Kisalföld logö

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

Újraéled a Radó sétány

Győr - Egy épület sorsát annak lakói határozzák meg. Győr egyik leglátványosabb helyén, a Radó-szigeten áll az a csónakház, amely oly sok örömet, és mostanában oly sok bánatot okozott a városlakóknak. Öröm volt, mikor elkészült, mikor innen rajzottak ki a vizekre evezősök, bánat, ahogy egyre jobban romlott az állapota.
A csónakháznak szinte kisugárzása volt és van a környező vízi életre is. Ha ott történik valami, mintha a turisták és győriek által szívesen látogatott Rába-part is élénkebb, vidámabb lenne. Egy éve ilyen időket élünk.
Üdítő látvány fogadja Győrött a Radó sétányra igyekvőket. Az egykor szebb napokat látott, volt Spartacus-csónakházba – sokévi szünetet követően – ismét beköltözött az élet. A stégen sokan szorgoskodnak. Sárkányhajók indulnak és kötnek ki, miközben a parton is többen gyülekeznek, készülnek az edzésre.

Április óta újra mozgalmas vízi élet otthona a több mint százéves épület, amelyet a millennium évében adtak át az 1877-ben alakult Győri Csónakázó Egylet tagságának, és mint a kordokumentumokból kiderül, Győr város lakóinak. Az örömteli változás a Győri Rába Sárkányhajó Klubnak köszönhető, amely nemcsak feltámasztotta a tetszhalál állapotából a gyönyörű műemlék épületet, de igyekszik egyre jobban belakva állagát is javítani.

Sziklenka Lászlóval, a sárkányhajósok szakmai vezetőjével a parton, egy régi padon ülve elevenítjük fel a sokak által csak Spartacus-csónakházként ismert épület történetét, amely az első volt a városban a szárazföldre épült csónakházak között. Az 1896-ban átadott Radó téri favázas, erkélyes, emeletes épület elődjét, a csónakázóegylet még az alapítás évében, nyolc hordóra épített csónakházát ugyanis elsodorta a jeges ár. A különleges épület nemcsak a győri vízi élet központja, de a polgárok kedvelt kirándulóhelye is lett. A kiváló sportszervezőnek, Mihalkovics Tivadar királyi közjegyzőnek köszönhetően falai között még vívóversenyeket is rendeztek, amely fokozta a csónakház népszerűségét, látogatottságát.

Spartacus csónakház: Sárkányhajósoknak tapsolnak a turisták a Rába partján
Spartacus csónakház: Sárkányhajósoknak tapsolnak a turisták a Rába partján

A Győri Csónakázó Egyletből lett a háború után a Vörös Meteor SE, amely 1968-ban a Győri Spartacus SE nevet vette fel, és 2002-ig működött önállóan, majd egyesült a Győri Vízügy SE-vel. Ezzel ugyan megújult a győri evezősélet, de a Radó sétányi csónakház folytatta megállíthatatlannak tűnő hanyatlását. Évekig mindenki sajnálkozott, miközben az épület csak pusztult. Ezért is nagy öröm, hogy az egyre népszerűbbé váló sárkányhajósok felkarolták, és Győr egyik legszebb, idegenforgalmi szempontból is kiemelt helyén új életet leheltek az agonizáló épületbe és környékébe.

– Hogyan sikerült a vízi sportok egyik legfiatalabb ágának képviselőjeként a legöregebb győri, mondhatni történelmi sportvízitelepet – ha „csak" bérlőként is – megszerezni a sárkányhajózás számára?

– Az utóbbi három-négy évben a sárkányhajósport olyan dinamikus fejlődésnek indult, hogy a Győri Vízisport Egyesület kajak-kenu telepe, ahol eddig vendégeskedtünk és akiknek nagyon sokat köszönhetünk, már szűknek bizonyult, és előretekintve más megoldást kellett keresnünk.

Kapóra jött a Győri Vízügy Spartacus ajánlata a volt Spartacus-csónakház használatbavételére. A két klub közötti kapcsolat nem új keletű, visszanyúlik a második sárkányhajó-fesztiválra, annak közös szervezésére. E kedvező kapcsolat alapján ajánlották fel tavaly a lehetőséget, hiszen a csónakház üres és kihalt volt. Mi viszont láttunk benne fantáziát, beleillett elképzeléseinkbe, ezért megköszöntük és éltünk a lehetőséggel.

– A győri sárkányhajó-egyesület elsőként alakult meg 1997-ben az országban. Az első és egyetlen sárkányhajó is éveken keresztül csak Győrben tette lehetővé a vízi edzéseket. Hagyományteremtő szándékkal Győr volt az otthona az első sárkányhajó-fesztiválnak is. Győr és győriek ennyire vevők voltak erre a kínai tradicionális sportágra?

– Egyesületünk alapító tagjainak zöme „öreg" kajakos-kenus volt. Mára már az alapítók közül csak ketten tagjai az egyesületnek. Közben azonban, főleg az utolsó néhány évben, jelentősen nőtt a vízi sportolói múlt nélküliek száma. Ma már nyolcvan versenyzési engedéllyel rendelkező tagunk van, és közel százan hobbiként, szabadidős tevékenységként ülnek hajóba. Ez a sportág növekvő népszerűségéből következik, amihez a Győri Sárkányhajó Fesztiválok is nagymértékben hozzájárultak.

– Mitől olyan kedvelt a sárkányhajózás?
– Ez a sportág könnyen elsajátítható: tíz-tizenöt perc gyakorlás után már látványos, hangulatos és izgalmas küzdelmet tudunk kialakítani kezdő csapatok között is. Nők és férfiak korra való tekintet nélkül, akár együtt is, egy hajóban evezhetnek. Nincs még egy olyan csapatsport, mint a sárkányhajózás, amely azon túl, hogy rendkívül izgalmas, sok embert megmozgató igazi sport, de gyönyörű természeti környezetben, a vízen zajlik, és ráadásául több mint ezeréves hagyománnyal rendelkezik. Igazi csapatépítő sportág. Az edzések sem unalmasak, de a versenyek igazán különleges miliőt árasztanak. Sem a nézők, sem a versenyzők nem tudják kivonni magukat a fesztivál jellegű versenyek különleges hangulata alól. A dobok hangja adja az ütemet. A dob ritmusára egyszerre előrelendülő felsőtestek, a dobosok már-már sámáni révületbe merülő mozgása, a kormányosok kormánylapáthoz feszülő, egyensúlyozó, semmihez sem hasonlatos egyedi mozgása ugyancsak sajátos hangulatot ad ennek a különleges sport- vagy inkább társasági, szabadidős eseménynek.

– Tény, hogy nincs még egy olyan csapatsport, ahol egy közös célért közel két labdarúgó- csapatnyi ember küzd, ráadásul egy közös hajóban ülve. Hogyan tovább?

– Az olaszországi Európa-bajnokságra készülünk. Ifjúsági, szenior- és női csapatban is érdekeltek vagyunk. Szeretnénk jól szerepelni. Ami pedig a csónakházat illeti, igyekszünk minél érdekesebb és vonzóbb egyesületi életet kialakítani. Már most is szinte mindennap nagy a jövés-menés. Amennyire lehetett, rendbe tettük az épületet. Sajnos felújításra nincs lehetőségünk, csak szépítéseket és állagmegóvó munkákat tudunk elvégezni. A földszinten vendégöltözőket alakítottunk ki. Szeretnénk egy konditermet is a közeljövőben. Hétvégeken családi rendezvényeket szervezünk. Remek érzés látni, hogy jó a csapatszellem, hogy heti rendszerességgel közel kétszázan járnak le és sportolnak, töltik el jó hangulatban a szabadidőt. Most, hogy már van élet a csónakházban, talán a pályázatok is sikeresek lehetnek.

– Az idei sárkányhajófesztivál-sorozatot ez évben felkarolta a Magyar Turizmus Zrt. is, és a Vizek Éve programjaihoz csatolta a magyar sárkányhajósport versenyrendszerét. Ez nem kis elismerés, és ebben jelentős szerepük van a sikeres győri rendezvényeknek is. Ezek alapján – Prága után – Győr lehetne Kelet-Közép-Európa sárkányhajóközpontja.

– A közös élményt nyújtó, bátorságot, testi erőt, kitartást és akaraterőt próbára tevő fesztivál és a hozzá kötődő színes kavalkád egyre több résztvevőt és nézőt vonz, és idegenforgalmi látványosságként sem elhanyagolható. Összefogással elérhető cél lenne, annál is inkább, hiszen 2009-ben Budapest rendezi a 13. klublegénység Európa-bajnokságot. Magyarország láthatóan egyre nagyobb szerepet vállal ebben a feltörekvő sportágban. Győrnek, a folyók és vízi sportágak városának az eredményei alapján meg kell teremtenie saját helyét, szerepét. Rajtunk nem múlik – mondja befejezésül Sziklenka László.

Heller László

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Oroszország megsebzett medveként küzd egykori területein

Oroszország megkérdőjelezhetetlenül brutálisan viselkedik Grúziával szemben. Néhányan már párhuzamot… Tovább olvasom