxia és az anglikán bencések képviselője is.

XVI. Benedek pápától is kihallgatást kért a kongresszus. A Szentatya a Castel Gandolfó-i nyári rezidenciáján fogadott bennünket. Nem véletlenül vette fel Szent Benedek nevét, hiszen ezzel is kifejezi Európa atyja iránti tiszteletét. A bencés regula egy szép mondatát emelte ki és kötötte az apátok lelkére, mely latinul így hangzik: „Per ducatum evangili", ami annyit tesz, az evangélium vezetése mellett járják a keresztény utat. Ez sokat jelent számunkra, mert az evangélium mindig a megújulás, nyitottság, bátorság lelkületét adja. Nem szabad félnünk ebben a modern világban sem. Két kiegészítő gondolatot mondott még, melyek a rend fő feladatai között fontosak: a misszió Krisztus örömhírének továbbadásában és az oktató-nevelő munkában.

A kongresszus fő üzenete az, hogy bencés monostoraink a kiengesztelődés, a béke és az elfogadás szigetei legyenek. A kiengesztelődést és elfogadást az egyház közösségében kell gyakorolnunk és így kell közvetítenünk a világba.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A boogie-woogie nagykövete

A tehetséghez párosuló kitartó tanulás, szívós munka meghozta gyümölcsét a győri Dániel Balázsnak. A… Tovább olvasom