Kisalföld logö

2016. 09. 29. csütörtök - Mihály 13°C | 24°C

Süsü sárkány papája

Sopronban vendégeskedett néhány napig Bodrogi Gyula, Süsü, a híres egyfejű sárkány "papája".

Felsorolhatatlanul sok film és színpadi szerep áll mögötte, számos elismeréssel tüntették ki. Szeret vadászni és vadételeket főzni. Ha teheti, szentendrei hétvégi házába vonul vissza feltöltődni, a családjával, baráti társasággal lenni. 1962-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1973-ban Érdemes művész, 1983-ban Kiváló művésszé tüntették ki Bodrogi Gyulát, aki Sopronban vendégeskedett néhány napig.

– Számtalan filmben láthattuk már viszont. Emlékszik valamenniyre?

– Igen, bár vannak emlékezetesebb és számomra kevésbé maradandó produkciók. Különbséget teszek a filmes és színpadi szerepeim között, utóbbiak talán „időtállóbbak" számomra. Már maga a tanulási technika is különbözik a két műfajban: a tévés és filmes szerepeknél egy-egy jelenet erejéig néhány órára, a színházban viszont örökre tanul az ember. Amit százszor, százötvenszer mondok el, az hosszú évekre megmarad. Ma is emlékszem, amikor Deval: A potyautas című darabjában Raoult alakítottam. A partnerem Törőcsik Mari volt. Aztán jöttek-mentek a szerepek, mígnem – körülbelül tíz év után – ismét megkaptam „Raoult" a miskolci nemzetiben. Mondanom sem kell, egy olvasás után azonnal előjött a darab teljes szövege.

– Mégis, melyik az a darab, amit különös szeretettel játszott-játszik?

– A Thalia színházban jelenleg Az ügynök halálában vagyok látható. Szeretem ezt a darabot. Olvasva is tetszett Miller drámája, de esténként, amikor a színpadon vagyok úgy érzem, ezt a szerepet rám írták.

– Megállítják az utcán a járókelők? Szokták azonosítani valamelyik produkciójával?

– Hogyne: Süsü és Linda papája sokakban megmaradt. De most az egyik kereskedelmi csatorna sorozatában rám osztották bizonyos Sanyi bácsi szerepét. A nagy nézettség miatt sokan megállítanak, üzennének ennek-annak a szereplőnek vagy egyszerűen elmondanák véleményüket a sorozatról.

– Úgy hallani, szívesen vadászik. Honnan a szenvedély?

– Apám is vadász volt, gyerekkoromban gyakran elkísértem „portyáira". Aztán megszerettem ezt a sportot, mára jónéhány trófeám összegyűlt – őz- és szarvasagancs, vaddisznóagyar – amire büszke vagyok. De nemcsak a vad becserkészése nyújt élményt: számomra kulináris örömöket is jelent a zsákmány. Családi ebédeknél általában nem én főzök. Azonban, ha vendégek érkeznek vagy Szentendrére a hétvégi házba megyünk a családdal kikapcsolódni egy kicsit, szívesen veszem magamhoz a fakanalat. Vadételek közül például csak azt eszem szívesen, amit én magam készítek. Nem vagyok az általam csak „vadfaxninak" nevezett körülményeskedés – pácolás, érlelés, lógatás – híve, szerintem a vadételeket is el lehet gyorsan, egyszerűen készíteni. Hagyományos fogásokból is van néhány Bodrogi-specialitás: például a füstölt csülök-pástétom, a dupla lecsó, vagy a hideg töltött káposzta.

– Visszatérve a színjátszásra: mire készül most?

– Kaptam egy felkérést a Nemzeti Színházban Verebes István rendezésében egy új darabhoz. Ha jól tudom, Bunda lesz a címe. De addig is a József Attila Színházban három darab fut, valamint a Thaliában és a Nemzetiben is egy-egy. A családom félt, azt mondják vigyáznom kellene magamra. Szerintük túl sokat vállalok. Én ilyenkor azt szoktam válaszolni, ebben a szakmában nincs megállás. Amíg tudok, a színpadon leszek.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

43 év a mentés szolgálatban

A mentők munkája csapatmunka. A sürgősségi ellátás fizikailag és pszichésen nagy megterhelés. Tovább olvasom