Kisalföld logö

2016. 12. 06. kedd - Miklós -6°C | 3°C

Srebrenica: Egy illúzió vége

Van abban valami tragikomikus, ahogy bemutatták a „Szaddám-álarcban" bujkáló Radovan Karadzic fényképét az egy héttel ezelőtt történt elfogása után. Egyesek szemében mindketten hősök, a világ szemében azonban bűnösök, akik megérdemlik a rájuk kiszabott, kiszabandó ítéletet. Sokan azonban megkérdőjelezik azok erkölcsi felelősségét, akik akár csak a hallgatásukkal asszisztálnak néhány őrült vezér népirtó tevékenységéhez, mint ahogy az Boszniában, Irakban vagy akár Ruandában történt. Mindenesetre Karadzicot biztosan nem fogják felakasztani.
Pszichológus dutyiban

Radovan Karadzic a második világháború utolsó évében született Jugoszláviában, az egykori Montenegró egyik városában. Apja a csetnikek oldalán részt vett a háborút követő véres megtorlásokban a nemzeti kisebbségek ellen, amiért hosszú börtönbüntetésre ítélték. Fia tizenöt évesen került Szarajevóba, ahol később beiratkozott az orvosi egyetemre. Diplomáját a neurotikus zavarok és a depresszió terjedéséről írta, ami annál is érdekesebb, mert maga is szenvedett ebben a betegségben. Egy évet a New York-i Columbia Egyetemen is eltöltött, majd hazatérve a koszovói központi kórházban helyezkedett el. Tanúvallomások szerint gyakran pótolta ki a jövedelmét azáltal, hogy hamis orvosi és pszichológiai értékeléseket bocsátott ki olyan bűnözőknek, akik megpróbálták az elmezavar látszatával elkerülni a büntetést. Később csalás és sikkasztás vádjával tartóztatták le és három évre ítélték.

A börtönben Karadzic nacionalista verseket és drámákat írt, melyek később meg is jelentek. Ekkor már a Szovjetunióban Gorbacsov volt hatalmon és sokan érezték, hogy új szelek fújnak a politikában. Karadzicot író barátja, Dobrica Cosic vette rá, hogy kezdjen politizálni, és szabadulása után úgy kezdte beállítani, mintha politikai nézeteiért ültették volna le. A kilencvenes évek elejétől Nagy-Szerbia létrehozásának szószólója lett. A szerb Miloseviccsel együtt nyíltan lázított Jugoszlávia más nemzetei ellen. 1989-ben ő alapította meg a Boszniai Szerb Demokrata Pártot, amelynek az volt a szándéka, hogy egy tiszta szerb államot hozzanak létre Boszniában, amely majd egyesül az anyaországgal.

Radovan Karadzic sokáig Montenegróban bujkált, majd idén januárban Belgrádba költözött, ahol alternatív orvoslással foglalkozott, magánpraxist tartott fenn. Gyakran járt egy Bolondokháza nevű kávéházba, ahol szilvapálinkát fogyasztott az üzletben kirakott saját fényképe alatt. Egy orvosi konferencián még előadást is tartott szexuális problémák és zavarok kezeléséről. Azt mondta, hogy azért visel kontyos hosszú hajat és nagy szakállat, mert szőrzetével fogja fel az energiát, amit a gyógyításhoz használ. Ezúttal azonban a szakálla sem segített neki.

Narancshéj

A délszláv háború kitörése és Szlovénia, valamint Horvátország elszakadása után a legszörnyűbb háborús évek következtek Boszniában. A Szarajevó körüli mesterlövészek céltáblának használták a védtelen polgári lakosságot. 1992-ben Karadzicot a Boszniai Szerb Köztársaság elnökévé választották, aki azonnal kikiáltotta a függetlenséget. Az 1992–1995 közötti boszniai szerb háború idején mindvégig ő vezette a boszniai szerbeket. Legfőbb segítője Ratko Mladic hadseregtábornok volt, aki szívesen asszisztált etnikai tisztogató akcióihoz. Bár évek alatt több tízezer muzulmánt kergettek el otthonaikból és sokakat meg is öltek, a világ csak azután ébredt fel, hogy napvilágot látott a II. világháború utáni legszörnyűbb európai népirtás története.

1993. április 16-án az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot fogadott el arról, hogy a háború sújtotta Boszniában a többségében muzulmánok lakta Srebrenicát és környékét védett övezetté nyilvánítják. Két nappal később mintegy nyolcszáz holland kéksisakos érkezett a városba, hogy felügyeljék a demilitarizált övezetet. A boszniai szerbek célja világos volt: annak a keleti országrésznek az elfoglalása és etnikai megtisztítása, ahol ők éltek többségben. Srebrenica azonban „beékelődött" ezekre a területekre, ezért 1995 tavaszán Karadzic parancsot adott Mladic tábornoknak, hogy „egyenesítse ki" a leendő határt.

Ratko Mladic tábornok, hadsereg-parancsnok és Radovan Karadzic boszniai szerb elnök a Vlasic-hegyi fronton mennek testőreik kíséretében Boszniában 1995. április 15-én.
Ratko Mladic tábornok, hadsereg-parancsnok és Radovan Karadzic boszniai szerb elnök a Vlasic-hegyi fronton mennek testőreik kíséretében Boszniában 1995. április 15-én.

Miközben lassan körbevették Srebrenicát, a környező településekről egyre több muzulmán érkezett a városba, akik joggal bíztak az ENSZ-erők védelmében. Ez súlyos hibának bizonyult, ugyanis a narancsos katonáknak nem voltak aknavetőik és kézifegyvereiket is csak önvédelmi célból használhatták. Parancsnokuk, Thomas Karremans hiába kérte a NATO-parancsnokságot, hogy intézzenek légi csapásokat a környező szerb állásokra. Ezért amikor Mladic július 11-én hatezer embere élén végső rohamot indított a város ellen, a kéksisakosok rövid ellenállás után megadták magukat.

Védelem

A lehető legkésőbbi időpontban, péntek este nyolc óra előtt öt perccel adja fel ajánlott küldeményként ügyvédje Radovan Karadzic háborús bűnökkel vádolt szerb vezető óvását hágai kiadatása ellen, mégpedig  egy Belgrádon kívüli település postáján. Ezzel próbálja az ügyvéd a lehető leghosszabban a szerb fővárosban tartani Karadzicot.  Az óvást így legjobb esetben hétfőn kapja meg az a bírói tanács,  amelynek el kell döntenie, hogy Karadzic átadható-e a hágai  Nemzetközi Törvényszéknek.

Gyilkos Skorpiók

Srebrenica bevétele után Mladic bevonult a városba és nyugalomra intette a bosnyákokat. Megígérte, hogy senkinek nem esik bántódása, aztán a kamerák előtt koccintott a láthatóan rettegő Karremansszal. Ezután buszkaravánokat rendeltek a helyszínre, hogy azokon szállítsák el a foglyokat. Ám a szerbek a városon kívüli ellenőrző pontokon leszállították a férfiakat és fiatal fiúkat. A foglyokat ezután csoportokba terelték és a környék kiürített iskoláiban és mezőgazdasági raktárakban helyezték el őket. Az ezt követő nyolc nap során a kínzásokon túl el kellett viselniük rabtartóik szörnyű megaláztatásait is, akik szerb dalokat énekeltettek velük és gyalázták vallásukat.

A Skorpiók nevű félkatonai osztag harcosai reggelenként mentek a foglyokért. Levetették velük cipőiket, hátul összekötözték a kezeiket, majd kis csoportokban a közeli erdőkbe, domboldalakhoz terelték őket. Itt sorba állították és agyonlőtték a szerencsétleneket. Az áldozatok egy részét lefejezték és feldarabolták, hogy ne lehessen azonosítani őket, a maradványaikat pedig tömegsírokba buldózerolták.
AA Skorpiók nevű félkatonai osztag harcosai reggelenként mentek a foglyokért. Levetették velük cipőiket, hátul összekötözték a kezeiket, majd kis csoportokban a közeli erdőkbe, domboldalakhoz terelték őket. Itt sorba állították és agyonlőtték a szerencsétleneket. Az áldozatok egy részét lefejezték és feldarabolták, hogy ne lehessen azonosítani őket, a maradványaikat pedig tömegsírokba buldózerolták.

A srebrenicai tömeggyilkosságok néhány túlélője által elmesélt rémtörténet végre felnyitotta az illetékesek szemét. Az amerikai kormány nyomására a NATO légiereje szeptemberben két héten át bombázta a boszniai szerb hadsereg állásait, kommunikációs útvonalait és berendezéseit. Ez fordulópontot jelentett a boszniai háborúban. Pillanatok alatt visszaszorították a hadsereget és megadásra kényszerítették őket. A konfliktus végül a novemberben megkötött daytoni békével zárult.

Ratko Mladic tábornok és Radovan Karadzic körözési plakátja 2002 januárjában. Az amerikai külügyminisztérium által kiadott felhívás 5 millió amerikai dollárt ajánl annak, aki segíti kézre kerítésüket.
Ratko Mladic tábornok és Radovan Karadzic körözési plakátja 2002 januárjában. Az amerikai külügyminisztérium által kiadott felhívás 5 millió amerikai dollárt ajánl annak, aki segíti kézre kerítésüket.

A bűn árnyékában

Bosznia-Hercegovina már 1993 márciusában eljárást indított Hágában az egykori Jugoszlávia ellen népirtás és agresszió vádjával a tömeges gyilkosságok, nemi erőszak és etnikai tisztogatás miatt. Az ENSZ által felügyelt Nemzetközi Bíróságon azonban csak a háború után jelentek meg az első vádlottak. A népirtás két fő felelősének tartott Karadzicot és Mladicot emberiség ellen elkövetett bűnökkel vádolták meg, ők azonban elszöktek a felelősségre vonás elől. Nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellenük, de mindig sikerült kibújniuk üldözőik kezei közül. Egészen mostanáig.

Változatok Karadzsicsra
Változatok Karadzsicsra

2008. július 19-én este egy Horvátországba tartó buszon őrizetbe vettek egy nagy szakállú, torzonborz, szemüveges öregurat, aki Dragan Dabic természetgyógyászként igazolta magát. Egyebek mellett fürdőnadrágot, törülközőt találtak nála, ami arra utalt, hogy valóban a tengerpartra készült. Ám a rendőrök pontosan tudták, ki ő valójában. Bekötötték a szemét és egy belgrádi börtönbe szállították. Néhány nappal később a világ hírműsorai szenzációként számoltak be Radovan Karadzic elfogásáról.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

El Kazovszkij győri otthona

Lányosztályunkat a bárgyúságból Newton két törvénye között Kolozsváry Ernő a nyolcvanas évek elején… Tovább olvasom