Kisalföld logö

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 4°C | 11°C Még több cikk.

Szívével keresi elvesztett gyermekét az édesanya

Öt évvel ezelõtt, 2002 februárjában egy 18 éves fiú leugrott az egyik tízemeletes gyõri ház tetejérõl.

Öt évvel ezelőtt, 2002 februárjában egy 18 éves fiú leugrott az egyik tízemeletes győri ház tetejéről. Édesanyja – ahogy fogalmazott – azért tudott mélységes fájdalmából a segítő szeretetig eljutni, mert megérzett valamit Isten rendjéből.

Ámonné Tóth Évát gyakran látogatják az álmok. Ilyenkor Bálinttól kap üzenetet. Attól a fiútól, akinek születéséért tíz évig imádkozott, aki nagyon jó tanuló diák volt, s a rajz nem tantárgyat, hanem életformát jelentett számára. Üzenetet elvesztett fiától, aki kamaszkorában krízisbe került, majd minden segítő próbálkozás ellenére depresszióba zuhant és kettévált benne a világ. Édesanyja szerint betegségében Bálint kívül erősnek látszott, ám belül törékeny, gyenge volt és nem bírta a szüntelen „kísértő" hangokat: 2002 februárjában az egyik tízemeletes győri ház tetejéről a mélybe vetette magát.

– Folyamatos hiányban, de építő szeretetben élek. Bálint hiányában, mert jó lenne megfogni a kezét, megsimítani a haját... Megfigyeltem, mikor mélyponton vagyok, akkor jön vissza hozzám egy-egy álomban... Például, mikor műtétem előtt felmerült bennem, hogy érdemes-e kapaszkodnom az életért, megjelent. Annyira valószerű volt: négyszer megölelt, a mellkasunk között ezüstszálak futottak... Utána jellegzetes szép mosolyával előbukkant arca is, és elszavalt nekem négy sort a Toldiból. Tisztán hallottam: „Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon..." Sokat tűnődtem mit jelenthet ez az üzenet, aztán megértettem: Toldi az erő jelképe. Bálint erőt adott, így segítségével viseltem jól műtétemet – mesélte találkozásunkkor Éva, aki szerint azért tudott mélységes fájdalmából a segítő szeretetig eljutni, mert megérzett valamit Isten rendjéből.

Abból a rendből, amelynek évek óta része révfalui családi házában (Bálint nagyon ragaszkodott hozzá) az a képzőművészeti tábor, amit szülők nélkül nevelkedő gyerekek számára szervez nyaranta, miként részei azok a heti rendszeres szakköri foglalkozások, alkotó órák is, amelyeken a rajzolás, a festés mellett a lélek dolgairól is szó esik. Éva vallja: azért sem merülhet el saját keserveiben, mert tanítványai, barátai számítanak kapaszkodót jelentő szavaira, tanácsot, megoldást remélnek tőle gondjaikra. Ebből a rendből tudott az alkotói talentummal megáldott édesanya erőt meríteni ahhoz is, hogy fia emlékének ajánlott tárlatával a győri Hét SzabadMűvészet Szentélyében – a megpróbáló onkológiai kezelések után – tanúságot tegyen arról, hogy „Isten azt próbálja meg, akit szeret". Erről a megtalált rendről tanúskodnak Éva elmélkedései is, amelyekből búcsúzáskor egyet felolvasott.

– Alámerültem a fájdalom legmélyebb bugyraiba, megálltam minden tízemeletes előtt és láttalak zuhanni. Azt is láttam, hogy lelkedto vaszáll, nem várta be a testi halált. És szemébe néztem a tizennyolc éveseknek, tégedláttalak a csillogó tekintetekben. Bár tudva tudtam, hogy te nem lehetsz. És bámultam a kórházi szobád ablakát, megnéztem a kórház kapuját, megfogtam egyenként a ruháidat. Még benne volt az illatod. Megsimítottam a széktámlát a számítógép előtt, mintha a vállad volna. Belebújtam a pulóverodba, mintha a bőröd volna. Föltéptem a sebet százszor is, de a tárgyak érintése nem segít. A fájdalom lépcsőfokain lejjebb és lejjebb mentem. Üres hidegség borzasztotta szívem. Az évforduló közeleg és nem mondhatnám, hogy kevésbé fáj a hiányod. Néhány kapaszkodót találok: a hivatásom, néhány jó gyerek, a rosszakkal perlekedek. Talán ez is segít, hisz az Isten küldi mind. Tanácsot kérnek tőlem, szárnyaszegettől s az imáim meghallgatásra találnak, mert még két lábon járok, őrület nem hálózta be agyam. Csak a szívemmel kereslek mostanában és érezlek az ég sugarában. Segítenek az esti csillagok, velem vannak a drága angyalok.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Államfőket vadásztatott Afrikában

Vetített képes előadáson járta újra végig közönségével Afrikát Bozóki László, a jelenleg Balatonföldváron élő vadász Győrben, a Galgóczi Erzsébet-könyvtárban. Az erdész-vadásziskolát végzett fiatalember szülei javaslatára kitanulta a burkolószakmát, ez is nagy segítségére volt, mikor 1972-ben elhagyta az országot, hogy megvalósítsa álmait. Tovább olvasom