Kisalföld logö

2017. 05. 23. kedd - Dezső 14°C | 24°C Még több cikk.

Sopronhorpács nótása

Ritka búza, ritka árpa..., Piros, piros, piros..., Ez a kislány azt hiszi... – ha valaki elkezdi ezeket a csárdás ritmusú nótákat, sokan tudják folytatni szövegüket, dallamukat. Ezért sokan azt hiszik, népdalok, pedig ezek Sopronhorpács szülöttének, Szentirmay Elemérnek a szerzeményei. A dalköltő művei híven mutatják a XIX. századi magyar társadalom tükörképét, az akkori magyarság lelkébe, gondolat- és érzésvilágába világítanak bele.
„Hisszük, hogy az emberiség boldogabb lesz, ha megtanul a zenével méltóképpen élni" – Kodály Zoltán bölcs gondolatai megértésre találtak Sopronhorpácson, mivel itt az éneklésnek igaz hagyományai vannak. A falu szülötte Szentirmay Elemér dalköltő, aki épp száz éve hunyt el. Nevét viseli a település idén jubiláló kórusa.

Sopronhorpács községben – ha akkori nevét használjuk, akkor Horpatson – 1836. november 9-én született Németh János, aki Szentirmay Elemér művésznéven vált ismertté. Bár Németh János eredetileg jogot tanult, mint bebizonyosodott, kiváló zenei tehetséggel rendelkezett. Huszonegy éves korában jelent meg első kinyomtatott műve Czenki emlék címmel. Ezt követően egyre több szerzeménye vált népszerűvé. Köztük a Jázmin bokor kihajlik az utcára... és a Zsebkendőm négy sarka... kezdetű. De biztosan sokaknak ismerős az Ez a kislány azt hiszi, az Is-is-is, a Piros, piros, piros, a Ritka búza, ritka árpa, a Hullámzó Balaton tetején című is, hogy csak néhányat említsünk több száz nótája közül, amikről sokan azt hiszik, népdalok.

Sarasate spanyol hegedűművész feldolgozásának köszönhetően a manapság Csak egy kislány van a világon szöveggel énekelt szerenáddalát sok országban megkedvelték.

Szentirmay Elemér (1836–1908) arcképe.
Szentirmay Elemér (1836–1908) arcképe.



Szentirmay Elemér síremléke, alatta szöveg: Állj meg, magyar,

Szentirmay Elemér síremléke, alatta szöveg: Állj meg, magyar, állj meg e sír mellett, / Itt a szellők muzsikát lehelnek. /Gyönyörű szép magyar nóták halott édesapját / Halhatatlan gyermekei, nótái siratják.

A Szentirmay Elemér művésznevet 1866-ban, a századik nóta megjelenése után vette fel. Önmagát dalköltőnek nevezte, mivel dalaihoz a szöveget is saját maga írta. Ez utóbbiról Kodály Zoltán „Szentirmaytól Bartókig" című, 1955-ben elhangzott előadásában így vélekedett: „A dalok szövegei a XIX. századi magyar társadalom tükörképét mutatják, mégpedig hívebben, mint az egykorú magasabb rendű költészet. Az akkori magyar társadalom lelkébe, gondolat- és érzésvilágába semmi sem világít bele jobban, mint e szövegek."

Sikeresek voltak Szentirmay népszínművekhez komponált dalbetétei, sőt, kórusművei is. Szerzeményei Blaha Lujza tolmácsolásában országos népszerűségre tettek szert.

Figyelemre méltó, hogy Bartók Béla Szentirmay Elemér dalaiból többet feldolgozott műveiben. Kodály pedig közérthetően kimondta: a népies műdal, amelyet a köznyelvben magyar nótaként emlegetnek, „élő zene volt, a magyar élet szerves része... egyetlen zenéje volt a magyarság zömének".

Szentirmay Elemér az Országos Dalárdaegylet és a Liszt Ferenc Zeneegyesület alelnöki tisztét töltötte be. Szakmai értekezései, cikkei, lírai költeményei pedig nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is megjelentek. Összességében elmondható, hogy Szentirmay Elemér a XIX. századi csárdás- és népies műdalirodalom egyik legjelentősebb képviselője volt.

A sopronhorpácsi Szentirmay Elemér Vegyeskar, vezényel: Horváthné Kemény Tünde.
A sopronhorpácsi Szentirmay Elemér Vegyeskar, vezényel: Horváthné Kemény Tünde.


Élete végén Budapesten, a Népszínház utcában lakott. A népszerű művész száz évvel ezelőtt, 1908. október 3-án hunyt el. A főváros díszsírhelyet adományozott részére a Kerepesi temetőben, síremlékét Kisfaludy Stróbl Zsigmond készítette. Sopronhorpácson a hálás utókor Szentirmay Elemér halálának ötvenedik évfordulóján emléktáblával jelölte meg a dalköltő akkor még álló szülőházát. Az emléktábla-avatási ünnepségen 1958-ban szép műsort adott a község akkori fúvószenekara és vegyeskara Freier József igazgató-tanító vezetésével. A márványtábla ma a községi művelődési ház homlokzatán található.

Napjainkban a dalköltő nevének és zenei alkotásainak hazai és határainkon túli további népszerűsítése érdekében a sopronhorpácsi Szentirmay Elemér Vegyeskar tevékenykedik. Gintli Zoltánné, majd Horváthné Kemény Tünde karvezetők és a kórustagok lelkes munkájának köszönhetően több alkalommal is megkapták az arany fokozatú minősítést.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hatezer éves konyha

Hatezer éves edényekre és fatüzelésű tűzhelyekre bukkantak Görögország északi részén egy tűz… Tovább olvasom