Kisalföld logö

2017. 11. 24. péntek - Emma 3°C | 8°C Még több cikk.

Valóban feltámadt

Nincs mit szégyenkeznünk azért, hogy keresztény hitünk ezer éve alatt átjárta a magyar kultúrát, nyelvet, egészen a népszokásokig – megkeresztelte azokat.

Jóllehet a televízió igyekszik összemosni a néphagyomány tündérmeséit, a locsolás népszokásait és a keresztény húsvét tartalmát, jóllehet úgy tudósít a feltámadási körmenetekről, mint ahogy egy gyarmatosító beszél a leigázott népek primitív babonáiról, mi mégis a mai napon Jézus Krisztus föltámadását ünnepeljük. És nincs mit szégyenkeznünk azért, hogy keresztény hitünk ezer éve alatt átjárta a magyar kultúrát, nyelvet, egészen a népszokásokig – megkeresztelte azokat.

A bizánci liturgia egyik legismertebb húsvéti tropárja így énekel: „Feltámadt Krisztus halottaiból, / legyőzte halállal a halált, / és a sírban lévőknek életet ajándékozott."
„Valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak" – halljuk az apostoloktól Lukács evangéliumában (Lk 24,34). S ez a bizonyosság élteti az egész apostoli egyházat. Erről beszél Szent Pál apostol: „... Isten felmagasztalta és minden más felülmúló nevet adott neki: Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, s minden nyelv hirdesse Isten, az Atya dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr!" (Fil 2,9–11). Erről tanúskodik Szent Péter apostol is: „Isten (azonban) föloldozta a halál bilincseit és föltámasztotta őt. [...] Ezt a Jézust támasztotta fel az Isten: ennek mi mindannyian tanúi vagyunk." (ApCsel 2,24 32–33).

A Katolikus Egyház Katekizmusa szerint „a feltámadásban való hit: tárgyát illetően olyan esemény, melyet a tanítványok történelmileg tanúsítanak, ők, akik valóban találkoztak a Feltámadottal, és ugyanakkor titokzatosan transzcendentális esemény is, amennyiben Krisztus embersége belépett Isten dicsőségébe." Úgy is lehetne mondani: a föltámadásnak nincsenek tanúi, a Föltámadottnak vannak. A feltámadásnak nincsenek tanúi: az Exsultetben így énekel az egyház: „Ó, áldott éjszaka, egyedül te voltál méltó arra, hogy ismerd az órát, amikor Krisztus a halottak közül életre támadt." Nem tudjuk elképzelni, hogy fizikailag miként történhetett. „Még inkább fölfoghatatlan az érzékek számára annak belső lényege: a másik életbe való átmenet." (KEK 647) Ugyanakkor az „Istentől előre kiválasztott tanúk" vagyis az apostolok tanúskodnak a Föltámadottal történt találkozásaikról.
Krisztus feltámadása megmutatja az ember igazi célját, rendeltetését. Krisztus feltámadásából értjük meg a mi feltámadásunkat is, amit megvallunk a hiszekegyben: „...hiszem a test föltámadását és az örök életet."

Az üres sír nem a feltámadás bizonyítéka. De hirdeti azt, hogy Krisztus testben támadt föl. Az ősegyház nem egyszerűen a lélek halhatatlanságát, hanem a „test", vagyis az egész ember föltámadását hirdeti. A keresztény feltámadás üzenete tehát egyszerre szól Istenről, az emberről, valamint Isten és ember végső kapcsolatáról. A test nem egyszerűen a lélek cserélhető külső köntöse, nem is egyszerűen látszat. Már ez ellen tiltakozik Antiochiai Szent Ignác is a bilincsekben: „Ha Urunk mindezt csak látszólag cselekedte, akkor én is látszólag vagyok megbilincselve. Minek szolgáltassam ki magamat akkor teljesen a halálnak, tűznek, kardnak, vadállatoknak?"

A feltámadás emberképe: a test-lélek egysége, az Isten-képmása személy, aki képes elkötelezni magát szabadságban. Az emberi személy egyedülálló és pótolhatatlan értékét jelzi, hogy örök sorsát egyszeri és megismételhetetlen földi életben döntheti el. Rahner szép kifejezése szerint: „A szabadság az örökkévalóság eseménye." Ahogy Krisztus „egyszer s mindenkorra" feláldozta magát értünk, úgy minden egyes emberi élet is egyszeri és megismételhetetlen. Krisztus, az „elsőszülött a halottak között" a mi feltámadásunknak is kezdete, most még csak lelkünk megszentelése által, később pedig amikor minket is feltámaszt. Ezért szólít fel Szent Pál: „Krisztussal együtt ti is feltámadtatok. Keressétek tehát azt, ami odafönt van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján. Az égiekre irányuljon figyelmetek, ne a földiekre!" Merjünk ennek a csodálatos misztériumnak tanúi és hirdetői lenni.

Dr. Pápai Lajos megyés püspök

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kis magyar valóság – tíz mai családmodell

Dr. Pálhegyi Ferenc pszichológus szerint fel lehet nőni családon kívül is, de azok a feltételek, amelyek szükségesek az egészséges személyiségfejlődéshez, csak ép családban adottak. A legfontosabb az apróságokat ölelő biztonság, amelyet a szülők egymás iránti szeretete táplál. Ahol ugyanis a szülők külön-külön szeretik a gyerekeiket, de egymással nem tudnak kijönni, a gyerek szorong, veszélyben van. Tovább olvasom