Kisalföld logö

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 20°C | 30°C Még több cikk.

Szent István, a magyar lét gyémánttengelye

„A Szent István-kultusz a keresztény magyarság számára a létezés gyémánttengelye. A magyar ember, akár hívő, akár nem, tisztelettel néz fel Szent István alakjára" – vallja dr. Cs. Varga István. A kapuvári születésű irodalomtörténésszel arról beszélgettünk, a szent király alakja miként van jelen a magyar irodalomban.

Forgalmi változások Győrben

A rendőrkapitányság augusztus 20-án, a Győri Búcsú napján 12 órától 22 óráig behajtási tilalmat léptet életbe a Lajta u.–Ikva u. csomópontnál az Ikva utca irányába. A tilalom alól csak az utcában lakók és megkülönböztetett jelzést használó járművek mentesülnek. Ideiglenes forgalomkorlátozás lesz a tűzijáték ideje alatt, este fél 10-től 10 óráig a 821. számú út teljes szélességében a 83. sz. főút és a Lajta u. közötti szakaszon. A korlátozás ideje alatt a lezárt útszakaszra mindennemű járművel behajtani tilos, kivéve a megkülönböztetett jelzést használó járműveket. A forgalmat rendőrök irányítják.

– Kultusza halálától mindmáig végigkíséri a magyarság sorsát, kultúrájának, irodalmának alakulását. Legendák és krónikák, gyönyörű népénekek után, a magyar történetírás mellett, a magyar irodalom is kivette részét Szent István jelentőségének tudatosításából. Nemzeti irodalmunk is bizonyítja, hogy a magyarság a nagy országépítőt, a „nem porladó kezű királyt" mennyire tisztelte.

– Mikor szerepel először irodalmi műben?

– Katona József „István, a magyarok első királya" című német eredetiből átdolgozott drámájában. A szerző kegyelettel és szeretettel nyúlt a kényes témához. 1861-ben került színpadra Dobsa Lajos „I. István király" című ötfelvonásos tragédiája. A dráma zárószava hódolat Szent István előtt: „Első király volt ő e hon felett!

S utolsó lesz, kit népe elfeled." A kiegyezés korának szellemét érezteti Szász Károly „István vezér" című drámájában. A millennium idején jelent meg Szalay Károly „Csanád" című ötfelvonásos színműve, amelyben Szent István megértette és követte az idők szavát: „A vén idő új vágyakat teremt… az idő szavát, Ha meg nem érti, önmagának ás sírt…" A dráma utolsó felvonásában Szent Gellért az éghez fohászkodik: „Népek nagy Istene! tekints le ránk! / Tedd boldoggá e népet és honát: / Körítse fény, melyet királya hord / Dicső fején, az égi koronát." Igen, az „égi korona", a magyar Szent Korona azt is jelenti, hogy minden földi hatalom az Istentől van.

– A huszadik század első felében is születtek jelentős alkotások Szent Istvánról. Megörökítésében főként a pap-költők jeleskedtek.

– Valóban, hiszen Harsányi Lajos kanonok regénye, „A nem porladó kezű király", Sík Sándor piarista atya „István király" című drámája, az erdélyi polihisztor, Kós Károly „Országépítő" című regénye egy esztendőben, 1934-ben jelent meg, jelezve a Szent István-kultusz Trianon utáni jelentőségét. Sík Sándor háromfelvonásos műve valóban tragédia, főhősének sorsa megdicsőüléssel végződik: az eszme, amelyért küzd, az égi hatalom akaratából diadalmaskodik. Főhőse a jólelkű apostol, méltán tisztelt kormányzó, aki a vallás és a rend érdekében keménykezű hadvezér, aki hiánytalanul betölti történelmi küldetését.

A rockoperával új fejezet kezdődött

– Harsányi költői szépprózájának nyelve, látása, az eszményítés szépsége mutatja: a makulátlan király csupa fény, akinek nincs árnyéka. A regény egész szemlélete a legendák fényes olvasmányélményét juttatja eszünkbe. Prózai elemzésformában élvezhetjük mindazt, aminek énekek, legendák, regények, drámák sora emléket állított.

– A kortárs irodalom sem feledkezett meg Szent Istvánról.

– Ennek kapcsán megjegyezném, hogy Szörényi Levente és Bródy János „István, a király" című rockoperájával, amely Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján készült, új fejezet kezdődött a Szent István-kultuszban... Ha az irodalmat nézzük, jelentős mű Ratkó József „Segítsd a királyt" drámája. Azt bizonyítja: a múlt nem mutatvány, hanem emberségünk és magyarságunk éltető forrása. Illyés Gyula szerint: terhünk a föld, az élők az Atlaszok, akik tartják a földet, a halottak pedig a Föld terhei. Ratkó szerint azonban mégiscsak ők, nem az élők, hanem drága halottaink tartják a földet: „Ház épül rájuk, tartanak falat, házat, hazát."

A „jövőlátó"  dilemmája

– A szent királyról szóló alkotások között mindenképpen említést érdemel Serfőző Simon „Jövőlátó" című dramatikus játéka, amely szintén a Szent István-kultusz irodalmi újulásáról tanúskodik. A darabban Szent István drámai vitát folytat a sámánnal, aki azzal vádolja, hogy „lelkünket kicserélte". A „jövőlátó" király dilemmája: utódai tudják-e folytatni művét? Hibáinkat tudatosítja, az „ősi nembánomság", a tehetetlenségi erő, a passzivitás, a tétlenség, ami miatt dolgozni és alkotni elfelejtettünk. A darab címadását is értelmező fejezetet lezáró szavak a jelenkorig hatnak: „Te tudod, uram. Jövőt látni neked kell. A király te vagy. De az alávetettséget, idegenek elnyomását azt hiszed, tűri majd a nép? Tűri, amíg tűrheti! De azután!"

Jánosy István is írt Szent Istvánról szóló tiszta, költői nyelvezetű drámát. Kár, hogy mindmáig nem kapott méltó kritikai visszhangot.

– Mi a Szent István-i életmű irodalmi alkotásokból „fordítható" üzenete?

– Szent István egész népe nevében döntött. Országát, egész társadalmát a krisztusi hit és erkölcs üdvös útjára vezette. Az isteni szövetség népévé, az egyetemes krisztusi szövetség részesévé avatta: a keresztény népek közösségébe integrálta. A köztudatban is így él: a magyar nép általa lett Isten népévé. Mint a zsidó nép múltjában, a magyaréban is: a nemzetté válás és az államalkotás ténye szervesen összefűződik az Istennel kötött szövetség vallási eseményével. A Krisztushoz tért nép, amikor Isten népe lett, akkor vált önálló nemzetté és szervezett állammá. A Szent Korona voltaképpen ennek a belső összetartozásnak szimbóluma.

Küzdelem, hit a megmaradásáért

– Petőfi úgy látta, „Isten csodája, hogy még áll hazánk". A magyarságnak a reálpolitikai számítások szerint sokszor el kellett volna pusztulnia, de mindig képes volt megmaradni, tragikusan nehéz helyzetekből is felállni. Ezért mondja Sík Sándor: a magyar történelem összeomlik, ha kihagyjuk belőle Istent. A „segíts magadon, az Isten is megsegít" elv szerint hinni, bízni és tenni kell a megmaradásért. A magyar hivatás Szent István óta erkölcsi hivatás: küzdelem, hit a magyarság megmaradásáért.
Ma létkérdés Ady sorskérdése: „Mit ér az ember, ha magyar?" Most az európai integráció szándékát akarjuk megfogalmazni. A globális világban a régiók, a szellemi-lelki tájhazák értékeit szeretnénk képviselni. Integráló célkitűzéssel tradíciókat akarunk megújítani egy olyan Európában, amely jelenleg még inkább csak militáris és gazdasági egység. Korunk Európájának kulturális, szellemi és lelki egységéért még sokat kell dolgozni, és azért is, hogy Szent István Trianonban szétdarabolt, azóta belül is sokszorosan megosztott országából ismét haza legyen, és legalább a Kárpát-medencében valóra váljon a magyarság egysége – spiritualizált államhatárokon át – nyelvi, kulturális, szellemi, lelki értelemben is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szüret előtti teendők a pincében

A megváltozott időjárás miatt idén hamarabb lesz a szüret és ezért az azt megelőző munkákkal is… Tovább olvasom