Kisalföld logö

2017. 05. 24. szerda - Eszter, Eliza 13°C | 24°C Még több cikk.

Templomok utcája a győri Újvárosban

Újváros neve már régen nem igaz, hiszen fejlődése nagyon régen, a törökök kiűzése utáni években megindult.
Úti cél

Ha nyugati irányból, az 1-es főúton közelítünk Győr felé, először Újváros látképe tűnik fel. Történelmének tanúi az ég felé törő templomtornyok és a hatalmas kupola. A megyeszékhely belvárosából valamelyik Rába-hídon könnyen eljutunk a városrészbe, a Kossuth Lajos utcára, ahol nevezetességei sorakoznak. Győr minden irányból jól megközelíthető, távolsága Soprontól 90, Mosonmagyar-
óvártól 40 kilométer.


Történelem

Újváros neve már régen nem igaz, hiszen fejlődése nagyon régen, a törökök kiűzése utáni években megindult. Jól körülhatárolható területen, a Rába és Rábca között települt. A XX. század elején az utóbbi folyóvizet elvezették innen, így ma a szomszédos Sziget nevű városrésztől csak ligetek választják el. Lakói iparosok, kereskedők, földművesek voltak. Sajátos csoportot képviseltek az ide telepített szerbek (rácok), akik a Duna mentén, a török elől menekülve egészen idáig jutottak. A krónikák a burcsellások nevét is feljegyezték. Ők széles fenekű hajóikon, a burcsellákon árut, főként gabonát szállítottak.

A Bécsi kapu térről a Rába kettős hídja vezet Újvárosba. Egykor a mai Kossuth Lajos utcán bonyolódott a forgalom Bécs irányába. Itt épültek fel a legszebb lakóházak, középületek, egyikükön a győri belvárosra is oly jellemző sarokerkély is van. Fő érdekessége, hogy az évszázadok során öt felekezet szentélye épült ide, így vált a templomok utcájává.


Fehér-arany szószékoltár

Az evangélikus Öregtemplomot II. József türelmi rendeletének megjelenése után építették, az abban foglaltaknak megfelelően udvarban, torony nélkül. A konvent épületszárnyai fogják körül. Elhelyezésénél fogva jóval nagyobbnak látszik valódi méreteinél. Tömege az akkortájt épített magyarországi evangélikus templomokéhoz hasonlatos. Egy hatalmas téglatest, melyre rendkívül hangsúlyos, kétoldalt kontyolt, meredek, cseréppel fedett nyeregtető borul. A homlokzatok tagolására a racionalitás és az egyszerűség jellemző. A figyelmes szemlélő a keleti és északi falban felfedezheti a napóleoni háborúra emlékeztető ágyúgolyókat. A karzatos belső központi helyén áll a rokokó fehér-arany szószékoltár. Krisztus a Getsemáni-kertben c. képét Orlay Petrich Soma festette.


Művészetek szentélye

A győri zsidóság egykori erejéről az óriási zsinagóga tanúskodik. 1870-ben avatták fel, a városrész panorámájának meghatározó elemévé vált. Alapterülete közel négyszáz négyzetméter, magassága meghaladja a harminc métert. Centrális szerkezetű historizáló épület, kupolája hangsúlyosságát fokozzák a sarkokra helyezett gömbsisakú toronytestek. A szabályos nyolcszögletű belső nagyon hatásos. Mór elemekkel gazdagon díszítettek a körbefutó erkélyek. Frigyszekrénye felett héber felirat: „Íme, a Szövetség ládája, az egész föld Uráé." A II. világháborút követően nagyon leromlott állapotba került, a közelmúltban eredeti szépségében állították helyre. Szakrális funkcióját elveszítette, falai között a Művészetek Szentélye kapott helyet. Fő látnivalója a XX. századi magyar képzőművészet egyik legjelentősebb bemutatója, a Vasilescu-gyűjtemény állandó kiállítása.


Csillagos torony

Alig több mint százéves a Kossuth utcai templomok legfiatalabbika. Tűhegyes toronysisakján csillag, oromzatán kakas hirdeti, hogy a reformátusoké. Egyszerű megfogalmazású, stílusa neogótikus. Előreugró tornyának alja áttört, hatásos nyitott csarnokot alkot a kapuzat előtt. Tágas belsejét díszei ünnepélyessé teszik.


Krisztus színeváltozása

Az újvárosi római katolikus plébániatemplom az egész utcaképet uralja. A klasszicista épület egyetlen hajója szinte robusztus, a hozzá képest igen karcsú tornyot hagymasisak fedi. A főoltárkép Krisztus színeváltozását ábrázolja, a szentély freskóin Szent László vizet fakaszt a sziklából, illetve Szent István felajánlja országát a Szűzanyának.


Szerbek emlékezete

A hosszú ideig elhagyatottan álló rác templomot tíz éve vették használatba a görög katolikusok. Helyreállítása óta miséznek itt, a liturgikus tér az ő hagyományaiknak is megfelelő. 1720 körül a győri szerb ortodox közösség építette, zárt udvarban áll. Bájos, külsejében-belsejében csupa keleti varázslat. A hófehér vakolat kiemeli mozgalmas homlokzatai egyszerű díszítőelemeinek szépségét. Mindezt koronázza a vörösréz borítású könnyed toronysisak. A templomhajót a szentélytől elválasztó harmincnyolc képből álló ikonosztáza gyönyörű munka. Ikonjainak meghatározó színe a lazúrvörös és az arany.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Forgács Péter: A színház borzadályos anyagi helyzetben van

A győri nemzetiben gőzerővel folynak a próbák. Legalábbis ezt szokták volt írni ilyenkor, ősz elején… Tovább olvasom