Kisalföld logö

2018. 04. 26. csütörtök - Ervin 13°C | 24°C Még több cikk.

Szörnykorszak a Kárpát-medencében

Minden szlováknak tanulnia kellene az iskolában magyarul, Szlovákia másik hivatalos nyelve lenne a magyar – ha olyan nemzetiségi törvénye lenne északi szomszédunknak, mint Finnországnak.

A svédek 560 évig uralkodtak a finnek fölött, a lakosság öt százaléka ma is svéd, nekik mégis jobb a soruk, mint a szlovákiai magyaroknak. Pedig uniós kisebbség mindkettő. Kérdés, mi teremt toleranciát: egy jó törvény és az idő, vagy a többség józan belátása és nagyvonalúsága?

Megjósolhatatlan, lesz-e eredménye a második hete hatályban lévő szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozásunknak. Az érdekvédő szervezetek minden elképzelhető fórumon, így például az amerikai kongresszusban is szóvá teszik a magyar nyelv használatát büntető szlovákiai rendelkezést.




Kitiltjuk egymás politikusait

A téma szóba került más célból összehívott diplomáciai találkozókon, így Bajnai Gordon miniszterelnök finnországi látogatásán is. A helyzet napról napra változik: Sólyom László kitiltására válaszul a balassagyarmati polgármester nemkívánatos személynek tekinti Robert Ficót, azt javasolja, válasszon más átkelőhelyet a szlovák miniszterelnök, amikor Szécsénybe jön tárgyalni. A magyar kormány az Európai Unióhoz fordult, és nagyon jó lenne, ha ez a szervezet többet tudna tenni, mint hogy ˝erkölcsi nyomást gyakorol mindkét országra a rendezés érdekében˝. Mert egyelőre innen, Közép-Európából nézve úgy látszik, mintha a nemzeti érdekek összehangolása olyan nehéz tantárgy lenne, amiben az Unió régebbi országai is csak egy leckével járnak előttünk.

Holott... Szlovákiában 5 és fél millió ember lakik, köztük mintegy 520 ezer magyar, vagyis a teljes lakosság csaknem 10 százaléka. A népességét tekintve hasonló nagyságú, 5,3 milliós Finnországban a lakosságnak 6 százaléka, mintegy 300 ezer ember svédül beszél – az alkotmány 14. cikkelye pedig arról szól, hogy a második hivatalos nyelv a svéd. Mindenki a saját anyanyelvén tanulhat, s igaz, a svéd közösségek iskoláiban tanulják a finn nyelvet, de a finn iskolások is tanulnak svédül. Az ottaniak szerint ez a kölcsönös tisztelet alapja. Az állami hivatalokban mindkét nyelven lehet ügyet intézni, diplomát csak az kap, aki svédül és finnül is kompetens.


Peter Weiss, Szlovákia budapesti nagykövete szerint nyelvtörvényük ˝összhangban van a nemzetközi joggal˝.
Peter Weiss, Szlovákia budapesti nagykövete szerint nyelvtörvényük ˝összhangban van a nemzetközi joggal˝.

A legnagyobb finn egy svéd

A helyi önkormányzatoknál, kórházakban, szolgáltatóknál az a szabály, hogy ha a településen a kisebbség aránya eléri a 8 százalékot, kétnyelvű az ügyintézés, és ez a helyzet mindaddig, amíg az arány 6 százalék alá nem süllyed. Helsinki, Turku és Vaasa azonban ettől függetlenül kétnyelvű.

Pedig a két nép viszonya legalább olyan viharos volt, mint a magyar–szlovák kapcsolat. A finn területeket 1155-ben hódították meg először a svédek, a megszállás 1809-ig tartott. Az egész Európára jellemző nemzeti ébredés korában kiéleződött a finn–svéd ellentét. A finn hazafiak nemzeti irodalmat, színházat teremtettek, iskolákat hoztak létre a parasztcsaládok gyermekeinek. Az elit azonban a svéd nyelv egyeduralmához ragaszkodott, mondván, ez kulturális hagyomány. A finn nyelv 1863-tól lett hivatalos, a sorsforduló mégis 1918-ban következett be. A történészek szerint a polgárháború után a finnek és a finnországi svédek felismerték: a szociális alapon kirobbant véres harc után nincs szükség még egy nemzeti indíttatású öldöklésre is. Kibékültek, és ez az állapot azóta is tart. A történelem legnagyobb finnje című tévéműsorban a legtöbb néző a svéd Carl Gustaf Mannerheim marsallra szavazott, ő volt a finn hadsereg főparancsnoka a II. világháborúban. Később államelnökké választották. Nem ő volt az egyetlen: a svéd kisebbség miniszterelnököt is adott az országnak. Mindebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a toleranciát nem egy törvény, hanem a közösségek józan belátása teremti meg.


Slota híres mondata Göncz Kingáról: ˝Egy kócos asszony, egy nyomorult fenyegetőzik itt, és tesz fel kérdéseket annak a szlovák kormányfőnek, akinek még  a cipője sarkáig sem ér fel.˝
Slota híres mondata Göncz Kingáról: ˝Egy kócos asszony, egy nyomorult fenyegetőzik itt, és tesz fel kérdéseket annak a szlovák kormányfőnek, akinek még a cipője sarkáig sem ér fel.˝

Anyanyelv és apanyelv

– Én ott nem láttam összefirkált svéd nyelvű táblát – halljuk a szegedi Bartus Csillától, aki finn szakon végzett az egyetemen, és diplomájának megszerzése érdekében többször is járt Finnországban, majd több mint egy évig élt ott. – Fél évig egy kétnyelvű családnál dolgoztam bébiszitterként. Anya finn, apa svéd, a gyerekek mindkét nyelven beszélnek. Ebéd közben a kicsik finnül szóltak anyjukhoz, svédül az apjukhoz, és úgy tűnt, ez nem okoz nekik gondot. Egyszer a kisfiút fogorvoshoz kellett vinni. Komoly élmény volt, ahogy mesélte az apjának, mi minden történt vele, egy szó hirtelen nem jutott eszébe svédül.

Megakadt, kimondta gyorsan finnül, de aztán visszaváltott svédre az apa kedvéért.

Csilla azt mondja, a kétnyelvűség azért természetesen téma: a finn diákok néha ˝húzzák a szájukat˝, miért kell ilyen hosszú ideig svéd nyelvet tanulniuk. A svédeknek és a finneknek van véleményük egymásról, ki is mondják. Ebből talán azért nem lesz diplomáciai konfliktus, mert a kritika alapja nem az előítélet, hanem egymás ismerete.

Egy finnugor kapcsolatokkal foglalkozó magyar honlap szerint a svédek nyilvánvalóan lenézik a finneket, utóbbiak pedig emiatt kisebbségi érzéssel küzdenek. Meglehet. Talán készült olyan finn film is, amely a svédeket karikírozza. Az viszont tény, hogy Finnország, amikor lehetett, levédette a kalakukko nevét és receptjét az unióban, éppúgy, ahogyan mi a Pick szalámiét.

Olvasóink írták

  • 3. Szilágyi_Zsolt 2009. szeptember 13. 23:21
    „Ez Közép-Európa. Kelet-Közép-Európa nem létezik.”
  • 2. vienna 2009. szeptember 13. 19:04
    „Ez Kelet-középeurópa...
    1000 éve is le voltunk maradva, 1000 év múlva is le leszünk maradva.
    Itt másfajta népség lakik.”
  • 1. pancser 2009. szeptember 13. 13:50
    „Ilyen is van, de ezt nem tudom elképzelni errefelé. Nagyvonalúság mind a két oldalról ez az ami hiányzik.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Latinovits: ˝Szárnyverdesve, topogva, ágaskodva szeretlek˝

Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán megismerkedésüktől fogva elválaszthatatlanok voltak. Kapcsolatuk… Tovább olvasom