Kisalföld logö

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -3°C | 8°C

Trianon: mítosz és valóság

Romsics Ignác történész beszél interjúnkan a békediktátum hátteréről és arról, volt-e esély kedvezőbb határokra.



A trianoni határok a mérsékeltebb elképzelések és az utódállamok többnyire Franciaország által is támogatott mértéktelen követeléseinek a kompromisszumaként alakultak ki 1919 tavaszára, nyarára – állítja Romsics Ignác történész, aki monográfiát is írt a békeszerződésről.

– Trianonról rendkívül sok mítosz él. Az egyik, hogy néhány személy, például Clemenceau ármánykodásán múlt, hogy olyan lett a békediktátum, amilyen. Ön szerint valójában min múlt, hogy mi került bele a szerződésbe?

– Az Osztrák–Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország felbomlását több tényező összetalálkozása idézte elő. Alapvetőnek tekinthető az ország soknemzetiségű összetétele és az ebből adódó etnikai ellentétek. Másodikként a XIX. század második felében létrejött irredenta államok – Olaszország, Szerbia és Románia – területszerző törekvései említhetők, melyek a háború alatt felerősödtek. Ugyancsak fontos tényezőként esett latba a győztes nagyhatalmak stratégiai érdeke, amely összeegyeztethetetlennek látszott a Habsburg Birodalom és ezen belül a régi Magyarország fennmaradásával. Végül említhető a háború utáni hónapokban a Duna-medencében kialakult polgárháborús helyzet, amely nem kedvezett a magyar érdekek nemzetközi érvényesítésének. Az okok sora természetesen folytatható, de azt hiszem, ezek voltak a legfontosabbak. Clemenceau szerepe közvetlenül nem mutatható ki, ez legenda, a cseh Eduard Beneąé viszont igen. Ügyes politikus volt, és hatékonyan szolgálta a cseh–szlovák ügyet. A Monarchián belüli helyzetünkből adódott, hogy mi viszont diplomáciai képviseletekkel sem rendelkeztünk.

Magyarország  felosztása a trianoni békeszerződés szerint
Magyarország felosztása a trianoni békeszerződés szerint.


– Az antanthatalmakon belül akadtak kételyek, esetleg viták a békeszerződés tartalmát illetően?

– Igen. Az amerikaiak és néha az olaszok, valamint a britek eredetileg kedvezőbb határvonalakat képzeltek el annál, mint amit végül kaptunk. A trianoni határok e mérsékeltebb elképzelések és az utódállamok többnyire Franciaország által is támogatott mértéktelen követeléseinek a kompromisszumaként alakultak ki 1919 tavaszára, nyarára.

Romsics Ignác
Romsics Ignác

– Volt esély arra, hogy a magyar tárgyalódelegáció bármilyen eredményt, engedményt érjen el?


– Csak azt tudjuk, hogy az alkalmazott taktikával semmilyen eredményt nem értünk el. Lehet, hogy az etnikai határok követelése sikeresebb lett volna, mint az integritás eszméje – azaz hogy Magyarország egy politikai, történelmi, gazdasági, földrajzi és kulturális egység, amit nem szabad felosztani –, ám ezt a történelem természetéből adódóan nem lehet bizonyítani.


– Manapság rengeteg szó esik Trianonról. Szükségesnek tartja és mivel magyarázza ezt?

– Úgy látom, hogy kicsit átestünk a ló túlsó oldalára. Trianon 1947-től az 1980-as évekig tabutéma volt. Azóta viszont nagyon sok könyv megjelent róla, sőt, két filmsorozat is készült. Az tehát, hogy Trianon az elmúlt húsz-huszonöt évben is tabutéma volt, s hogy az iskolákban nem tanítják, nem igaz. Kétségtelen ugyanakkor, hogy nemzeti ünnepeink és emléknapjaink sorából mostanáig kimaradt. Fontosnak tartom, hogy a most megszavazott emléknap valóban a nemzeti összetartozást szimbolizálja, s ne a revíziós vágyakat táplálja.


Krónika

A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a saint-germaini békeszerződés is rendelkezik.)

A ˝négy nagy˝: David Lloyd George angol, Vittorio Orlando olasz, Georges Clemenceau francia miniszterelnök, valamint Woodrow Wilson amerikai elnök a párizsi békekonferencián.
A ˝négy nagy˝: David Lloyd George angol, Vittorio Orlando olasz, Georges Clemenceau francia miniszterelnök, valamint Woodrow Wilson amerikai elnök a párizsi békekonferencián.

A trianoni békét az 1920 tavaszán kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának két politikailag súlytalan tagja írta alá, s a kormány hamarosan lemondott.

A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett 35.000 főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. 1920. június 4-én budapesti idő szerint 16.32-kor írták alá a franciaországi Versailles-ban lévő Nagy Trianon-kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles nagytermében, a Galérie des Cotelle-ben.

A szerződést nem írta alá a szintén az antanthoz tartozó Amerikai Egyesült Államok, amely akkor nem lett tagja a Népszövetségnek. Az USA és Magyarország később Washingtonban kötött békét: ez a Népszövetségre vonatkozó cikkelyek kivételével szó szerint megegyezik a trianonival.

A trianoni tragédiára emlékezve június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az Országgyűlés 2010-től.

 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sok magyar értékrendje közel áll a radikális jobboldalhoz

Harmadikok vagyunk a listán, amely a szélsőjobboldali eszmék elfogadottságát mutatja: 29 európai… Tovább olvasom