Kisalföld logö

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -2°C | 4°C Még több cikk.

Új kiegyezés?

Vizi E. Szilveszterrel, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével a magyarság múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk.

Az 1867-es kiegyezés 104. évfordulója alkalmából nemzetközi konferenciát rendeztek Győrött a magyar tudósok Monarchia-korabeli munkásságáról. A tanácskozást Vizi E. Szilveszter, az MTA és a TIT elnöke nyitotta meg, ebből az alkalomból adott interjút lapunknak.

– Az éppen egy évvel ezelőtti találkozásunkkor egyebek között arról beszélgettünk – a sci-fi író Asimovra hivatkozva –, hogy Amerikában az a hír járja: két faj létezik a földön, emberek és magyarok. A magyar tudósok, akik a világ összes nagy találmányának legalább a közelében ott voltak, különlegességük okán egyfajta marslakónak tituláltattak. Most viszont van egy valódi űrlakó magyar is, Charles Simonyi...
– Igen, aki most űrturistaként híresült el. Kevesebb szó esik arról, hogy a Microsoft cégnél ő volt a világszerte használt Word és Excel kimunkálója. Hadd mondjam el róla, hogy 2004 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Édesapja, a kiváló tudós Simonyi Károly az MTA rendes tagja volt. 2001-ben halt meg, akadémiai aranyérmét fia, Charles vette át. Egyébként feltett szándékunk, hogy a TIT a budapesti planetáriummal közösen meghívja az űrturistát, beszéljen élményeiről. Nagyon jó vele is a kapcsolat.

EURÓPA CSAK A TUDÁSÁRA ALAPOZHAT

– Sokan úgy tartják, az a pénz, amit Simonyi az űrutazásra költött, jól jött volna például a magyar kutatás-fejlesztésre is.
– Charles Simonyinak van egy alapítványa fiatal kutatók, tudósok támogatására... Egyébként az Akadémia elég tisztességes költségvetéssel rendelkezik, de természetesen minden pénz jól jönne. Mint ahogy jön is. A magántőke igen jelentősen segíti a magyar kutatás-fejlesztést. Gondoljunk például a gyógyszergyárakra, az agrárérdekeltségű vállalkozásokra, a martonvásári kutatóközpontra vagy az energiaszektorban Paksra. Hasonlóképpen beszélhetünk a társadalomtudományi kutatóintézetekről. Az élet számos területén kis- és középvállalkozások, alapítványok, uniós pályázatok segítenek. Ezekkel kell a lehető leghatékonyabban élni. A kormányoknak pedig, nálunk és Európa-szerte észre kell venniük, hogy csak úgy maradhatnak versenyképesek a Távol-Kelettel vagy Észak-Amerikával, ha lényegesen többet invesztálnak abba a 300 millió idegsejtbe, ami az emberi agy. Európa továbbra is csak a tudására alapozhat.

A POLITIKÁBÓL ÉS A GAZDASÁGBÓL HIÁNYZÓ ERKÖLCS

– Az Akadémia tavaly meghirdetett, vitákkal fogadott reformja is ezt szolgálja. Erről készül most egy beszámoló az Országgyűlés számára is. Eredmények?
– Jelentősek a reformok, például az átszervezett irányításban. Új főosztályok, változó intézményrendszer, teljesítményarányos támogatás... Írja csak le, nem kis büszkeséggel mondom, hogy a Medián felmérése szerint ma Magyarország leghitelesebb intézménye a Magyar Tudományos Akadémia. A pártok a sorrendben csak a tizedik helyen szerepelnek.

– Pártok és politika... Ön tavaly azt mondta, a tervezett akadémiai reformok kapcsán is „összhangban" van a miniszterelnökkel, noha egyébként sokat hadakozik a politikusokkal. A politikában azóta lényegesen nagyobb lett a zűrzavar. Megosztja ez a tudományos társadalmat?
– A tudóstársadalom nem megosztott: politizálni csak a valódi értékek alapján szabad.

– A kiegyezés évfordulójáról beszélünk. Az előbbi gondolatra visszatérve: ön szerint mikor lesz egy újabb kiegyezés Magyarországon?
– Addig nincs mód egy társadalmi kiegyezésre, amíg nem a bizalom, az erkölcsös magatartás jut főszerephez akár a politikában, akár a gazdaságban.

– Ön nemcsak az Akadémia, hanem a TIT elnöke is. A tudományos ismeretterjesztés ma finoman szólva nem a fénykorát éli, noha igen tiszteletre méltó, amit tesz. Igény vagy lehetőség nincs a „látványosabb" munkára?
– Tény, hogy az embereknek egyre kevesebb az idejük beülni például egy-egy előadásra. Az ismeretterjesztésnek azonban számos más módja is van, gondoljon akár csak az igen népszerű Mindentudás Egyetemére. A kormányzat viszont nem ismeri el az ismeretterjesztés nagy munkáját. Megrázó tény: a TIT országosan 43 regionális szervezete összesen 60 millió forint támogatást kap! Pedig az emberek igenis akarnak tanulni, több tízezren járnak különböző tanfolyamainkra.

Jutasi Ferenc

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bl-döntőt rendezhetünk?

Kisteleki Istvánnal, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökével és Vlatko Markoviccsal, horvát partnerével már Cardiffban közölték – azóta e-mailben is megerősítették –, hogy az UEFA szakértői vélemények többségben a horvát–magyar EB-pályázatot és prezentációt értékelték a legmagasabbra. Tovább olvasom