Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Vallási ünnepeink és az élet

„A mai ember számára talán nehezebben érthető annak ünneplése, hogy valakit megfeszítenek" – Gergely Jenő ezzel magyarázza, hogy az egyház számára legnagyobb ünnepnél a társadalom miért tartja fontosabbnak a karácsonyt és a mindenszenteket.
Gergely Jenő
A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tényői születésű, egyháztörténettel foglalkozó professzora a húsvét történetéről, a húsvéti szokások eredetéről és az ünnep üzenetének változásáról is beszél.

– A keresztények a karácsonyt csak a IV. századtól ünnepelték. A húsvétot már a kezdetektől?

– Ez a kereszténység legrégebbi ünnepe, amelyet már a II. században is megtartottak. A közhiedelem ma a karácsonyt tartja a legnagyobb keresztény ünnepnek, holott eredetileg közel sem így volt, és a liturgia szempontjából ma sem ez a helyzet. A vallás középpontjában továbbra is a húsvéti ünnepcsokor áll.

TAVASZÜNNEP

– Az I. században még nem emlékeztek meg Jézus kereszthaláláról, feltámadásáról?

– A kereszténység kialakulása történelmi folyamat volt. Egy-két évszázadnak el kellett telni ahhoz, hogy bizonyos liturgikus szokások állandósuljanak, általánossá váljanak. Helyi ünnepségek nyilván már az I. században is előfordultak, amelyeket azonban csak később kanonizáltak.

– Eleinte szorosan összefonódott a zsidó pészah és a keresztény húsvét, tekintve, hogy Jézust pészah előestéjén feszítették keresztre. A két ünnep között máig van hasonlóság?

– Az ószövetségi zsidó és az újszövetségi keresztény ünnepek között gyakran találunk párhuzamot. A pészah a húsvét előképe volt. A zsidók máig az egyiptomi fogságból való szabadulást ünneplik ilyenkor. Ehhez hasonlóan a húsvéthoz az a vallási képzet társul, hogy a kereszthalállal és a feltámadással az emberiség megszabadul a sötétségből, a rabságból, szabaddá válik, megnyílik előtte a világosság, és ez biztosítja számára az üdvözülést. Azt is meg kell jegyezni, hogy a keresztény ünnepekre, így a húsvétra is nagy hatást gyakoroltak a keleti ünnepek. Ezekben a vallásokban a természet nagy szerepet játszik, s a húsvét egyfajta tavaszünnep is.

– Húsvétvasárnap március 22. és április 25. között 35 különböző napra eshet. Az első niceai zsinaton, 325-ben döntöttek úgy, hogy az ünnepet a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapra teszik. Korábban milyen variációk léteztek?

– Húsvétot eredetileg pészah előestéjén, a kereszthalál évfordulóján ünnepelték. Utána a holdtöltékhez igazították és ahhoz sem ragaszkodtak, hogy vasárnapra essen. Ezt váltotta fel a máig élő szabályozás.

– A holdtöltéhez és a tavaszi napéjegyenlőséghez igazítás az ünnep természeti jellegét is bizonyítja?

– Igen. A vallási ünnepeknek mindig van másfajta üzenetük. Nemcsak egyszerűen a hit kérdéseiről szólnak, hanem az ember mindennapi életéről is, de fordítva is igaz: a vallási ünnepek szabályozzák a természeti népek életritmusát. A modern ipari társadalomban a gyárban, irodában dolgozóknak majdnem mindegy, mikor van tavasz, nyár, ősz, tél, de a mezőgazdasággal foglalkozók számára mindig fontos volt, mert bizonyos munkák csak meghatározott időszakokban végezhetők el. Egyértelmű, hogy ilyen értelemben a húsvét az új élet ünnepe, hiszen a tavasz diadalmaskodik a tél felett.

– Melyek azok a húsvéti szokások, amelyek visszavezethetők a pogány hitre?

– Vannak szokások, amelyekben a pogány hitvilág maradt fenn, mások már kimondottan a kereszténység idején keletkeztek. A locsolkodás a természetben a termékenységet jelenti – öntözni kell, hogy a növény megnőjön –; másrészt arra is utal, hogy a korai keresztények vízbe merítkezéssel keresztelkedtek meg. A tojás fogyasztása ugyancsak a halál és az élet problémáját vetíti ki: a tojásban már benne van az élet. A húsvéti bárány, Isten báránya viszont a zsidó vallásra vezethető vissza, miután a zsidók bárányhúst ettek, s ünnepük középpontjában egy hibátlan állat leölése és elfogyasztása állt. A keleti nagy mezőgazdasági kultúrákra vezethető vissza például a húsvéti határjárás. A hívők papjuk vezetésével bejárták a határt, és megnézték a megerősödő vetést.

MEGHALÓ-FELTÁMADÓ ISTEN

– A nyúl hagyománya nyilván újabb keletű.

– Ez inkább a gyerekek szórakoztatását szolgálja. Minden ünnephez kapcsolódnak olyan szokások, amelyek eredetileg nem tartoztak hozzá. A karácsony esetében ilyen az ajándékozás, a fenyőfaállítás.

– A katolikus húsvéti liturgia változott az elmúlt évszázadokban?

– Az utóbbi négy-ötszáz évben lényegében változatlan maradt. A katolikus egyház a II. vatikáni zsinaton, 1962 és 1965 között tett kísérletet arra, hogy a húsvétot egységesen ünnepeljék nyugaton és keleten. Próbálták a zsidó pészahhoz is közelíteni. Ez azonban nem sikerült, és mostanában nem is valósul meg.

– A protestáns egyházak megjelenésével változott valamelyest az ünnep súlya?

– Krisztus szenvedése, kereszthalála és feltámadása a protestantizmusban éppúgy központi ünnep, mint a katolikusoknál. Sőt, talán még fontosabb is: a protestáns államokban nagypéntek jellemzően munkaszüneti nap.

– Miért kétnapos az ünnep?

– A fő egyházi ünnepek általában azok, karácsony és pünkösd is. Egyrészt a húsvétvasárnapot követő héten még különböző liturgikus cselekmények zajlanak. Másrészt ez nemcsak az egyház, hanem a pihenés ünnepe is.

– A kereszténység gyors terjedésében volt szerepe annak, hogy sok kultúrában élt a meghaló és feltámadó isten, istenek hagyománya?

– Igen. A vallási szinkretizmus, a vallások egymásra hatása közismert jelenség. A kereszténység sem kivétel ezalól. A meghaló-feltámadó Isten képe hozzátartozik az ember világról alkotott elképzeléséhez: a halállal nincs vége sem a természetnek, sem az emberi életnek. Ezt a hitet az Istenre vetítik ki.

A MEGVÁLTÁS MISZTÉRIUMA

– Ahogy említette, az egyház számára a húsvét a legnagyobb ünnep, a közvélemény-kutatások viszont arról tanúskodnak, hogy a lakosság körében karácsony és mindenszentek is megelőzi. Miért?

– Ez összefügg azzal, hogy a lakosság egy része csak formálisan vallásos, elveszítette az intenzív kapcsolatot az egyházzal. Ők húsvétkor nem végzik el a szentgyónást és a szentáldozást, ami korábban minden katolikus számára kötelező volt. A társadalomban az ünnepek inkább a családi összetartozást jelentik, s így a kisded megszületése jobban megragadható, mint a húsvéti misztérium, amelyben a szenvedésről, a megkínzatásról, a megszégyenítésről és a kereszthalál utáni feltámadásról van szó. A mai ember számára talán nehezebben érthető annak ünneplése, hogy valakit megfeszítenek. Emellett az sem mellékes, hogy karácsony télen van, amikor az emberek jobban ráérnek, a családok együtt vannak a meleg szobában – emiatt is válhatott ilyen barátságos ünneppé. A mindenszentek pedig azért szerepelhet előkelő helyen, mert egyrészt személyes, családi ünnep, másrészt össznépi megmozdulássá vált.

ÜZENET
Húsvét az élet győzelme a halál felett. Feltámadási ünnepként tartjuk számon, így ismeri mindenki. Aki hívő, az tartja az egyházi liturgiát, de jó részét az is, aki nem. A történet ismert: az isteni áldozat, az emberiség bűneiért vállalt kereszthalál, Jézus Krisztus megfeszítése és harmadnapon történő feltámadása, majd 40 nap utáni mennybemenetele. A húsvét mindig spirituális ünnep, noha kissé humanizálódott a vendégvárással,ajándékozással. Tartalmára csakis az ad választ, ha megértjük az áldozat, a szeretet,az egymásért vállalt felelősség húsvéti üzenetét.
– Heller Ágnes filozófus nemrégiben egy tévéadásban úgy nyilatkozott, hogy az egyházi ünnepek azért állnak közelebb az emberekhez a nemzetieknél, mert évről évre jelen idejűvé válnak a kétezer évvel ezelőtt történtek. Mit gondol erről?


– A megváltás misztériuma nem azt jelenti, hogy egyszer megtörtént és azzal be van fejezve; a keresztény embernek újra és újra át kell élni. A nemzeti ünnepeken csupán megemlékezünk a múltról, de nem csinálunk forradalmat minden március 15-én. Magyarországon az is jellemző, hogy egy-egy nemzeti ünnepet inkább valamilyen évfordulón vesznek igazán komolyan: olyankor egy évig a csapból is az folyik, majd évekig csak formálisan emlékeznek meg róla. Az egyházi ünnepek ezzel szemben az élet szerves részét képezik.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Róma a visszatérések városa

Radnóti Ákosnak az elmúlt években mindig Rómába vezetett egy-egy útja, ezért őt kérdeztük, milyen élményeket szerzett a világ újkori csodái közé jelölt ókori aréna maradványai közt, a Colosseumban. „Róma a kedvenc városom, tavaly már ötödször voltam ott. Egyszerűen a világ legszebb és legjobb városa!" – írta felhívásunkra jelentkezve Radnóti Ákos. Tovább olvasom