Kisalföld logö

2016. 12. 06. kedd - Miklós -6°C | 2°C

Természeti csodák versenye

A nyár eleje óta tart a Vasárnapi Kisalföld és a kisalfold.hu közös játéka, mellyel megyénk természeti értékeire igyekszünk felhívni a figyelmet. Az első fordulóban több mint hatvan jelölés érkezett olvasóinktól, közülük szakmai zsűrink huszonegyet tartott érdemesnek a mindent eldöntő harmadik körre. Az elkövetkező hetekben a három kategória (tájegységek, növények, állatok) hét-hét esélyesét vegyesen mutatjuk be.
Holt-Rába tájegység (Gyirmót)

Hivatalosan a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzethez tartozik a Holt-Rába és környéke, amelyet az 1888-ban végzett vízszabályozás óta Holt-Marcalnak is neveznek. A régi Rába-meder minden folyótól elválasztott holtág, amely ennek ellenére folyamatosan feltöltődik.

A náddal és gyékénnyel, bokorfüzesekkel benőtt kanyargós morotvák hangulatosak és jelentős tájképi értéket képeznek. Ahol a feltöltődés még csak kismértékű és a holtágak vízmélysége egy-másfél méter, ott lebegő és legyökeresedő hínártársulások jelennek meg. A vizek felszínét elborítja a fehér tündérrózsa és a sárga vízitök, a partok mentén pedig három nősziromfaj: a sárga nőszirom, valamint a védett, lilásan irizáló szibériai és fátyolos nőszirom nő. Az élőhely változatosságát az állatvilág is tükrözi.

Holt-Rába Tájegység (Gyirmót)


Pannonhalmi Arborétum

Az arborétum fekvése különleges, hiszen telepítésekor a meglehetősen meredek északkeleti domboldalt használták fel. Eredetileg a monostor gyógynövényes-, majd veteményes- és gyümölcsöskertje volt itt.

Az 1830-as években már arborétumszerű, angolpark jellegűvé néhány évvel később alakították. Nevezetes fája a Pannonhalma nevet kiötlő Kazinczy Ferenc és a szintén nyelvújító Guzmics Izidor bencés szerzetes barátságának emlékét őrző platán. Összesen több mint 400 növényfaj található az arborétumban.

Pannonhalmi Arborétum


Nyirkai-Hany

A Nyirkai-Hany a Hanság déli medencéjében, a Bősárkányi-láptorok, Acsalag és Bősárkány települések közelében, de Csorna közigazgatási területén fekszik. A terület igazi madárparadicsom, tucatnyi faj vonzza az érdeklődő turistákat az év minden évszakában.

A Rábca vizével jutottak be a Hanság folyóiban élő halfajok egyedei, de keszegféléket, nyurgapontyot, compót, harcsát, csukát is telepített ide a Fertő–Hanság Nemzeti Park. Az egyedülálló területet rövid idő alatt benépesítették a vízimadarak. Néhány év alatt a vadludak mennyisége meglepő módon tízezrekre gyarapodott. Annak ellenére, hogy korábban csak átrepülő kisebb csapatok fordultak elő a Hanságban.

Nyirkai-Hany



Soproni-hegység (Károly-magaslat)

A Soproni-hegység az Alpokalja osztrák–magyar határon átívelő hegyvonulata, amely a Keleti-Alpokhoz kapcsolódó Rozália-hegység és a Kisalföld között képez átmenetet. Az egyik legnépszerűbb kirándulóhelye a Károly-magaslat.

Igazi különlegességnek azok a növények számítanak, amelyek a Keleti-Alpokból ereszkednek le idáig. Ilyen például a farkasboroszlán és a fürtös bodza. Hazánkban csak itt él a havasi palástfű és az enyves aszat. Jellegzetes kőzetei a földtörténet ókorában keletkeztek. Utóbbiak szép feltárásai a bánfalvi kőfejtőkben tekinthetők meg. A Sopron és Brennbergbánya között található Várhegy szigorúan védett terület. Ennek csak egyik oka a csodálatos jegenyefenyves, a másik a hegyen feltárt kelta–illír temető.

Soproni-hegység (Károly-magaslat)


Szárhalmi-erdő (Sopron)

A Fertő–Hanság Nemzeti Park különleges szépségű része a 412 hektár kiterjedésű erdős-dombos Szárhalmi-erdő, amely tulajdonképpen a Lajta hegység nyúlványa és közel párhuzamosan fut a Fertő tó partjával nagyjából Balfig.

A geológiai és éghajlati viszonyai részben hazánk kontinentális tájaival, részben a délies, mediterrán tájakkal tartanak rokonságot, mely az itteni erdők különlegességét eredményezi. Ez a sajátos élőhely több száz növényfajnak ad otthont, köztük országosan ritka, védett és fokozottan védett növényeknek is. Ezek közül néhány: légybangó, bíboros kosbor, de ilyen a nagy ezerjófű, a hangyabogáncs és még sorolhatnánk oldalakon keresztül.

A soproniak egyik legkedveltebb kirándulóhelye.

Szárhalmi-erdő (Sopron)


Közönséges hód

A selymes bundájú, kicsit büdös rágcsálók nagyon szerethető állatok. Hátsó lábaikon úszóhártya köti össze ujjaikat. Kiválóan alkalmazkodtak a vízi életmódhoz, élőhelyük a fás vízpart. Az európai hód kanadai rokonával ellentétben nem épít hódvárakat és gátakat is csak ritkán emel, vackát inkább a partfalban ássa ki. Az akár tizenegy méteres hosszúságot is elérő folyosórendszer bejárata a vízből nyílik. A lakóüreg átmérője körülbelül 50–80 centiméteres, itt 5–8 állat – egy szülőpár, a tavalyi és az új alom – él.

Hazánk hódállománya a XIX. század közepére a vadászatnak hála kipusztult, de a XX. század utolsó évtizedében az ausztriai és magyar WWF együttműködésének eredményeképpen visszatelepítés kezdődött. 1996 óta – többek közt – a Fertő–Hanság Nemzeti Park területén történt telepítés.

Közönséges hód

Boldogasszony papucsa (orchidea)

Rendkívül látványos, vízszintesen elhelyezkedő gyöktörzsű, 20–50 centiméter magas növény, 3–5 széles, elliptikus, szárölelő vállú, érdes szőrű levéllel. Kissé meghajló, szőrös szárán 1 vagy 2, ritkán 3 vagy akár 4 virág fejlődik, amely növényzetünk legnagyobb méretű virágai közé tartozik, és valamennyi európai kosborféle között a legnagyobb egyedi virágnak számít. Legfeltűnőbb része a sárga, 3–4 centiméter hosszú, felfújt és papucs alakúan, mélyen kiöblösödött mézajak, amely légycsapdaként szolgál. A mézajakba hullott légy csak a bibe és a portokok érintésével tud kimenekülni innen.

Boldogasszony papucsa (orchidea)

Tekintse meg képgalériáink, és szavazzon Ön is a megye természeti csodáira!
A megye 7 csodája - képszavazás itt


Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Élet a fegyházban

A Sopronkőhidai Fegyházat kétéves építés után, 1886. november 1-jén adták át. A ’30-as években… Tovább olvasom