Kisalföld logö

2018. 08. 16. csütörtök - Ábrahám 17°C | 28°C Még több cikk.

Trükkös szobor Szent Istvánról

Kevesen tudják, hogy az ország első Széchenyi-szobra egy Sopron melletti faluban áll. S hogy hogyan kapcsolódik ez augusztus 20-hoz? Úgy, hogy „a legnagyobb magyart" Szent István „képében" örökítették meg – erről a kettősségről azonban sokáig csak néhány ember tudott.
Európában egyedülálló az a „kettős szobor", amely a Sopron melletti, alig háromszáz lelkes kis falu, Pusztacsalád központjában áll. A ránézésre Szent Istvánt ábrázoló alkotás ugyanis valójában nem első királyunk, hanem Széchenyi István tiszteletére készült...


Széchenyit koszorúzzák az államalapító emlékművénél

Pusztacsalád Széchenyi-birtok volt a XIX. század közepén, még maga Széchenyi István vásárolta Ödön fiának a Festetics családtól. Amikor 1860-ban meghalt, fia szeretett volna szobrot állíttatni édesapja emlékére, mivel azonban akkoriban tilos volt nyíltan emlékezni a reformkor politikusára, cselhez folyamodott. Kiválasztotta a család legeldugottabb birtokát, az erdőkkel körülölelt Pusztacsaládot, majd a falu központjában impozáns szobrot állíttatott – Szent Istvánnak. A hatalmas mészkő alak arcán ugyanakkor Széchenyi vonásait örökítette meg a kényes feladatra felkért Höller György soproni kőfaragó... Így állított emléket a magyar történelem két nagy alakjának egyszerre: Szent Istvánnak és Széchenyi Istvánnak.

– Széchenyi 1860 áprilisában halt meg, s augusztusban már állt a szobor. Sokáig csak a család és a kőfaragóművész tudott a kettősségről, csak később terjedt el a története. Mi, pusztacsaládiak és a környékbeliek ma is Széchenyit tiszteljük benne, szerintem az arcán egyértelműen kivehetők a politikus jellegzetes arcvonásai, amelyeket festményekről ismerünk – mondja Balogh Ferencné, a falu polgármestere. Ez a kultusz olyannyira él a környéken, hogy a szobrot minden év szeptember 21-én, „a legnagyobb magyar" születésének évfordulóján meg is koszorúzzák az emlékezők – augusztus 20-án pedig nem itt, a Szent István-szobornál, hanem a templomban tisztelegnek államalapító királyunk emléke előtt...

Pusztacsalád Szent István-szobra Széchenyi szobra.
Pusztacsalád Szent István-szobra Széchenyi szobra.

Hány Szent István-szobor van a megyében?

Hogy a megyében hány helyen állítottak emléket Szent Istvánnak szobor vagy emlékmű formájában, azt pontosan senki nem tudja. A Kisalföld most összegyűjtötte a legfontosabb emlékhelyeket. A felsorolás messze nem teljes, hiszen domborműveken, templomokban számos helyen felbukkan Szent István alakja. Egy biztos: államalapító királyunk megformálói nem sok korabeli ábrázolásra támaszkodhatnak; az egyetlen hiteles forrás elmosódott alakjával a fennmaradt koronázási palást, amely még István életében, 1031-ben készült a veszprémvölgyi apácák kolostorában, s hímzésében állítólag maga Gizella királyné is részt vett.


Pannonhalma: belső erőt sugárzó alkotás

A Győr melletti településen, a világörökség részévé nyilvánított bencés apátság árnyékában két szobor is emléket állít Szent Istvánnak. A ligetben felállított szoborparkban – többek között az országzászló és Géza fejedelem mellszobra társaságában – első királyunk bronzszobra áll, s őt látjuk az apátság melletti millenniumi emlékműnél is. Az utóbbi szobor egy tragikus esemény folytán kerülhetett a városba: alkotója, Török Richárd szobrászművész tragikus hirtelenséggel, 39 éves korában meghalt, szülei pedig úgy döntöttek, hogy fiuk művei – köztük az 1990-ben készült Szent István-szobor – magyar köztereket díszítsenek. A pannonhalmi szobor nem robusztus, fizikumával is tekintélyt parancsoló uralkodóként, hanem a fizikai helyett inkább belső erőt, hitet és elszántságot sugárzó, a kardot kényszerűen maga elé tartó királyként ábrázolja Istvánt.


Szilban közadakozásból, Kapuváron Gizellával

Szilban egyedülálló módon kizárólag közadakozásból és társadalmi munkából készült el Szent István szobra, amelynek felállítását a helyi plébános – a település díszpolgára –, Ács Lajos kezdeményezte. Az egyházközség huszonhárom képviselője házról házra járva teremtette elő a szükséges kétmillió forintot, míg végül 2000-ben felavathatták a király bronz mellszobrát a plébánia előtt. Idén augusztus 20-án pedig Szanyban felavatják a plébános erőfeszítésének eredményeként az államalapító legújabb szobrát.

Ritka Szent István-ábrázolás a kapuvári: Magyarország első királya feleségével, Gizellával jelenik meg a talapzaton. Felállításakor többen sérelmezték, hogy a bronzkompozíció szegedi alkotója, Kligl Sándor szobrászművész lakóhelyén már készített egy hasonló szobrot, a művész azonban cáfolta, hogy a kapuvári a másik szobor mása lenne. Mint mondta, „a különbséget elsősorban a millenniumi hangulat hordozza magában" a trónuson ülő, palástban, jogarral, országalmával ábrázolt István és az óvó-védő Gizella kettősében.


Mosonmagyaróváron a koronázási dombon

A mosoni várispánságot alapító István király szobra – Lebó Ferenc győri szobrászművész alkotása – a mosoni templom előtt áll. A talpa alatti másfél méteres domb a koronázási dombot jelképezi, a kis térre vezető utak egy görög kereszt szárait formázzák. Az uralkodót fiatalon látjuk – nagyjából ennyi idős lehetett megkoronázásakor –, szilárd, erős jellemét, a sugárzó akaratot nagyszerűen sikerült megragadnia a művésznek. Egyik kezében a kettős kereszttel díszített országalmát, a másikban a jogart – a királyi méltóság jelképét – tartja, fején liliomos-keresztes korona, a szobor hátoldalán pedig a király híres míves kézjegye látható.


Győrben a lovas szobrot nem a Rába-partra szánták

Közel tíz évet késett annak az impozáns lovas szobornak az elkészítése, amely a Káptalandomb tövében áll. Még 1937-ben rendelte meg a város Medgyessy Ferenc szobrászművésztől, amikor az egykori Vilmos császár utat Szent István úttá nevezték át. A szobrot eredetileg a városháza elé szánták – a király halálának 900. évfordulóján tervezték felavatni –, s bár gipsz formájában időben el is készült, a városnak fizetési nehézségei támadtak... Ráadásul időközben beütött a világháború, s 1941-ben a szobor készítéséhez szükséges bronzot is lefoglalták, így felállításával várni kellett a háború befejezéséig.

István királyt egyébként a Széchenyi téren álló Mária-oszlop figurái között is megtaláljuk, s a megyei múzeum épülete – az egykori Apátúr-ház – egyik külső falfülkéjében is feltűnik.


Lébény: a keresztény király

A fejedelmi és a keresztény királyi rang közötti átmenetet szerette volna ábrázolni Bujtás László, a lébényi Szent István-szobor készítője, aki ezért mindkét hitvilág szimbólumait felhasználta az uralkodó alakjának kifaragásakor. „Döntés előtt formáltam meg Istvánt, amikor még nem volt biztos, vajon elkötelezi-e magát a nyugati kereszténység mellett" – mondta a szobrászművész.

Szent István egyik kezében a Szent Koronát tartja – igaz, az a történészek által vitatott, hogy valóban ezzel koronázták-e meg –, a másikkal arra a (jelenleg Bécsben őrzött) kardra támaszkodik, amellyel a győztes csatákba vezette seregeit.

– Bár Szent István korában még nem létezett, annyira összeforrt az Árpád-házzal és István alakjával, hogy a szoborhoz tartozó címerpajzsra ráfaragtam a kettős keresztet is, az ősi magyar hitvilágot pedig egy tarsolylemezen látott, égbe törő madár szimbolizálja – mesél a szobor készítéséről alkotója. A fehér mészkő alak mellett évszámok emlékeztetnek Szent István életének legfontosabb állomásaira: 975-ös születésére, 997-es fejedelemmé választására, 1000-ben (más források szerint 1001-ben) történt megkoronázására, 1038-as halálára, s végül 1083-ban történt szentté avatására.

A soproni szobor
A soproni szobor

Sopronban Apor püspök szentelte fel

A soproni Szent István-templomot 1943-ban Apor Vilmos győri püspök szentelte fel, a templom előtt látható Szent Istvánt ábrázoló szobor az egyetlen alkotás a városban első királyunkról. Ezért az augusztus 20-i városi ünnepségek egy része is itt zajlik. A szobor emléket állít a hősies fiatalságnak is: Szent István két ifjút karol át.


Utat mutatott volna


Medgyessy Ferenc 1943-ban mintázta meg Szent István lovas szobrát, melyet azonban csak halála után állítottak fel Győrött. Az eredetileg orvos szobrász 1958-ban halt meg, 1881-ben született, 1915-1917-ben a galíciai fronton katonaorvos, katonai síremlékeket is készített. A művész kétszer kapta meg a Kossuth-díjat.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Koltay Gábor, a történelmi sztárcsináló

Koltay Gábor filmrendező életművének krónikájában a magyar történelem legjelentősebb alakjai… Tovább olvasom