Kisalföld logö

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

Személyre szabott megváltás

A 20 éves jubileumát ünneplő győri Szentlélek-plébánia missziós keresztutat tartott az elmúlt hétvégén Marcalvárosban. Ezen esemény kapcsán beszélgettünk a szervezőkkel arról, hogy miért van szükség hazánkban misszionáriusokra.
MISSZIÓS KERESZTÚT

A 20 éves jubileumát ünneplő győri Szentlélek-plébánia missziós keresztutat tartott az elmúlt hétvégén Marcalvárosban. Ezen esemény kapcsán beszélgettünk a szervezőkkel arról, hogy miért van szükség hazánkban misszionáriusokra, mit csinál a sátán, ha nem alszik, mit üzen a kereszt titka a ma emberének, s hogy miért a húsvét a legnagyobb keresztény ünnep.

Lányi Béla misszionárius testvért, az Isteni Ige Társaságának tagját, az esemény egyik szervezőjét arról kérdeztük, lehet-e örömhírt hirdetni a szenvedést, halált kommunikáló kereszt jelével:

– Minden ember jól ismeri a fájdalom érzését, időnként erőt vesz rajtunk az elkeseredettség. Sokan vannak, akik a negatív élettapasztalatok elől egyfajta hazug „keep smiling" érzésbe, felületes boldogságkeresésbe menekülnek, letagadva a rossz érzéseket s azok kiváltó okát. Meggyőződésem, hogy éppen azért van jelen a társadalomban annyi pesszimizmus, csalódottság, mert nem merünk szembenézni apróbb és nagyobb szenvedéseinkkel. A kereszt nem hazudik: azt hirdeti, hogy az életünknek része a fájdalom, de azt is bizonyítja, nincs ereje a halálnak az élet felett, ez pedig a legnagyobb örömhír.

– Azzal, hogy kivittük az utcára a megfeszített Krisztus szimbólumát, épp arról akartunk tanúságot tenni, hogy mindenkinek van egy egyéni, személyre szabott keresztútja, amelyet el kell fogadnia, s fel kell – mert enélkül az egész történet semmit nem ér – saját „halálából" támadnia.

– Nem vagyok ugyanakkor ellene a mosolygásnak – folytatta Béla testvér –, de úgy gondolom, éppen akkor lesz igazi, hiteles az örömünk, ha mellette őszintén találkozunk saját szenvedésünkkel.

KINYÍLTAK AZ ABLAKOK

– Milyen tapasztalatai voltak a paneltömbök között keresztutat járva?

– Érdekes élmény volt a két lakótelepi blokk közötti aluljárón való áthaladás. Van ott egy különleges felirat a falon, amely a pokol latin megfelelőjével népszerűsít egy szolgáltatást. Mi pedig ennek az árnyékában haladtunk el imádkozva, énekelve, a keresztet követve. Nem mást üzen ez az apró részlet, mint hogy igenis jelen van a sátán az életünkben. Ez nem csupán vicc, nem ártatlan reklám, hiszen pont az a gonosz legfőbb csele, hogy megpróbálja elhitetni velünk, ő valójában nem is létezik.

– A fogadtatást egyértelműen pozitívnak érzem. Öröm volt látni, ahogy megnyíltak az ablakok, és egyre többen követték figyelemmel az eseményt – voltak, akik útközben csatlakoztak is a menethez. Óriási dolog annak a felismerése, hogy nem csupán a templomok falai között hirdethetjük Krisztust, hanem bárhol, bármikor, akár az utcán is. Ferenc atya, aki meghívott bennünket, s aki idősödő kora ellenére is egy fiatalember lelkesedésével és rugalmasságával rendelkezik, beszámolt róla, hogy a keresztút hatására olyan ember is „betévedt" másnap a templomba, aki egy évtizede volt ott utoljára.

MISSZIÓS TERÜLET VAGYUNK

– Ön mint misszionárius hogyan látja, Magyarország tényleg missziós terület lenne?

– Bár kronológiailag előbb volt a születés, s harminchárom évvel később történt a keresztre feszítés és a feltámadás, mégis ez utóbbi a legelső, egyben a legnagyobb keresztény ünnep. Ha nincs feltámadás, akkor ma nincs egyház, s nem létezne a kereszténység sem. Az alacsony műveltségű, egyszerű halászok – a későbbi apostolok – képtelenek lettek volna elterjeszteni az örömhírt, ha nem él a szívükben a húsvéti tapasztalat, a megváltás üzenete. A történet összességében nem önmagáról a keresztről és a szenvedésről szól, hanem a feltámadásról, amely a keresztút utolsó „állomása". Ezt pedig fontos tudatosítani mindenkiben.

– Hazánkban valóban helye van a missziós eszközöknek. A népegyházi modell leáldozóban van, a templomok néptelenednek, ettől azonban nem kell megijedni. Új formában kell szólni a ma emberéhez, s ebben nagyszerű segítséget nyújthatnak azok a módszerek, amelyek a missziós országokban már beváltak. Nagyon szép kihívás úgy segíteni az egyház és a hitélet megújulását, hogy nem a jelenlegi elemek eltörlése a cél, hanem azok élettel, lelkesedéssel való megtöltése – zárta gondolatait Béla testvér, aki hamarosan a Fülöp-szigeteken fogja folytatni szolgálatát.

SIKERES „VÁLLALKOZÁS"

ÉRDEMES TUDNI
A „keresztény" kifejezés nem a kereszt szóból származik. Eredeti jelentése: Krisztushoz tartozó. Ugyanezzel a jelentéssel bír keresztneveink közül a Krisztián, valamint női párja, a Krisztina.
Lapunk utolérte a már említett Benkovich Ferenc plébánost is, aki az elmúlt időszakban oly mértékben hozzájárult Marcalváros lelki életének fellendítéséhez – elsőként templomot, majd bölcsődét, óvodát, általános iskolát, gimnáziumot és kollégiumot magában foglaló iskolaközpontot, később szociális otthont épített –, hogy az általa pasztorált területet vallásos berkekben sokan csak „Ferencváros"-ként emlegetik. A fáradhatatlan lelkipásztort arról faggattuk, honnan veszi az erőt nagyszabású tervei kivitelezéséhez, s milyen célt szolgált a mostani városmisszió.

– Az első kapavágástól kezdve a mai napig látom, hogyan vezette az Úr a lépteinket. Azt is mondhatnám, ez egy igazán sikeres vállalkozás – „bejött", amit megálmodtunk. Én még sohasem csalódtam a Gondviselésben.

– Ön szerint mi húsvét üzenete a ma emberének?

– Húsvét meghívás mindannyiunk számára a megújulásra, arra, hogy szembenézzünk gyengeségeinkkel, egyben felismerjük az élet értékét és örök győzelmét a halál felett. Ez az ünnep rámutat, hogy Jézus az embert teljességében, testileg, lelkileg, hibáival és örömeivel együtt váltotta meg. A boldogság mindenki számára áhított cél, de „per crucem ad lucem", azaz áldozat nélkül nincs öröm, kereszt nélkül nincs feltámadás.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Róma a visszatérések városa

Radnóti Ákosnak az elmúlt években mindig Rómába vezetett egy-egy útja, ezért őt kérdeztük, milyen élményeket szerzett a világ újkori csodái közé jelölt ókori aréna maradványai közt, a Colosseumban. „Róma a kedvenc városom, tavaly már ötödször voltam ott. Egyszerűen a világ legszebb és legjobb városa!" – írta felhívásunkra jelentkezve Radnóti Ákos. Tovább olvasom