Kisalföld logö

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 21°C | 34°C Még több cikk.

Tizenkettő voltam '56-ban

Évtizedekig hallgatott, mert hallgatnia kellett. Csics Gyula 12 évesen naplójában írta le, mi is történt az ’56-os forradalom napjaiban

Évtizedekig hallgatott, mert hallgatnia kellett. Csics Gyula 12 évesen naplójában írta le, mi is történt az ’56-os forradalom napjaiban, s a hiteles feljegyzésekhez rajzokat is készített. A teleírt naplót – már amikor tehette – az ’56-os Intézet gondjaira bízta, így az könyv és film formájában is megjelenhetett.

A film egyik rendezője az az Edvy Boglárka, aki egykor a győri Kovács Margit ÁMK-ba járt. Az intézményből választották ki a hangos dokumentum két narrátorát is. Múlt vasárnap az m1 főműsoridőben
tűzte műsorára az alkotást, ám a film készítői gesztusértékűnek
szánták, hogy még az ünnep előtti napon a győri Kovács Margit ÁMK diákjai az elsők között láthatták az ’56-os naplót. Pisszenést sem lehetett
hallani a könyv alapján készült filmbemutatón, ahol Csics Gyula , a kötet írója szakállas nagypapiként debütált s osztotta meg gondolatait a fiatalokkal.

FORRADALOM: CSUPA GYÖNGYBETŰVEL

– Az események, a körülmények úgy alakultak, hogy muszáj volt írni – vallja a szerző, aki nem titkolja: évekig rajta és a közvetlen hozzátartozókon kívül senki nem tudott a teleírt naplóról. – A budapesti
helyszínek gyújtópontjában laktunk, Kovács Jancsi barátommal
vágtunk ebbe a munkába bele azzal, hogy egyszerűen leírtuk az életünket. A naplót eldugtam, megőriztem. Olyan időszakban meg
pláne nem beszéltem róla senkinek, amikor igazán nem vették volna jó néven. A családtagjaim persze tudtak a titokról, s ma már én is örülök,
hogy megérhettem azt az időt, amikor elő lehetett ezt venni.
Hogy a könyvből miként lett film, akár meseszerűnek tűnhet,
de Csics Gyula minden szavát elhiszem. Az ’56-os Intézet igazgatója tartott előadást Tatán, s a hallgatóságközött ott volt a napló szerzője
is. Megkérdezte az előadót, bemutathatna-e egy korabeli dokumentumot abból az időből. Rábólintottak, Csics Gyula pedig lefújta a port a megsárgult lapok minden titkáról.

KORÁN FELNŐTTEK

Furcsa, amatőr felvételekre emlékeztető képsorok a csatangoló,
hócsatázó gyerekekről. Azután a két kisfiú szigorú kronológiája, a napló oldalai megelevenednek. A rajzolt villamos – némi animációs segítséggel
– elindul a korabeli pesti utca fényképein. Ismert történeti dokumentumok kerülnek új fénytörésbe a két napló szövegrészleteivel. Nagy Imre
beszéde összevegyül a gyerekek kommentárjaival. Öreg rádiókból
bújnak elő a képek, a fiúk fantáziája mozgatja őket. Az első hegedűlecke és az Egmontnyitány. Az orosz tankok, a hírek az utcáról, a két fiú
sétái. A képek alá beszivárognak a kor hangdokumentumai.
Beszédek, recsegő lemezek, a gang és lakói, a diafilmek, a naplók szövegei. Aztán, ahogy a forradalom után csendesedik az élet, csendesednek a naplók is. Csak a remény él már. M. ú. k.! Márciusban újrakezdjük! A fiúk tovább gyűjtik a falragaszokat, vadásszák
sétáik során az ellenállásra buzdító falfirkákat. Gyűjtik a híreket tovább. De belátják, a forradalomnak vége. Ezrével készítik a Kossuth-címeres jelvényeket, de tudják, jövőre már oroszt kell tanulniuk német helyett. A tanárok félnek, eloltatják a fiúk gyertyáit. A pislákoló remény kialszik. A
rommá lőtt város a gyerekek rajzain sötétbe borul. Másnap már a Kádár-kormány optimizmusa ragyog. Újra indul a 6-os villamos, a tanítás rendszeressé válik, 1957. március 15. hivatalos ünnep, Kossuth-
címer nélkül, kirakott, majd beszedett vörös zászlókkal, végül is minden zászló nélkül, reménytelenül. Az egyik napló itt megszakad.

„MEGDÖBBENTŐ ÉLMÉNY"

– Erről a történelmi korról a koromnál fogva csak keveset tudtam – vallja a győri születésű Edvy Boglárka, a film egyik rendezője. – Érdekes volt,
hogy egy ennyi idős gyerek mit és hogyan írt le abból az időszakból.
A rajzok rendkívül megérintettek. Annál is inkább, mert az animációhoz kitűnő alapot jelentettek, a feladatomat könnyítették. Furcsa „törmelék" áll rendelkezésünkre:  korabeli diafilmek, szórólapok, újságok, fotók,
csokispapírok, a kisfiúk által készített rajzok, diafilmek, egy kis városmakett, ami azokban a napokban készült a gyerekszobában,
és ahol magyar szabadsághősökről nevezték el az utcákat, miközben a Körúton tankok jártak. Az archívok homályába „belerajzol" a gyerekfantázia és bele az animáció. A fotók, diák figurái egyszer csak
bekúsznak a történelem díszletei közé, a valóság figurái pedig
Gyula fantáziavárosában sétálnak. Folyton szól a rádió, a híreket egyszer csak a naplóban találjuk. A régi rádiókészülékek faktúrái pedig egy
gangos ház udvarává, egy lövésnyomoktól tépett faldarabbá
olvadnak. Az animáció szerepe ebben a filmben, hogy a dokumentumok, az archív filmek és fotók világát egy 12 éves kisfiú, Gyula világává vált
oztassa. A Kovács Margit ÁMK egykori diákjának jó másfél éves
munkát jelentett ez a téma, s egyben a vizsgafilmjének elkészítése.
A tálalás, azaz az animációs-dokumentumfilmszerű feldolgozás pedig szakmailag is újdonságot jelentett.

– A diplomamunkám is ehhez kapcsolódott, mert a filmtízperces változatát készítettem el az iparművészeti egyetemen – folytatta a rendező. – Csics Gyula naplójának köszönhetően továbbra is érdekel
a téma és úgy érzem, ’56-tal kapcsolatosan sok részlet még mindig ismeretlen a nyilvánosság előtt.

KÉT FIÚ, KÉT SZEREPLŐ

Horváth Attila és Bárány B ence, a Kovács Margit ÁMK tanulói nem kisebb feladatot kaptak, mint a film narrátor-, illetve főszerepét. Osztályfőnökük
kérte fel őket a válogatásra. Igaz, ez idáig ők is meglehetősen keveset tudtak a forradalomról, de szívesen vállalták a kihívást. Attila kicsit Csics
Gyula bőrébe bújt, s több mint apró érdekesség, hogy a férfi gyermekkori fotója kísértetiesen hasonlít Attiláéra. A teljes stábpersz e  lképzelhetetlen
lenne Sárközy Réka producer, Siló Sándor rendező, Sass Péter vágó és Halász Gábor operatőr, valamint a technikai munkatárs, Kamer -
da Károly nélkül. Az 1956-os Intézet és aMagyar Iparművészeti
Egyetem produkciója méltó alaphangja lehetett volna az ötven évvel ezelőtt történtek visszaidézésének. A másnap történteket sokan szívesen
felednék. A napló és a film azonban örök mementó és örök tanulság. Csics Gyulának és mindenkinek, aki akkor élt, vagy csak hallott ’56-ról.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rebellis rábaköziek

Kapuváron november kilencedikéig, a Kádár-féle munkás- paraszt kormány megalakulásáig nem nagyon tértek vissza a tanácsokról elűzött korábbi vezetők. A munkástanácsok egész márciusig irányították a gyárakat. Az államigazgatás szervei február elejéig a helyükön maradtak, mert a régi elvtársak nem akartak visszatérni. A rebellis Rábaköz megregulázása nagy fejtörést okozott a párt számára. Tovább olvasom